Végszámla nélkül aktiválás, adóalap-csökkentés

Kérdés: A kft. 2005-ben adásvételi szerződést kötött iroda és üzlet céljára épített ingatlan megvásárlására. 2005-ben, 2006-ban a teljes vételárat kifizette, előlegszámlát kapott. A birtokbaadás 2006. május 30-i dátummal megtörtént (a beköltözés is). Végszámlát a kft. még nem kapott. A 2006. évi társasági adó megállapításakor igénybe vehető-e a kisvállalkozói adóalap-csökkentés a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján, ha a végszámla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a számviteli, a bizonylati fegyelemmegsértését jelenti az, ha a gazdasági eseményről, annak megtörténtekor abizonylatot (az adott esetben a végszámlát) nem állítják ki. Erre célszerű azeladó figyelmét írásban is felhívni.Az Szt. 47. §-a (9)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az utolsó kérdésre a válaszunk az, alapvető számviteli ésadózási követelmény, hogy a költség azt terhelje, akinek (amelynek) atevékenysége érdekében az felmerült. Nyilvánvaló, hogy a bérbevevő tevékenységeérdekében felmerült költségek a bérbevevőt kell, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2007. február 8.
Kapcsolódó címkék:  

Házipénztári pénzkészletet befolyásoló tételek

Kérdés: Mi a házipénztár? Hogyan befolyásolja a házipénztári pénzkészletet az elszámolásra kiadott összeg, a társaság nevére szóló bankkártyával felvett készpénz, az elfogadott étkezési, vásárlási stb. utalvány, az ellenértéknek bankkártyával történő kifizetése, a pénzszállítónak átadott készpénz, az ügynök által történő értékesítés készpénzbevétele? Mi a házipénztár?
Részlet az állásfoglalásából: […] Sem aházipénztáradó-törvény, sem az Szt. nem tartalmaz a házipénztárra vonatkozóanértelmező rendelkezést. Az Szt. 31. §-a szerint a pénzeszközök a készpénzt, azelektronikus pénzeszközöket és a csekkeket, továbbá a bankbetéteket foglaljákmagukban. Ebből az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 23.
Kapcsolódó címke:

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A 2488. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan további, az építőipari gyakorlatban előforduló esetekre szeretnék választ kapni. Ilyen eset, hogy a megrendelő az elvégzett munkáról a számlát befogadja, a szerződés mennyiségi és minőségi átvételét igazolja. A fizetési határidőben viszont felszólítás ellenére sem fizetett, likviditási problémáira hivatkozik, évekig elhúzza a fizetést, előfordulhat az, hogy közben felszámolásra is sor kerül. Véleményem szerint ilyen esetben jogos az árbevételkénti elszámolás.
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszú kérdésnek csak egy részét idéztük, hogy a kérdéshezközelebb legyen a válasz. A kérdés többi részére a válasz után visszatérünk.A kérdés idézett része alapján az árbevételkénti elszámolásjogos, az az Szt. előírásaival alátámasztható. Az Szt. 72. §-a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Adómérték-változás bérleti díj számlázásánál

Kérdés: Társaságunk bérbeadással is foglalkozik, a bérleti díjat az Áfa-tv. 16. §-ának (14) bekezdése alapján úgy számlázza, hogy a teljesítési dátum és a fizetési határidő megegyezik. 2005 októberében számlázunk 2006. januári teljesítésű bérleti díjakat. Milyen áfamértékkel kell számlázni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv.-t az adómérték tekintetében módosító 2005. éviXCVII. törvény főszabály szerint 2005. október 1-jei hatállyal lépett hatályba,rendelkezéseit azonban differenciáltan, a törvény záró rendelkezéseibenfoglaltak szerinti eltérő időpontoktól kezdődően kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

Adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén

Kérdés: Mikor keletkezik adófizetési kötelezettség zálogjog érvényesítése esetén? A teljesítés ideje melyik számlánál mikor van? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a felszólításra átadja a zálogtárgyat a zálogjogosultnak, aki vagy akinek a nevében harmadik személy értékesíti? Ha a zálogtárgy tulajdonosa a zálogtárgyat felszólításra nem adja át, a zálogjogosult a végrehajtó által szerzi meg a jogot a zálogtárgyra, és a végrehajtó ezt értékesíti az árverésen? Ha a zálogkötelezett nem ad számlát?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján azálogügyletek – hasonlóan a bizományosi jogviszonyhoz – két értékesítéskéntkezelendők, egy, a zálogtárgy tulajdonosa és a zálogjogosult közötti, illetveegy, a zálogjogosult és harmadik személy közötti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. április 13.
Kapcsolódó címke:

Részfizetés számlázása

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?
Részlet az állásfoglalásából: […] Természetesen az építőipari teljesítmények elszámolására isvonatkoznak az Szt. és a Ptk. előírásai. Sőt! Az építőipari kivitelezéssajátosságaiból következően az elvégzett munkák számlázása fokozottabbodafigyelést igényel.A kérdésben leírt esetben egyértelmű, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.
Kapcsolódó címkék:    

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben leírt kölcsönös megállapodás jogszabályellenesgyakorlatot vezetett be, mind a három társaság több jogszabály tételeselőírását sérti meg. Kezdjük a Ptk.-val, a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó előírásaival!A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint:...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. január 5.

Szerződés írásban vagy szóban

Kérdés: Sok problémát jelent, a partnereinkkel kapcsolatos különféle ügyletek kapcsán, ha kollégáimtól írásbeli szerződést követelek. Azt a választ kapom, hogy szóbeli megállapodás történt. A számlák alapján viszont sok esetben nem állapítható meg, hogy az mit tartalmaz. Különösen zavaró az, ha több millió forintos tételekről van szó, hogy a gazdasági esemény a megfelelő helyen kerüljön elszámolásra. Milyen esetekben fogadható el a szóbeli megállapodás, és mikor kötelező írásbeli szerződést kötni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Ptk. Negyedik része (a 198. §-ától az 596. §-ig)tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos általános és az egyes szerződésfajtákhozkapcsolódó sajátos előírásokat, követelményeket. Nincsen arra lehetőségünk,hogy ezeket teljeskörűen a válasz keretében bemutassuk....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. november 10.
Kapcsolódó címkék:  

Nyomvonal jellegű vezetékek kiváltása

Kérdés: Társaságunk távvezetékek kizárólagos üzemeltetője. A vezetékek nyomvonala fölött végzett beruházási munkák miatt szükséges a földben lévő vezetékek nyomvonalának a megváltoztatása, áthelyezése. Ezeket a beruházó finanszírozza. Eddig a beruházó a megvalósult objektumokat térítés nélkül átadta, társaságunk üzembe helyezte, a kiváltott vezetékszakaszt leselejtezte. 2004-től a vezetékkiváltásokat a beruházó – a közbeszerzési törvény tilalmára hivatkozva – nem adja át térítésmentesen, mint akadálymentesítési költséget számolja el és aktiválja saját beruházása értékében. A megvalósított új objektumot társaságunk műszakilag átveszi, a dokumentációkon a változást keresztülvezeti, a régi vezetékeket viszont nem selejtezi. Elfogadható-e ez a gyakorlat?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert helytelen, számviteliszempontból elfogadhatatlan gyakorlat kialakulására utal. A kérdésben leírtak aszámviteli követelmények nem teljesítésével valójában félrevezető információkatadnak, és ezen keresztül törvényellenes gyakorlatot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. szeptember 1.
Kapcsolódó címke:
1
…
16
17
18
…
21