Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

9 találat a megadott biztosítási díj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Biztosítási díj, munkabér vagy valami más?

Kérdés: A társaság a 333 E Ft-os biztosítási díjat elszámolta: T 55 - K 454, majd a munkavállaló nettó bérének védelme érdekében felbruttósította 500 E Ft-ra, amellyel megnövelte a rendszeres bérjövedelmet, és elvégezte a bérszámfejtést. A munkavállaló M-es lapján a 300. sorban a rendszeres munkabért, a 304. sorban a felbruttósított biztosítási díjat írta be, hivatkozva a kitöltési útmutatóra. A járulékok a megfelelő sorokban szerepelnek. A könyvelésre vonatkozó az 541/471-re elő kell írni a rendszeres bért és a felbruttósított biztosítási díjból a felbruttósító összeget? Ugyanis a 333 E Ft már szerepel az 55-ön. Így, ha a 471-ről utalással kifizetésre kerül a rendszeres nettó bér, előírásra kerül a rendszeres bér szja-, eü- és nyugdíjjáruléka (15+7+1,5+10%), és a felbruttósított biztosítási díj miatti szja-, eü- és nyugdíjjárulék 167 E Ft-tal, éppen nullára fut a 471. Helyes ez így? Ezek az adók maradhatnak az 541-en?
Részlet a válaszból: […]először meg kell keresni azt a jogcímet, amely jogcímen a munkavállaló helyett fizetett biztosítási díj elszámolható.Az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése szerint nem önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély a tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez. Idetartozónak tekintendő a költségtérítés is. (A munkavállalóval kötött megállapodás alapján a biztosítási díj megfizetése is költségtérítésnek minősülhet, amelynek teljes összege a magánszemély jövedelme, mivel ezen költségtérítést jogszabály külön nem szabályozza.)A nem önálló tevékenységből származó jövedelemből a munkavállaló terhei: 15 százalék személyi jövedelemadó, 10 százalék nyugdíjjárulék, 7 százalék egészségbiztosítási járulék, 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék (együttesen 33,5 százalék). Mivel biztosítási díjként a nettó összeg kerül átutalásra, az átutalt összeget fel kell bruttósítani. A felbruttósított összeget kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni a 471. számlával szemben (T 559 - K 471, 500 E Ft). A 471. számlával szemben kell könyvelni a biztosítási díj átutalását (T 471 - K 384), a személyi jövedelemadó, a járulékok bevallását (T 471 - K 462, 463-1). Ezután lesz[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8153

2. találat: Biztosítási díj továbbszámlázása

Kérdés: A gépjármű tulajdonosa hogyan számlázhatja tovább a biztosítási díjat az üzembentartónak?
Részlet a válaszból: […]sem teszi lehetővé.Feltételezhetően a gépjármű-tulajdonos az üzembentartónak átadott gépjármű használatáért - üzembentartói szerződés alapján - használati díjat számláz az üzembentartó felé. Véleményünk szerint az üzembentartói díjnak minden olyan költségre fedezetet kell biztosítania, amely az üzembentartónak használatra átadott gépjárművel kapcsolatosan a gépjármű-tulajdonosnál felmerül (például a gépjármű értékcsökkenési leírása, a gépjármű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7558

3. találat: Visszavásárolt biztosítási díj kifizetése

Kérdés: Cégünk életbiztosítást kötött magánszemély biztosított részére. A szerződő partner a cég. A cég a havonkénti biztosítási díjat követelésként számolta el, a magánszemély kedvezményt nem vett igénybe. 15 év után a cég a biztosítást visszavásárolta, és a biztosítóval szembeni követelését kivezette. A magánszemélynek szeretné kifizetni a visszakapott biztosítási díjat, milyen adófizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ilyen esetben a kifizetendő összeget fel kell bruttósítani, és abból le kell vonni 15 százalék személyi jövedelemadót, 17 százalék egyéni tb-járulékot és 1,5 százalék munkaerőpiaci járulékot, továbbá a céget 22 százalék szociális hozzájárulási adó terheli. Ha nem munkavállalóról van szó, akkor a juttatás egyéb jövedelemnek minősül. A felbruttósított[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7307

4. találat: Egy összegben fizetett biztosítási díj

Kérdés: Egy társaság vezető beosztású dolgozóira (10 fő) 2013. szeptember elsejével egészségbiztosítási szerződést kötött határozatlan időre. A biztosítási díjat (100 E Ft/fő/év) egy összegben, 1 évre előre kellett kifizetni a kapott egészségbiztosítási kötvény szerint. Helyesen számolja-e el a cég, ha a fenti teljes összeget (1000 E Ft) annak kifizetésekor a személyi jellegű kifizetések között mutatja ki, függetlenül attól, hogy az a következő év augusztus végéig terjedő időszakra szól? (Vagyis év végén nincs időbeli elhatárolás a tételre.) Keletkezik-e szja- és ehofizetési kötelezettsége amiatt, hogy évente egyszer fizet 100 E Ft-ot, és nem havonta a 100 E Ft egytizenketted részét? Így az első hónapban a fizetett díj meghaladja a minimálbér 30%-át, míg más hónapban nem lesz fizetés.
Részlet a válaszból: […]által ugyanazon biztosítottra tekintettel, egy hónapra vonatkozóan a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan fizetett díj. Tehát 2014-től kikerült a törvényből a "havonta" szó. Ez a rendelkezés nem visszamenőleges hatályú, de ez az értelmezés elfogadott a 2013. évre is. Ha a kérdésben szereplő biztosítási módozatról van szó (tehát az valóban kockázati biztosításnak minősül, és nincsenek a szerződésben más kiegészítő feltételek), akkor az egy főre fizetett éves 100 ezer forint díj havi összege 8333 forint, amely kevesebb, mint a 2013. évi, illetőleg majd a 2014. évi minimálbér 30 százaléka,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6151

5. találat: 2012-ben kiállított számla könyvelése

Kérdés: A 2012-ben kiállított, de teljes egészében 2013. évre vonatkozó szolgáltatás (biztosítás) számlája 2012-ben könyvelendő-e a szállítóval szemben, a költség elhatárolásával?
Részlet a válaszból: […]rögzíteni kell. A számla kiállítása még nem gazdasági esemény, a biztosítás mint szolgáltatás viszont az. Általános gyakorlat számos esetben, hogy a szolgáltatást előre számlázzák, számviteli bizonylattal bizonylatolják. Ilyen esetben a szolgáltatást megelőzően kibocsátott számlát indokolt könyvelni, különösen akkor, ha ahhoz fizetési kötelezettség is kapcsolódik, akár egy összegben, akár részletekben.A leírtakból következően indokolt a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. március 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5787

6. találat: Egész éves biztosítási díj bizonylata

Kérdés: 2012. év során a biztosítótársaságok "tömegesen" álltak át arra, hogy a gfb és casco díjáról az eddigi negyedéves/havi számla helyett a biztosítási kötvény hátoldalára számviteli bizonylatot nyomtatnak, ezen pedig feltüntetik az egész éves biztosítási díjat a fizetési esedékesség szerint. Hogyan kell ezt a számviteli bizonylatot könyvelni? Elő kell írni kötelezettségként? Vagy nem kell? Elegendő a fizetéskor a kifizetés bizonylata mellé tennünk a számviteli bizonylatot?
Részlet a válaszból: […]számlázni.A kérdés szerint olyan számviteli bizonylatot nyomtatnak, amely az egész éves biztosítási díjat tartalmazza, a fizetési esedékesség szerint részletezve. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményrendszeréből az következik, hogy egy számviteli bizonylatot (az éves biztosítási díjról kiállított bizonylatot) nem lehet részletekben könyvelni, azaz egy tételben kell azt az egyéb kötelezettségekkel szemben elszámolni (T 533 - K 4799), és az esedékes havi/negyedéves díj[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5731

7. találat: Biztosítási díj elszámolása, ha vállalkozás a szerződő

Kérdés: Vannak olyan vegyes kockázati életbiztosítások, amik megtakarítási összeget is tartalmaznak, tehát befektetésként is működnek. Hogyan kell ezeket elszámolni, ha a kifizető a szerződő, biztosított a munkavállaló és kedvezményezett a munkavállaló, illetve a kifizető társaság? Elszámolható-e az egész összeg költségként? Ha nem, akkor a kifizetőnek mikor keletkezik adófizetési kötelezettsége az első és a második esetben?
Részlet a válaszból: […]kedvezményezett személyének megváltoztatásához ugyancsak a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Továbbá, mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnne, a biztosított - egyoldalú nyilatkozatával - a szerződő fél helyébe léphet. Előzőekből következően a vállalkozás által fizetett biztosítási díj végleges vagyonvesztésnek minősül, így a biztosítási díj költségként elszámolható (a díjfizető vállalkozás ugyanis kizárólag a biztosított hozzájárulása esetén válhatna jogosulttá bármilyen biztosítói kifizetésre). A vállalkozás által fizetett biztosítási díjat a számviteli törvény 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja alapján költségként, mint személyi jellegű egyéb kifizetést kell elszámolni. A díjfizetés időpontjában a biztosított személy vagy adómentes, vagy adóköteles jövedelmet szerez, és ettől, illetve a jogviszony jellegétől függően keletkezhet járulékkötelezettség is. 2. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol: - szerződő fél: a vállalkozás, - biztosított: a vállalkozás munkavállalója, - kedvezményezett: a vállalkozás (a biztosított személy hozzájárulásával); a biztosítói kifizetés lehet: = elérési biztosítási összeg, = visszavásárlási, rész-visszavásárlási összeg, = haláleseti biztosítási összeg. Ebben az esetben a számviteli elszámolás a következő: A szerződő által fizetett biztosítási díjat költségként nem lehet elszámolni (mivel az nem minősül végleges vagyonvesztésnek), ilyenkor azt a biztosítóval szembeni követelésként kell kimutatni. A biztosító által - eléréskor, visszavásárláskor, részvisszavásárláskor, vagy a biztosított halála esetén - fizetett összegből először a korábban fizetett biztosítási díj összegében fennálló követelést kell csökkenteni, a fennmaradó összeget pedig kamatbevételként elszámolni. Amennyiben a biztosító által fizetett összeg kisebb, mint a kimutatott követelés összege, a fennmaradó különbözetet kamatráfordításként kell elszámolni. 3. Ha a vállalkozás olyan életbiztosításra köt szerződést, ahol: - szerződő fél: a vállalkozás, - biztosított: a vállalkozás munkavállalója, - kedvezményezett: a biztosított személy vagy a biztosított személy érdekkörébe tartozó más természetes személy, de - a biztosított személy előre lemond a szerződővel való együttes kedvezményezettjelölés jogáról és/vagy - a biztosított személy előre lemond arról a jogáról, hogy a szerződés megszüntetésének szándéka esetén az eredeti szerződő helyébe lépjen, ideértve a részvisszavásárláshoz való előzetes hozzájárulását is; a biztosítói kifizetés lehet: = elérési biztosítási összeg, = visszavásárlási, rész-visszavásárlási összeg, = haláleseti biztosítási összeg. Ebben az esetben a számviteli elszámolás az alábbi: A számviteli elszámolás megítélésénél fontos körülmény, hogy ha a szerződő a biztosítási időtartam alatt a díjtartalék terhére pénzt vonhat ki (akár úgy, hogy a biztosítási szerződés nem szűnik meg, vagy akár úgy is, hogy az megszűnik), és a pénzkivonáshoz nem kell a biztosított személy hozzájárulása (mert a biztosított személy a szerződés aláírásakor ezen jogáról előre lemondott), akkor a szerződő által ilyen körülmények között befizetett biztosítási díjat nem lehet költségként elszámolni (az nem minősülhet végleges vagyonvesztésnek). Ilyen esetben a befizetett díjat a szerződőnél a biztosítóval szembeni követelésként indokolt kimutatni. Azzal, hogy a szerződőnek a biztosított személy hozzájárulása nélküli visszavásárlási, rész-visszavásárlási joga van, illetve a kedvezményezett személyét önállóan módosíthatja - a számviteli törvény 16. §-a (3) bekezdésének előírását is figyelembe véve -, a szerződőt a biztosítói kifizetések jogosultjának lehet tekinteni, így a biztosítási díjat a kifizetéskor költségként nem lehet elszámolni.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. május 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3673
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Előre kiszámlázott biztosítási díj elszámolása

Kérdés: Gyakran előfordul, hogy a biztosítási díjat előre kiszámlázzák. Például a 2008. első negyedévi gépjármű-felelősségbiztosításról szóló számla kelte 2007. 12. 20., esedékes 2008. 01. 01. Ezt a számlát kell-e 2007-ben könyvelni az aktív időbeli elhatárolással szemben, vagy csak 2008-ban? Az előbbit erősíti az, hogy a számlát többnyire már 2007-ben kiegyenlítik.
Részlet a válaszból: […]díjat tartalmazza, a 2007. évben könyvelt biztosítási díjat az Szt. 32. §-ának (1) bekezdése szerint időbelileg el kell határolni, mint olyan költséget, amelyet csak a mérleg fordulónapját követő időszakra lehet elszámolni (T 3923 - K 533). Az aktív időbeli elhatárolást a következő üzleti évben a nyitó tételek lekönyvelése után kell megszüntetni (T 533 - K 3923). A kérdésben leírt módon (a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3594
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Biztosítási díj fizetése a biztosítottnak

Kérdés: Vállalkozásunk 10 évvel ezelőtt életbiztosítást kötött munkavállalói részére, mely szerint szerződő a munkáltató, biztosított a munkavállaló. Kedvezményezett elérés esetén a munkáltató, halál esetén a biztosított hozzátartozója. A biztosítás lejárati ideje 2011. 02. hó. A vállalkozás a biztosítás díját nem számolta el költségként. Vállalkozásunk 10 év után fel kívánja mondani a szerződést, melynek során a biztosító visszavásárlási értéket fizet, mely összeget a biztosítottal való közös megállapodás alapján a biztosító a biztosítottnak fizetne ki. A biztosító közlése szerint ezt az összeget adómentesen fizeti ki. Terheli-e valamilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót vagy a munkavállalót? Hogyan vezethető ki a társaság könyveiből a fenti összeg?
Részlet a válaszból: […]megfizetett biztosítási díj a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül. Miután ebben az esetben a biztosító által a magánszemélynek kifizetett összeget a biztosító adó és járulék levonása nélkül fizeti ki, a munkáltatónak az Szja-tv. 48. §-ának (18) bekezdése szerint kell eljárnia, azaz meg kell állapítani a magánszemély bevételét terhelő adóelőleget, azt be kell vallania, meg kell fizetnie, a megfizetett adóelőleget pedig nyilvántartásba veszi a magánszeméllyel szembeni követelésként. Ezt a követelését a munkáltató beszámíthatja - a törvény által meghatározott összegig - a magánszeméllyel szembeni bármely kötelezettségébe (például a munkabér címén kifizetendő összegbe is). Az Eho-tv. 3. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a kifizetőt 11 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az előbbiek szerint kifizetett összeg után. Más a helyzet akkor, ha a biztosított munkavállaló szerződőként a biztosítási szerződést tovább folytatja, és ezért a visszavásárlási értéket a biztosító részére nem fizeti ki. Abban az esetben, ha a társaság kedvezményezett,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3401
Kapcsolódó tárgyszavak: