757 talált cikk a beszerzési érték kifejezésre

Kérdés: Cégünk biztonságtechnikai rendszerek telepítéséhez, karbantartásához, javításához igénybe vesz alvállalkozókat. A közvetített szolgáltatás kritériumai nem teljesülnek. Ezen igénybe vett szolgáltatások – mint alvállalkozói teljesítések – az iparűzésiadó-alapot csökkentik. Ezen szolgáltatásokat az 5-ös számlaosztályban, mint igénybe vett szolgáltatásokat könyveljük, holott az új Szt. nem nevesíti az alvállalkozó fogalmát. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A kis értékű tárgyi eszköz elszámolásának értékhatára, az 50 ezer forint áfával vagy áfa nélkül értendő?

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?

Kérdés: Bizományi értékesítés esetén kinek a nevére szól a szállítói és a vevői számla? A bizományos hogyan jelenik meg a számlán?

Kérdés: Kereskedelemmel foglalkozó társaság vagyunk. Importból szerezzük be az árut. Az áru értékesítése nem változatlan formában történik, hanem anyagot, alkatrészt használunk fel. Hogyan kell elszámolni az anyag értékét és a munkadíjat?

Kérdés: Saját termelésű és vásárolt készletek értékvesztése esetén miért helytelen az egyedi cikkszámon történő elszámolás? Miért kell, miért tartják indokoltnak számlacsoportonként elkülönítetten kimutatni az elszámolt értékvesztést és annak visszaírását?

Kérdés: A bolti kiskereskedelmi egység év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet, a mérlegfordulónapon leltárfelvétellel állapítja meg az árukészlet értékét. Hogyan kell ez esetben könyvelni?