205 talált cikk a bizonylati fegyelem kifejezésre

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó vállalkozás az épület előre meghatározott, különböző készültségi fokaiban részszámlákat állít ki, és azok értékét árbevételként számolja el. Helyesen járunk-e el, ha a befejezetlen termelés értékét úgy számítjuk ki, hogy a december 31-i készültségi fok százalékát csökkentjük a már részszámlával kiszámlázott készültségi fok százalékával, és szorozzuk a költségvetés szerint tervezett összköltséggel? Amennyiben a következő évben a tervezettet jelentősen meghaladja a tényleges összköltség, akkor emiatt szükséges-e az előző évi készletértéket módosítani? A készültségi fokot mivel kell dokumentálni? Helyesebb-e az a megoldás, hogy a részszámlák összegét passzív időbeli elhatárolással elhatároljuk, a befejezetlen termelést pedig a december 31-i készültségi fok százaléka és a költségvetés szerinti tervezett összköltség szorzataként állapítjuk meg?

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó kft. a bérleti időszak alatt a saját nevében a bérlő javára megrendeli a szükséges javítási, szervizelési munkákat. Ezen számlákat a bérbeadó a bérlő felé továbbszámlázza úgy, hogy januártól novemberig havonta egy várható, fix összeget, decemberben pedig a tényleges számla alapján a különbözetet. Tisztán közvetített szolgáltatásról van szó! A bérbeadó csökkentheti-e ezen költségekkel az iparűzésiadó-alapját? A decemberi számla lehet-e egy helyesbítő számla vagy 11 helyesbítő számla kell?

Kérdés: Az egyik ügyfelünk 1985-ben vásárolt egy telket, melyre az eltelt időszakban épített egy lakóházat. A telket a házzal együtt most eladta, és a szerződésből nem állapítható meg, hogy az eladási árból mennyi a telek és mennyi a ház értéke. Az Szja-tv. 62. § (4) bekezdés j) pontjában foglaltak alapján a teljes eladási ár adómentes, mivel az ingatlan szerzése 15 évvel korábban történt, vagy az eladási árból meg kell állapítani a telek értékét, és csak az adómentes, a ház vételárát pedig az idevonatkozó szja-előírások szerint kell kezelni?

Kérdés: A szállító teljesítésével szemben minőségi kifogásunk volt. Például 10 millió forint volt a teljesítés, 2 millió a minőségi levonás. Kérdés, a nettó összegről kell kiállítani a számlát, és külön jegyzőkönyvben rögzíteni a minőségi kifogás levonásának összegét? Mi lesz az áfa alapja?

Kérdés: A közvetített szolgáltatás elszámolható-e oly módon, hogy a beérkezett számlát a 3-as számlaosztályban megnyitott technikai számlán könyveljük a szállítóval szemben, a kibocsátott számlát (továbbszámlázás) pedig a vevővel szemben könyveljük a technikai számlára?

Kérdés: Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Zárt rendszerben előállított gépi számlákon lehet-e kézzel (golyóstollal, bélyegzővel aláírni) a vevő nevét, címét javítani? Levonható-e az ilyen számlában szereplő áfa?

Kérdés: A Díjbeszedő Rt. a bérlő kérésére a terhelési értesítőn használja a "bemutatási név" és a "bemutatási cím" fogalmat, de a számlán fogyasztóként a bérbeadó neve szerepel. Ezek alapján könyvelőirodánk nem akarja a bt. – mint bérlő – költségei között elszámolni a díjakat. Hogyan kell értelmezni a fenti fogalmakat?

Kérdés: Az rt. vállalta franchise-szerződés keretében, hogy az egyéni vállalkozók, a más cégek által üzemeltetett kiskereskedelmi boltok számára lebonyolítja az árubeszerzést. A szállító cégeknek a megrendelést az rt. adja fel, de a szállítók az árut közvetlenül a boltoknak adják át. A szállítók a számlákon vevőként mind az rt.-t, mind a boltokat feltüntetik. Az áruk bevételezését a boltok végzik. Az áruk ellenértékét a boltok az rt.-nek fizetik ki, az rt. pedig – ettől függetlenül – utalja az esedékes összeget a szállítóknak (a különbözetet a boltokkal szembeni követelésként mutatják ki). Helyes-e ez a gyakorlat? Ha nem, mi lenne a helyes megoldás?

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.