Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...a részesedés (üzletrész) értékesítése esetén elszámolt árfolyamveszteség, ha az eszköz elidegenítése következtében elszámolt bevétel nem éri el az elidegenítéskori szokásos piaci ár 90 százalékát.A kérdéses esetben nyilvánvalóan azt kell mérlegelni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Társadalmi szervezet által nyújtott természetbeni juttatás közterhe

Kérdés: Vállalkozási tevékenységet nem folytató társadalmi szervezetnek, amelynek célja kulturális műsorok szervezése a tagok számára, kell-e adót fizetnie a rendezvények után, illetve a rendezvény keretében elfogyasztott étel- és italfogyasztás után? A társadalmi szervezet bevétele tagdíjból és a helyi iparűzési adóból adott önkormányzati támogatásból áll.
Részlet a válaszából: […] ...szervezet nem jogosult adóalap-csökkentésre vagy adókedvezményre jogosító igazolás kiadására. Az adott esetben a társadalmi szervezet bevétele nemcsak tagdíjból származik, így azt legfeljebb a tagdíj mértékéig nem terheli személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Áfa: személygépkocsi értékesítésekor

Kérdés: Tárgyi adómentes tevékenységet folytató társaság a vásárolt személygépkocsit egy éven belül eladja. Az értékesítésről áfás számlát állít ki. A beszerzéskor felszámított áfa részben levonható. Hogyan kell ezt a levonható áfát könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott, véglegesen levonható, előzetesen felszámított áfának az adóbevallásba történő beállításakor annak összegét egyéb bevételként kell elszámolni (T 466 – K 9671). Az egyéb bevételkénti elszámolás ellentételezi az egyéb ráfordítások között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Közösen végzett tevékenység elszámolása

Kérdés: Az építőiparban nagy értékű, rövid megvalósítási határidejű építmények létrehozására – új vállalkozási formaként – több vállalkozó együttesen, közös felelősséggel és kockázatviseléssel ad ajánlatot, illetve szerződik a megrendelővel. A gyakorlati megvalósítás szervezése és a megrendelővel való kapcsolattartás érdekében a vállalkozók gesztort jelölnek ki. A teljesítmények számlázása a gesztor neve és adószáma alatt történik. Kérdésünk: helyes-e a bemutatott vállalkozási formára az új Szt. közös üzemeltetésre vonatkozó előírásait és az adójogszabályok tekintetében az eredményátadást alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...az új Szt. 84. §-a (7) bekezdésének p) pontja. A hivatkozott jogszabályi hely a következőket tartalmazza: a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni közös üzemeltetés esetén a közös költségeknek a közös üzemeltetésben részt vevőkre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Áruminta vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] ...értéket rendkívüli ráfordításként kell elszámolni az átadónál, és ugyanezen az értéken, de legfeljebb piaci értéken rendkívüli bevételként az átvevőnél, ha az átvevő kettős könyvvitelt vezet, majd időbelileg elhatárolni és az elhatárolást az új Szt. 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Ajándék vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: Vendéglátóhely megnyitása alkalmából cégünk mintaként néhány üveg italt ad át termékeink reklámozása céljából. Minek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kell növelni az adózás előtti eredményt [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontja].Az átvevőnek az átvett eszközt a rendkívüli bevételekkel szemben állományba kell vennie. Az átvett eszközt a felhasználásnak megfelelően (nagy valószínűséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Leltárhiány, -többlet számvitele, adózása

Kérdés: A kft.-nél az APEH leltárellenőrzést végzett. Bizonyos készletféleségeknél hiányt, másoknál többletet állapított meg. Hogyan kell kezelni a készletek leltárhiányát, illetve többletét a számvitelben és a társaságiadó-kötelezettség megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...T 86 – K 21-22, 26-28). A készletek leltártöbbletét pedig az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint rendkívüli bevételként kell elszámolni (könyvelési tétel vásárolt készleteknél: T 21-22, 26-28 – K 98).A Tao-tv. adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Saját termelésű készlet a saját boltban

Kérdés: Az új Szt. 78. §-a szerint nem szabad az eladott áruk beszerzési értékében kimutatni a saját kereskedelmi egységbe kiszállított, saját termelésű készletek értékét. Hogyan számoljuk el a saját pékségünk által termelt termékek kiskereskedelmi egységeinkbe kiszállított értékét, hiszen ott más termékeket is értékesítenek? Az egységek elszámoltatása az általuk átvett áruk értékével történik, amelybe a saját termelésű áru is beletartozik.
Részlet a válaszából: […] ...vétele közvetlen (tervezett közvetlen) önköltségen: T 255 – K 581.Az értékesítés eladási áron ismert, hiszen ez a boltban realizált bevétel (T 381 – K 91-92), amelyből a termékek összetételének figyelembevételével meghatározott áfát levonásba helyezve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye – irodánál

Kérdés: A számviteli (könyvelési, beszámolókészítési stb.) tevékenységet végző bt. 2001-ben iroda céljára családi házat épített (az önkormányzat csak erre adott engedélyt). A telek a bt. tulajdona, az építkezés költségei is a bt.-nél merültek fel. Az ingatlant kizárólag iroda céljára használják (5 szobából, egy tusolóból és fürdőszobából áll). Kérdés: a mikro- és kisvállalkozás az adózás előtti eredményét a beruházás értékével csökkentheti-e? A kedvezmény igénybevételének feltétele-e a használatbavételi engedély megléte és a tárgyi eszköz üzembe helyezése? A 2001-ben az adózás előtti eredménykorlát miatt igénybe nem vett beruházási érték 2002-re átvihető-e? Helyesen gondoljuk-e, hogy ez az iroda nem minősül üzemkörön kívüli ingatlannak? Ez a kedvezmény hogyan befolyásolja, befolyásolja-e a Tao-tv azon előírását, amely szerint az előző időszakról áthozott veszteség csökkenti a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...vagy ezek valamelyike voltak). Az adózás előtti eredménycsökkentésnek nem feltétele, hogy a tárgyi eszközt a kedvezmény igénybevételének adóévében használatba vegye (üzembe helyezze) a vállalkozás, az üzembe helyezés elmaradása akkor von maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.

Beruházási adókedvezmény kiemelt térségben, vállalkozási övezetben

Kérdés: A Tao-tv. 21. §-ának (3)–(6) bekezdésében megfogalmazott adókedvezmény érvényesíthető-e használt termelőeszköz (épület)-beruházás üzembe helyezése alapján? Van-e összefüggés a beruházás értéke és az adókedvezmény között, vagy csak az árbevétel növekedését és a jogosultsági időszakot kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelt térség vagy vállalkozási övezet). Az adókedvezmény nem függ a beruházás értékétől, a joggal kell rendelkezni, az árbevétel növelésére előírt feltételt kell teljesíteni. Az adókedvezmény összege pedig az adónak a beruházás helye szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
1
485
486
487
516