Telkes ingatlan értékmegosztása – értékcsökkenése

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek beszerzési értékét a régi Szt. szerint (de már a számviteli törvényt megelőzően) is elkülönítetten kellett az ingatlanok között kimutatni. Egyrészt azért, mert külön tárgyi eszköz a földterület, telek, s külön tárgyi eszköz a földterületen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 13. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Ingyenes engedmény elszámolása az engedményesnél

Kérdés: "X" magánszemély többségi befolyással bíró tagja a "Z" Kft.-nek. "X" egy másik adózótól nagyobb összegű kártérítést követel – elmaradt haszon címén – jogi úton. "X" tag az említett követelését "Z" Kft.-re engedményezte. Hogyan számolhatja el a "Z" Kft. az engedményezett követelést? Milyen értékelést lehet elfogadni?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 330. §-ának (2) bekezdése szerint: "egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni." A kérdésben szereplő "Z" Kft.-nél mint engedményesnél a számviteli elszámolás szabályai az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Pénzügyi lízing

Kérdés: Hogyan kell eljárni akkor, ha az egyéni vállalkozó által kötött pénzügyi lízingszerződésbe egy kft. lép az egyéni vállalkozó helyébe mint lízingbevevő, és a lízingszerződést a többi elemében változatlanul hagyják?
Részlet a válaszából: […] A kérdés lényege, a lízingbeadónak az egyéni vállalkozóval kötött pénzügyi lízingszerződése helyébe a lízingbeadónak a kft.-vel kötött pénzügyi lízingszerződése lép. Milyen számviteli elszámolás kapcsolódik ehhez?Az új Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Forgalmazási veszteség

Kérdés: Az áruhiányok értékét 2000-ben az eladott áruk beszerzési értékeként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy forgalmazási veszteségen belüli, vagy azt meghaladó mértékű volt-e a hiány. Hogyan könyveljük helyesen 2001-től a forgalmazási veszteségen belüli és az afölötti mértékű áruhiányokat?
Részlet a válaszából: […] A forgalmazási veszteségen belüli és az afölötti mértékű megkülönböztetése az áruhiányért való személyi felelősség megállapítása szempontjából indokolt. A számviteli előírások ilyen megkülönböztetést nem alkalmaznak. Ha a ténylegesen leltározott árukészlet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Beruházás devizahitelének árfolyamkülönbözete

Kérdés: A 2000 januárjában megkezdett beruházás szállítói számláinak kiegyenlítésére 2000. június 1-jén devizahitelt vettünk igénybe. Az első részlet törlesztése 2001. június 1-jén esedékes. Hogyan kell elszámolni a beruházáshoz kapcsolódó devizahitel árfolyam-különbözetét, ha a beruházás üzembe helyezése 2001. decemberében megtörténik, illetve ha erre csak 2002. márciusában a mérlegkészítés időpontja után kerül sor?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához idézzük a számviteli törvény konkrét előírását. Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint: az eszközök "bekerülési (beszerzési) értékének részét képezi ... a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Vásárlói pontok

Kérdés: Nyilvánosan közzétett feltételek mellett, a vásárlók által, vásárlásaik során gyűjtött pontok (vásárlói pontok) árura történő beváltásának bizonylatolása, elszámolása, adózási következményei.
Részlet a válaszából: […] SzámvitelA pontszerzés időszakában a vásárló a vásárolt termék teljes árát fizeti meg, így csak a pontokat kapja meg, az árengedményt nem. Ezért a vásárláskor adott pontoknak árbevételt módosító hatása nincsen, árbevételként a fizetett, a számlázott összegnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Leltárhiány – iparűzési adó

Kérdés: Az új Szt. értelmében az elábénak nem része a készletek leltárhiányának, többletének értéke. E szerint a leltárhiány értékével nem csökkenthető az iparűzési adó alapja?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. valóban nem teszi lehetővé, hogy az eladott áruk beszerzési értékeként kerüljön kimutatásra a leltárhiány, azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A Htv. 52. §-ának 36. pontja pedig a Szt. által eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Immateriális javak időbeli elhatárolása

Kérdés: A számviteli törvény [a 24. § (5) bekezdése] szerint az immateriális javak közé nem tartozó programtermékeket időbelileg el kellett határolni, és mint időbeli elhatárolást kellett "amortizálni". Mi a teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésfeltevés nem pontos. A régi Szt. 24. §-ának (5) bekezdése szerint a 22. § (5) bekezdése szerint az immateriális javak közé nem tartozó vagyoni értékű jogok beszerzési értékét kellett időbelileg elhatárolni olyan összegben, amelyet költségként csak a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 19.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] 2001. január 1-jével lépett hatályba az új Szt., és egyidejűleg hatályát vesztette a számvitelről szóló, többször módosított 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: régi Szt.). A számvitelről szóló régi Szt. és az új Szt. előírásait összevetve megállapíthatók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
1
…
70
71
72
73