Nem a vevő nevére szól a számla

Kérdés: A mobilszolgáltató új szolgáltatása a partnerkapcsolaton alapul. Így a számlán a vevő neve nem a bt., hanem az önkormányzat. A számlát a bt. nevére küldik, a fizető neve is a bt. Elszámolható a bt.-nél a telefonszámla költségként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem számolható el!A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem számvitelielőírásból következik, hogy a bizonylatnak (így a számlának is) az adatokat avalóságnak megfelelően, hiánytalanul kell tartalmaznia. A vevő nevénekfeltüntetése a számlán arra utal...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. június 9.
Kapcsolódó címke:

OEM-szoftverek elkülönített kimutatása

Kérdés: Cégünk nagy mennyiségben vásárol számítógépeket ún. OEM-szoftverekkel együtt. Ezeket a szoftvereket csak a gépekkel együtt lehet értékesíteni, önmagukban nem forgalomképesek. Cégünk az OEM-szoftvereket az immateriális javak között szellemi termékként tartja nyilván. A számítógépek számláin azonban csak egy tételben szerepel a gép ára, nincs részletezve, hogy mennyit ér a hardver, illetve a szoftver. Így gondot jelent, hogy az OEM-szoftvereket milyen értéken vegyük állományba. Van-e arra lehetőség, hogy ezeket a szoftvereket a géppel együtt aktiváljuk, és csak az analitikus nyilvántartásban utaljunk arra, hogy a gép értéke az OEM-szoftver értékét is magában foglalja?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy erre nincs lehetőség. Az Szt. előírásai szerint 2004. december 31-éig beszerzett – szóban forgó – szoftvereket a szellemi termékek között kellett kimutatni, 2005. január 1-je utáni beszerzéseknél pedig már mint a szellemi termék használati jogát a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Újságértékesítés elszámolása

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységünk mellett újságok árusításával is foglalkozunk. Az újságok elosztását végző társaság (továbbiakban: Kereskedő) az elszámolás alapján hátrahagyja a jutalékot, olyan számlát ad, amelyen ő a vevő, mi a szállító, és nem fogad be tőlünk számlát. Hogyan járjunk el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban meg kell jegyezni, a kérdésben leírtak – ebben aformában – ellentétesek mind az Szt., mind az Áfa-tv. előírásaival.Az Szt. 72. §-a szerint a teljesített szolgáltatások (azadott esetben az újságértékesítés) ellenértékét (jutalékát) árbevételként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. április 28.
Kapcsolódó címkék:  

Törzstőke a pénztárban

Kérdés: Családi kft. 3000 E Ft törzstőkével. A működéshez nincs szükség a 3000 E Ft-ra. A bankból felveszik a pénzt, a pénztárban megjelenik. Ha meg akarnánk számolni a pénzt, az nincs meg. Valamire elköltötte a család. Ha az APEH ellenőriz, mi a következménye, hogy nincs meg a "saját tőkéjük."
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban annyit, hogy a családi kft.-re is vonatkoznak azáltalános gazdálkodási, számviteli, pénzügyi szabályok, konkrétan a Gt., azSzt., az Art., a különböző adótörvények előírásai.A családi kft. pénze sem a családé, hanem a kft.-é. Acsaládnem kezelheti úgy, mint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. február 3.
Kapcsolódó címkék:  

Cégautó-nyilvántartás (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó – evát választó – kft.-nek kell-e a cégautó használatáról útnyilvántartást vezetnie, vagy elég az év elejei és az év végi kilométeróra-állás rögzítése?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eva-tv. 18. §-ának (4) bekezdése alapján a kft.-t az adóévben nem terheli a cégautóadóval összefüggésben adókötelezettség. Így az Eva-tv. alapján a cégautó használatáról útnyilvántartást sem kell vezetnie.Nem szabad azonban elfelejteni azt, hogy a kft. az Szt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 9.
Kapcsolódó címkék:    

Mezőgazdasági tevékenység árbevétele

Kérdés: Mezőgazdasági szolgáltatást végző vállalkozó a vetést vetőmag biztosításával, a műtrágyaszórást műtrágya biztosításával, a vegyszerezést vegyszer biztosításával végzi. A vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szer nettó árbevételét a mezőgazdasági tevékenység vagy pedig a nem mezőgazdasági tevékenység árbevételeként vehetjük számba a nettó árbevétel/bevételben a mezőgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétel/bevétel arányának számításakor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A mezőgazdasági szolgáltatás ellenértékét, az Szt. 72. §-ának (2) bekezdése alapján, a vevő (a megrendelő) által elfogadott, elismert számlában rögzített – áfát nem tartalmazó – összegben kell árbevételként elszámolni. A mezőgazdasági szolgáltatás számlázott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. október 14.
Kapcsolódó címke:

Házipénztár könyvelése programmal

Kérdés: Önálló házipénztárprogrammal dolgozom. A program csak akkor enged könyvelni a tárgyhónapban, ha az előzőt lezártam. Javítani utólag csak vegyes könyveléssel lehet. A következő hónap elején mindig van néhány nap, amikor még nem tudok az új hónapra könyvelni, mert az előző még nincs lezárva. Hogyan lehet áthidalni ezt az időszakot? Kézzel átvételi elismervényt írok, azt mellékelem a gépi bevételi-kiadási pénztárbizonylathoz. Helyes megoldás ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz röviden az, hogy nem jó megoldás!Az Szt. 165. §-a (3) bekezdés a) pontja alapján a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg a könyvekben rögzíteni kell.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. szeptember 16.
Kapcsolódó címkék:  

Kalkulált bekerülési érték leírása

Kérdés: A szállítóink által a mérlegkészítés időpontjáig nem számlázott áruszállítások, szolgáltatások ellenértéke kalkulált értéken a kötelezettségek között szerepel. A teljesítési időszak szerint még nem esedékes, a mérlegfordulónapig elvégzett szolgáltatás ellenértéke pedig a passzív időbeli elhatárolások között szerepel. Hogyan kell elszámolni, ha az áru, illetve a szolgáltatás ellenértékét a szállító később sem számlázza? Az általa küldött egyenlegközlő levelekben sem szerepel. Milyen társaságiadó-vonzata van a nem számlázott kötelezettség bevételkénti elszámolásának? Költséget számoltunk el, de annak számlázására, kifizetésére később nem kerül sor, bár a szerződés szerinti teljesítés megtörtént.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés kapcsolódik a Számviteli Levelek 77. számában az 1588. és az 1589. kérdésre adott válaszhoz.A kérdésre adandó válasz előtt meg kell jegyezni, a hivatkozott válasz, az Szt. előírása feltételezi, hogy a felek az egymással kötött szerződésben foglaltak szerint járnak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 22.
Kapcsolódó címke:

Előleg bizonylatolása

Kérdés: A számlát helyettesítő okmány megszűnt. Hogyan kezeljem a vevő által fizetendő előleget?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 2004. május 1-jétől hatályos 43. §-ának (4) bekezdése szerint az Áfa-tv. 17. §-a szerinti előlegfizetés esetén az (1) bekezdésben meghatározott bizonylatot kell kibocsátani azzal az eltéréssel, hogy a számlában a gazdasági eseményre is utalni kell. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. július 1.
Kapcsolódó címkék:    

Osztalékfizetés később

Kérdés: A taggyűlés a 2001. évi beszámoló elfogadásakor döntött, hogy osztalékot fizet tagjainak. A 2001. évi mérlegben előírtuk az osztalék kifizetését, de finanszírozási gondok miatt azt kifizetni nem tudtuk. Könyveléstechnikai hiba miatt az osztalékfizetési kötelezettséget a 2002. évi mérleg nem tartalmazza. A 2001-ben előírt osztalékot kifizethetjük-e 2003-ban kedvezményes mértékű adózással? A 2002. évi mérleg téves adatait hogyan kell korrigálnunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert nem csak az osztalékfizetésről és annak adójáról van szó.Ha szabályosan jártak el, akkor a 2001. évi eredménykimutatás tartalmazza a jóváhagyott osztalék összegét, a mérlegben pedig ez az összeg a tagokkal (a tulajdonosokkal) szembeni...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:
1
…
17
18
19
…
21