A számlán szereplő adatok javítása

Kérdés: Zárt rendszerben előállított gépi számlákon lehet-e kézzel (golyóstollal, bélyegzővel aláírni) a vevő nevét, címét javítani? Levonható-e az ilyen számlában szereplő áfa?
Részlet a válaszából: […] A zárt rendszerben, a számítógéppel (számítógépes háttérrel) kiállított számlákon utólag az adatokat nem lehet javítani, mivel az azokon szereplő adatok (a vevő neve, címe is) vagy már rögzítettek a számlát kiállító könyvviteli nyilvántartásaiban, vagy újabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Bemutatási név, bemutatási cím

Kérdés: A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. – mint bérlő – költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?
Részlet a válaszából: […] Valójában a kérdésre nem tudunk válaszolni! Egyet viszont biztosan állíthatunk, a kérdésben foglaltak alapján a bérlő olyan számla alapján, amely számla nem a nevére szól, nem számolhatja el a kifizetett összeget költségei között, és nem helyezheti levonásba az előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Franchise-szerződés keretében lebonyolított árubeszerzés

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint: "Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni."A Ptk. hivatkozott előírásából, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Kis összegű kerekítés elszámolása

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 72. §-a (2) bekezdésének előírásából következik: az eladónak a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Számviteli bizonylatok

Kérdés: 2001. január 1-jétől kiegészültek a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei. Hogyan kell értelmezni, illetve végrehajtani ezeket az új előírásokat?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 167. §-a (1) bekezdésének hivatkozott pontjai szerint:"(1) A könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei a következők:...""...h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Lehet-e számlázni a bonust?

Kérdés: Szerződésben vállalt kötelezettségünknek eleget tettünk, akkor jár a bonus. Erről számlát bocsátunk ki a szállító felé, és értelemszerűen az adott év bevételeként számoljuk el, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A forgalommal arányosan utólag adott-kapott engedménnyel (bonusszal) már a Számviteli Levelekben több kérdésre adott válaszban (az 1. számban a 8., a 3. számban a 41. kérdésnél) foglalkoztunk. Rögzítettük, amennyiben az utólag adott engedményről (bonusról) a vevő állítja ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.

Az Szt. 165. § (3) bekezdésének értelmezése

Kérdés: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdésében foglaltaknak hogyan lehet megfelelni, különösen az év elején?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése a bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe veendő követelményeket rögzíti. A szabályozás kapcsolódik a megbízható és valós összkép bemutatása, a számviteli alapelvek, a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.

Víz-, gáz-, áramdíj közvetítése

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a bérbeadónál a bérlő által fogyasztott víz, gáz, áram díját? Lehet-e ez esetben közvetített szolgáltatásról beszélni?
Részlet a válaszából: […] A válasz kapcsolódik az 56., 57. kérdésekre adott válaszokhoz. A bérbeadó és a bérlő közötti szerződéses viszony dönti el, hogy a bérbeadó a víz-, a gáz-, az áramdíjat a bérlőre átháríthatja-e vagy sem.Amennyiben külön szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a bérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.

Forgalommal arányosan utólag adott engedmény

Kérdés: A forgalommal arányosan utólag adott engedmény elszámolásának új előírásait részletesen ismertetik a Számviteli Levelek 1. számában, a 8. kérdésre adott válaszban. Miként volt ez 2000. december 31-ig szabályozva? A 2000. évi forgalom után utólag adott engedményt (bónuszt) melyik időszakra kell elszámolni, ha a pénzügyi teljesítés 2001-ben volt?
Részlet a válaszából: […] A 2000. december 31-ig hatályos számviteli törvény [a többször módosított 1991. évi XVIII. törvény] 1997. január 1-jétől tartalmazza a következő rendelkezéseket:45. § (14) bekezdése: "Az egyéb bevételek között kell kimutatni a ... (pénzügyileg rendezett) ... az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.
1
…
17
18