5439 talált állásfoglalás a bevétel kifejezésre

Kérdés: Közhasznú társaságunknál a támogatást nyújtó minisztérium vizsgálta a 2001-2002. évi támogatások elszámolását. Az Áht. 119. §-a (3) bekezdésének h) pontjára hivatkozva elmarasztalta a társaságot, mert a "pénzmaradványt" nem fizette vissza, bár a lezárt évet követően elszámoltunk a támogatásról. A felhalmozási célú támogatási szerződés kiköti a felhasználás elkülönített nyilvántartását, de nem nevesíti a felhalmozási célokat. Mi konkrét tervekkel rendelkeztünk, amelyeket a minisztérium ismert, azokra kaptuk a támogatást. Hamisnak minősítették mérlegünket, mert 2001-ben a szerződéssel, kötelezettségvállalással le nem kötött összeget is kimutattunk az időbeli elhatárolások között. Hasonlóan ítélték meg a 2002. évi támogatást is, amelyet a szerződés véglegesen átadott támogatásnak minősít. A működési célra kapott támogatás felhasználását az ellenőrzés azért kifogásolta, mert a működési támogatás a közhasznú veszteség egyösszegű könyvelésével és nem tételesen került az időbeli elhatárolásokból elszámolásra. Valóban hamis a beszámolónk?

Kérdés: A kft. 2000. évi nettó árbevétele 20 millió forint, 2001. évben 35 millió forint, 2002-ben várhatóan 80 millió forint. A 2002. évi beszámolót felül kell-e vizsgálnia könyvvizsgálónak, vagy csak 2003-ra van könyvvizsgálati kötelezettsége?

Kérdés: Társaságunk a Széchenyi-terv keretében gépbeszerzésre támogatást kapott. A támogatás 50 százalékát előlegként folyósították. Az elszámolás 2003-ban fejeződik be, a gépek beszerzése és használatbavétele már 2002-ben megtörtént. Mikor kell rendkívüli bevételként elszámolni a folyósításokat, és van-e társaságiadó-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján az eredménytartalékot az adózott eredmény kiegészítésére – osztalék fizetése céljából – igénybe lehet venni. Az adózott eredmény azonban nyereség és veszteség is lehet. Negatív adózott eredmény mellett is fizethető osztalék?

Kérdés: Hogyan kell kivezetni a betéti társaság tulajdonában lévő személygépkocsit, ha az értékcsökkenés öt éven keresztüli elszámolása után a könyv szerinti értéke 0 (nulla)? Hogyan kell elszámolni az értékesítést? Van-e – és ha igen, mikor – jelentősége a könyvelés során a katalógusárnak?

Kérdés: Belföldi jogi személyek egymás közötti euróban való számlázása miképpen befolyásolja az áfa összegét? Az árfolyam-különbözetnek milyen hatása van az áfára?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 1999. évben támogatási szerződést kötött az FVM-mel fiatal agrárvállalkozók támogatása címen. A támogatott beruházás egy leromlott tanya megvásárlása. A szövetkezet által 1999-ben kibocsátott számlában a teljes nettó összeg 70 százaléka a legelő ára, 30 százaléka pedig az épületé. A támogatás összegét a vállalkozó 2000-ben kapta meg és fizette ki a szövetkezet részére. Hogyan kell a támogatást elszámolnia az egyéni vállalkozónak? Ha bevételként számolta el, állíthatott-e vele szemben ugyanilyen összegű költséget?

Kérdés: Nem főállású őstermelő átalányadózó (4 M Ft bevételig), valamint tételes költségelszámolást választó (2 M Ft bevételig és a bevétel 20 százalékát kitevő költségszámlával rendelkezik) kap állami támogatást. A bevételi összeghatárnál figyelembe kell-e venni a támogatást? Adót és egészségügyi hozzájárulást a támogatás figyelembevételével kell-e fizetni?

Kérdés: Az önkormányzat a kht.-hez delegált feladatok ellátásához, közhasznú szerződés keretében támogatást nyújt, amelynek jelentős része fejlesztési támogatás, a fennmaradó összeg a működésre nyújt fedezetet. A kht. által lebonyolított útfelújítások, fejlesztések a társaság könyveiben szerepelnek, a használatbavétel után az amortizációt a kht. számolja el. Helyesen szerepelnek-e a kht. könyveiben a kht. által megvalósított útberuházások?

Kérdés: A kft. 2001-ben egy használt épületet vásárolt. Az időarányos amortizációt a maradványérték figyelembevételével elszámolta. Az épületet 2002-ben felújította. A munkát külső szakemberek végezték el. A szükséges anyagokat a kft. vásárolta meg, és a felújítást végzők rendelkezésére bocsátotta. Mi a helyes eljárás a számvitelben, illetve az áfabevallás szempontjából? Aktiválás után hogyan kell megállapítani a maradványértéket?