Több céggel szembeni dolgozói tartozás nyilvántartása

Kérdés: Ha egy dolgozónak több céggel szemben van hosszú távon tartozása, azt hogyan írjuk elő?
Részlet a válaszából: […] Ha a dolgozónak akár hosszú, akár rövid lejáratú tartozása van, azt a dolgozóval szembeni követelésként kell előírni, és azzal a céggel szembeni kötelezettségként, amelyikkel szemben tartozik. Ha a tartozás összegszerűen meghatározott (például kamatmentes vállalati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Kártérítésről számla

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a megítélt és kifizetett kártérítésről?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:518.-6:534. §-ai a kártérítési felelősség általános szabályait és közös szabályait tartalmazzák, míg a Ptk. 6:143.-6:147. §-ai és egyéb §-ai a szerződésszegéshez kapcsolódó kártérítést szabályozzák.A kártérítés általános szabályai alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Közüzemi szolgáltató követelése

Kérdés: Lakáshoz kapcsolódó közüzemiszámla-követelése van a szolgáltatónak. A lakó elhalálozása, illetve a hagyatéki eljárás elhúzódása miatt a ki nem fizetett közüzemi számlák összege szaporodik. Közüzemi számlák esetében a követelés elismertetése nem teljesítésigazolással történik, hanem a közüzemi szerződés feltételeiből következik. Tulajdonosváltozás miatt a követelés már nem az eredeti tulajdonossal szemben áll fenn, hanem az örökösökkel szemben. A követelést az örökös nem ismeri el, a szolgáltató peres eljárásban próbálja érvényesíteni. Hogyan kell könyvelni ilyen esetben a peresített követelést?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben részben benne van a válasz is. Mivel a lakó elhalálozott, csak az örökösökkel szemben érvényesítheti a szolgáltató a közüzemi számlák szerinti teljesítése ellenértékét. Ha a szolgáltató követelését az örökösök nem ismerik el, marad a polgári peres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A bt. beltagja 2003-ban meghalt. A bt. 10 éven keresztül kültaggal működött, emiatt a cégbíróság 2014-ben, a 2003. évre visszamenőleg, kényszertörlést rendelt el. A bt. erről a nyugdíjintézettől értesült. Ebben az esetben hogyan lehet megszüntetni a bt.-t? Mely időszakra kell a kényszertörlési bevallásokat, mérleget elkészíteni? Ugyanis a NAV és a cégbíróság élőként tartja nyilván a céget, mivel a kényszertörlésről szóló bevallások nem készültek el. A bt. a bevallásait és a mérlegeket határidőben minden évben leadta (a törlés után is) a hatóságoknak, amelyek azokat elfogadták. A bt. megfizette kötelezettségeit. A kényszertörlésről a bt. nem tudott. Úgy tűnik, a kültag elvesztett 13 évet a nyugdíjszámításnál, holott időben bevallotta és megfizette a társadalombiztosításait. Mit lehet tenni, hogy ez ne következzen be?
Részlet a válaszából: […] A kényszertörlési eljárás szabályait részben a Cégtörvény (2006. évi V. törvény) 116-118. §-ai, részben a 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet kényszer-végelszámolásra vonatkozó előírásai tartalmazzák.A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Ki nem vett osztalék evás időszakból

Kérdés: Az evás kft.-nél 2016. 01. 01-jével végelszámolás indult. A 2015. évben keletkezett jövedelmekből, amelyek után az evát megfizette, az osztalékot nem vette ki. Mivel 2016. 01. 01-től a Tao-tv. adóalanya lett, kell-e fizetnie személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ha ezt a pénzt ténylegesen kifizeti 2016-ban a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámolót elfogadó határozat alapján?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésben leírtakat kell rendezni. Az evás kft. a számviteli törvény hatálya alá tartozott. Így a 2015. évi tevékenységet lezáró beszámoló megegyezik az evás kft. 2015. üzleti évet záró beszámolójával, ha a végelszámolás 2016. január 1-jével indult....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 26.

Felszámolás esetén behajthatatlan követelés

Kérdés: Társaságunk vevője felszámolási eljárás alá kerül. A követelést bejelentettük a felszámolónak. A felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kezdeményezi a cég megszüntetését. A bíróság a megszüntetésről végzést hoz, amelyben szerepel, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre. Mi ennek a végzésnek a másolati példányát kaptuk meg. A végzésben a cégünk nincs nevesítve. Tekinthetjük-e a követelésünket a bírósági végzés alapján behajthatatlan követelésnek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a felszámoló a Csődtv. vonatkozó előírásai szerint járt el, a jelentésében foglaltakat a bíróság (és nem a cégbíróság) méltányolta, elrendelte az adós megszüntetését, és a végzésében közölte, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Társaságiadó-alap csökkentése

Kérdés: Egy kft.-nek 10 000 E Ft összegű terven felüli értékcsökkenési leírása volt, ez a tétel a társaságiadó-alapot növeli. Ugyanezen időszak végén egy behajthatatlan követelést leírtak (felszámolás miatt) 5000 E Ft értékben, melyre 100%-ban értékvesztést számoltak el a korábbi években, ez a társaságiadó-alapot csökkenti. Van a társaságnak nagyobb elhatárolt vesztesége is a törvényi feltételek mellett, csökkenthetem-e a társaságiadó-alapot pl. 5000 E Ft erejéig, vagy ennél nagyobb mértékben is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem adható számszerű válasz, mivel ahhoz hiányzik legalább két információ: az elhatárolt veszteség keletkezése és az adóévi – veszteséggel történő csökkentés előtti – adóalap. Általános válasz a következő.Ha van olyan elhatárolt veszteség, ami 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.

Egyszemélyes kft. üzletrész-bevonása

Kérdés: Egyszemélyes kft. a saját üzletrészét bevonná, tőkekivonással. A társaság saját tőkéje magasabb a jegyzett tőkénél. Ezt 2012. október 1-jén határozták el, a cégbírósági végzés napja 2013. 01. 22. A törzstőkén felüli vagyon terhére, arányosan kivonandó tőketartalék, eredménytartalék összegét hogyan kell meghatározni a cégbírósági végzés napjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A válaszadó a kérdést többszöri elolvasás után sem érti, mivel olyanról szól, ami jogszerűen nem lehetséges.A Gt. 169. §-ának (1) bekezdése szerint: egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nek nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […]  A kérdést teljes terjedelmében idéztük. A kérdést úgy is meglehet fogalmazni, hogyan kell eljárni akkor, ha a feltételekkel megfogalmazottcsőd­­egyezség feltételeit az Adós nem teljesíti? A válaszhoz a csődeljárásrólés a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Végelszámolás megszüntetése

Kérdés: A kft. 2010. 05. 31-ével befejezte tevékenységét, 2010. 06. 01-től végelszámolás alatt áll. A tevékenységet lezáró beszámolóját 2010. 05. 31-i fordulónappal elkészítette, az adóbevallást benyújtotta. A társaság tulajdonosa 2010. 08. 15-én úgy döntött, hogy a kft. mégis folytatja a tevékenységét. (Erről a cégbírósági végzés megjött.) Kérdések: a 06. 01. és a 08. 15-i végelszámolás időszakra kell-e bevallást/beszámolót benyújtani, vagy csak elegendő a 06. 01. és a 12. 31. közötti időszakról elkészíteni a bevallást és a beszámolót? A kft. a végelszámolás napjáig áfa és járulék tekintetében havi bevalló volt. Most milyen bevalló lesz?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a válasz a végelszámolás számvitelifeladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet és az Art. előírásaibólkövetkezik.A Korm. rendelet 6. §-a alapján a végelszámolónak avégelszámolás megszüntetésének időpontjával (az adott esetben 2010. 08.15-ével)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.
1
2
3