183 cikk rendezése:
161. cikk / 183 Bizonylatokkal kapcsolatos előírások változása
Kérdés: Úgy hallottuk, az Európai Unióban nem kötelező a számlák aláírása. Magyarországon is változik az előírás? Változnak-e a követelmények az elektronikus aláírással, a bizonylatok megőrzésével kapcsolatban?
162. cikk / 183 Számlázás a pénzügyi lízingnél
Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
163. cikk / 183 Megkifogásolt teljesítésre fizetett összeg elszámolása
Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?
164. cikk / 183 A forgalmi visszatérítések elszámolása
Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
165. cikk / 183 Szolgáltatás mint eszköz bekerülési értéke
Kérdés: Az egyéni vállalkozó számláján kulcsmásolást tüntet fel, holott tőle kulcsokat kapunk, s az ellenértéket anyagköltségként számoljuk el. Helyesen járunk el?
166. cikk / 183 Számlázás nyugtával történt eladásokról
Kérdés: Elfogadható-e, ha a pénztárgéppel előállított nyugtákról a nap végén egy "eseti vevők" napi blokkos eladás elnevezésű szigorú sorszámozású készpénzes számlát állítunk ki, amely az aznapi összes nyugtás eladást magában foglalja? Erre azért lenne szükség, mert a készletnyilvántartást is végző számítógép nincs összekötve a pénztárgéppel.
167. cikk / 183 Szolgáltatások kompenzálása
Kérdés: Társaságunk számítógépes feldolgozási rendszert bocsát különböző társaságok rendelkezésére. A használó társaságok nem fizetnek bérleti díjat, hanem kizárólagos értékesítési jogot biztosítanak társaságunknak. A fenti tranzakciót hogyan kell bizonylatolni? Milyen áfa- és Tao-tv. hatása van? Vonatkozik-e erre az esetre az Áfa-tv. 24. §-ának a cserére vonatkozó része?
168. cikk / 183 Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok számlázása
Kérdés: Egy fénymásolók forgalmazásával, karbantartásával foglalkozó cég könyvelését végezzük. A cég munkalapjain az szerepel, hogy elvégezték az ügyfél gépeinek karbantartását, és az, hogy a javításhoz milyen alkatrészeket használtak fel. A számlán viszont értékesítésként tüntetik fel a javításhoz felhasznált anyagokat, a karbantartást pedig átalánydíjjal számlázzák. Az egy munkalapon szereplő termékértékesítés és a folyamatos szolgáltatásként értelmezhető átalánydíj számlázása az eltérő teljesítés ellenére történhet egy számlán? Esetleg külön-külön kell számlázni a termékértékesítést és az átalánydíjat?
169. cikk / 183 Készültségi fok alapján történő elszámolás
Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?
170. cikk / 183 Bérbe adott gépkocsik javítási költségeinek közvetítése
Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó kft. a bérleti időszak alatt a saját nevében a bérlő javára megrendeli a szükséges javítási, szervizelési munkákat. Ezen számlákat a bérbeadó a bérlő felé továbbszámlázza úgy, hogy januártól novemberig havonta egy várható, fix összeget, decemberben pedig a tényleges számla alapján a különbözetet. Tisztán közvetített szolgáltatásról van szó! A bérbeadó csökkentheti-e ezen költségekkel az iparűzésiadó-alapját? A decemberi számla lehet-e egy helyesbítő számla vagy 11 helyesbítő számla kell?
