Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott civil szervezet tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Civil szervezet kiegészítő melléklete

Kérdés: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. §-a (1) bekezdése szerint: "A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett - az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével - a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz", és amely előírást először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az itt említett civil törvény különös előírást e tekintetben a támogatások, illetve a megvalósított programok tekintetében ír elő. Egyesületünk kettős könyvvitelt vezet, egyszerűsített beszámolót készít, közhasznú alaptevékenységén kívül más tevékenységet nem folytat, bevételei tagdíjakból és oktatási díjakból (összesen 2 millió), illetve a kapott támogatásokból (10 millió) tevődik össze. A beszámoló elkészítésére az OBH által közzétett, az idén PK-542 számot viselő nyomtatványt használjuk, amelynek 9. oldala a "Kiegészítő melléklet", az azonban csak a civil törvényben nevesített közzétételeket tartalmazza ugyanúgy, ahogy a korábbi években is. Mit kell tartalmaznia a mi esetünkben a kiegészítő mellékletnek (kell-e külön kiegészítő melléklet)? Szükséges-e esetünkben mérlegképes könyvelői minősítéssel rendelkező szakembert alkalmazni a beszámoló összeállítására (ellenjegyzésére)?
Részlet a válaszból: […]kell tartalmaznia. Feltételezhetően a 96. § (4) bekezdésében felsoroltak közül - értelemszerűen - az adott civil szervezetnél csak néhány fordul elő, ami a kívülálló számára is fontos lehet, és nem egyezik meg a PK-542. számú nyomtatvány 9. oldalán bekért "Kiegészítő melléklettel".A második kérdésre a válasz egyértelműen igen, ami a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 15. §-ának előírásából következik (egyéb szervezetekre, így a civil szervezetekre is vonatkozó általános előírás). A kérdés szerinti egyesület összes (ár)bevétele meghaladja a 10 millió forintot, feltételezhetően az előző évben[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8273

2. találat: Civil szervezetnél támogatásból beszerzett eszközök

Kérdés: Civil szervezeteknél a támogatásból beszerzett, százezer forint feletti tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenési leírás összegére elhatárolható-e a támogatásból a tárgyi eszköz bekerülési értéke, a következő évi értékcsökkenések ellentételezésére, ha nem fejlesztési célra kapta a támogatást a civil szervezet, hanem működési költségekre, de elszámolhat tárgyieszköz-vásárlást is a szerződés szerint? Ha igen, a teljes bekerülési érték elhatárolható? Arányosítás csak vegyes forrásból származó eszköznél szükséges? Szükséges-e hogy a szerződésben szerepeljen erre külön kitétel? Jogszabályoknak megfelelő-e az a könyvelési eljárás, mely szerint a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására elhatárolásra került a működésre kapott támogatásból az eszköz bekerülési értéke, és minden évben annyi kerül feloldásra, amennyi a támogatásból beszerzett eszköz adott évi amortizációs költsége?
Részlet a válaszból: […]könyvelhető a halasztott bevételként elhatárolandó egyéb bevétel, illetve a tárgyévben felmerülő, nem részletezett működési költségeket fedező (és így el nem határolható) egyéb bevétel.Ha a támogatási szerződés abszolút összegben nem bontja meg a folyósításra kerülő támogatás összegét felhalmozásra, illetve a működési költségek, ráfordítások fedezetére, akkor - a főszabályból, a bizonylati elvből következően - nincs más megoldás, mint az, hogy a ténylegesen folyósított összeget egyéb bevételként kell elszámolni és nem lehet elhatárolni.Ha a támogatási szerződés a támogatás összegét nem bontja meg, de legalább évenkénti elszámolási kötelezettséget ír elő, akkor ennek felhasználásával van arra lehetőség, hogy a számviteli politikában sajátos elszámolási szabályt alakítsanak ki a számviteli alapelvek érvényesülése érdekében.Ha a támogatási szerződésben az szerepel, hogy a működési költségek fedezetére kapják a támogatást, de az tárgyi eszköz vásárlására is felhasználható, vagy az, hogy a tevékenységével összefüggő működési kiadásokra, eszközökre, tárgyakra, ruházatra használhatja fel, akkor a számviteli politikában meghatározott módon a felhalmozásra (a tárgyieszköz-beszerzésre) felhasználásra kerülő összeget a civil szervezet felelős vezetője engedélyezi, és erről az engedélyezéssel egyidejűleg a támogatót is tájékoztatják, majd a támogatás felhasználásáról szóló elszámolásban tételesen rögzítik ezt. Természetesen feltételezzük, hogy a támogatási szerződés szerinti elszámolásban foglaltakat a támogató[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. július 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7353

3. találat: Kiküldetés civil szervezetnél

Kérdés: Általában tiszteletdíjas tisztségviselőket küldenek külföldi konferenciára, de előfordult, hogy önkéntes tagot küldtek Svédországba fotóanyagot készíteni egy kiállításról. A magánszemély napi 15 euró külföldi kiküldetési napidíjat kap. Hogyan történik a napidíj kifizetése, elszámolása, bizonylatolása, adózása, bevallása, a kiküldetési rendelvény kitöltése? A szervezet előre lefoglalja a repülőjegyet, árát átutalja. Milyen időponttal történik a repülőjegy költségkénti elszámolása, ha a kifizetés decemberben volt, az utazás pedig januárban? A kiküldött személy külföldön autót bérel, tankol, kártyával szállást fizet, a számlák a kiküldő szervezet nevére szólnak. Figyelemmel kell-e lenni arra, hogy a kiküldött magánszemély a szervezet munkavállalója, tisztségviselője vagy önkéntese?
Részlet a válaszból: […]magánszemély a napidíjat euróban és előre kapja, az átadásra kerülő euró a valutapénztárban van. Az euró kiadását egyéb elszámolásra kiadott előlegként kell könyvelni az euró könyv szerinti (bekerülési) árfolyamán forintra átszámított összegben (T 3613 - K 382). Amikor a kiküldött visszaérkezett és elszámol, akkor kell a külföldi napidíjat az elszámolási számlán lévő árfolyamon a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 551 - K 3613).A külföldi napidíj előlegként történő átadásakor meg kell határozni az Szja-tv. 6. §-ának (4) bekezdése szerint - az előző hó 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon - a magánszemély kiküldetésből származó bevételét, abból a magánszemély adóköteles jövedelmét, az adóalapot. Ebből azonban könyvelni csak a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadót, a járulékokat kell: T 4713 - K 462, 463-11. A magánszemély részére olyan igazolást kell adni, amely tartalmazza a külföldi kiküldetés - Szja-tv. szerint forintra átszámított - teljes összegét, abból az adómentes, illetve adóköteles összeget.Lényeges, hogy az euró költségkénti elszámolásánál alkalmazott árfolyamnak nem kell megegyeznie az Szja-tv. szerint alkalmazandó árfolyammal.Itt jegyezzük meg, hogy a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-a alapján az igazolás nélkül elszámolható költség a külföldi kiküldetésre tekintettel megszerzett bevétel 30 százaléka, de legfeljebb a Korm. rendelet szerint napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg. Ebből az következik, hogy a napidíj 15 eurónál több is lehet, csak annak a 30 százaléka nem lehet több napi 15 eurónak megfelelő forintösszegnél.Ha a kiküldött a napidíjat euróban kapja, és akkor, amikor a kiküldetésből visszatért, akkor a kiküldöttnek euróban átadott napidíjat az euró könyv szerinti (bekerülési) árfolyamán forintra átszámított összegben kell a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolni (T 551 - K 382).A külföldi kiküldetés jövedelmének a megállapítása az előző bekezdésben leírtak szerint történik, legfeljebb az előző hónap lehet más.A repülőjegy beszerzésének elszámolása a kiküldetés befejezésekor történhet, természetesen a szervezet nevére szóló számla alapján. A kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell azt is, hogy a kiküldött repülőgépen történő utazásra jogosult. A repülőjegy megrendelése, díjának átutalása még nem jogcím a költségkénti elszámolásra. Így az átutalt összeget előlegként kell kimutatni (T 454 - K 384), amikor a kiküldött visszatért, akkor az igénybe vett szolgáltatás költségeként könyvelendő (T 526 - K 454), a szervezet nevére szóló számla alapján.A kiküldetési rendelvénynek tartalmaznia kell azt is, hogy a kiküldött külföldön gépkocsit bérelhet, a szükséges tankolást elvégezheti, szállást bérelhet, és az ellenértéket saját bank-, illetve hitelkártyája használatával rendezheti. A bank-, illetve a hitelkártya használatánál azt is rögzíteni kell, hogy azok mögött forint vagy eurós folyószámla van. Természetesen minden költséget jelentő tételről a szervezet nevére szóló számla szükséges.Az elszámolást a kiküldött visszatérésekor kell elvégezni. Feltételezzük, hogy a szóban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6218
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Külföldi kiküldetés saját személygépkocsival

Kérdés: A civil szervezetnél felmerült, hogy helyesen jártam-e el. Amikor az elnök vagy a tisztségviselő Romániába vagy Szlovákiába átmegy saját gépkocsival, akkor lefénymásolom az autó forgalmi engedélyét, a kötelező felelősségbiztosítási csekket, és a leadott útnyilvántartás alapján íratok kiküldetési rendelvényt a megtett kilométerekre. Ezt a kiküldetést elrendelőkkel aláíratom, a 08-as bevallásban nem önálló tevékenységgel kapcsolatos költségtérítés címén feltüntetem.
Részlet a válaszból: […]költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.).Az útvonal megadásával a futásteljesítmény előre meghatározható, a személygépkocsi kilométeróra-állásának alakulásával ezt csupán ellenőrizni kell.A külföldi kiküldetéssel kapcsolatos elszámolás előtt a kiküldővel ellenőriztetni kell a kiküldetési rendelvényen lévő adatokat, elsősorban a kiküldetés tényleges megtörténtét, továbbá a km-ben mért futásteljesítmény helyességét.Az Szja-tv. 3. számú mellékletének II/6. pontja alapján igazolás nélkül elszámolható költségnek minősül - többek között - a kifizető (jelen esetben a civil szervezet) által a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztás norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint 9 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség alapulvételével kifizetett összeg. E szerint kell eljárni külföldi kiküldetés esetén is, természetesen a magyar adóhatóság által közzétett, az elszámolás időpontjában érvényes üzemanyagárral.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja alapján a jövedelem kiszámítása[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6217

5. találat: Civil szervezet tagjainak nyújtott ingyenes szolgáltatás

Kérdés: Civil szervezet tagjainak ingyenes internet-hozzáférést biztosít. Közreműködő tagjait megvendégeli. Keletkezik-e adó- és tb-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]kötelezettsége a civil szervezetnek, ha a juttatások mértéke a tagok által befizetett tagdíjat nem haladja meg. A tagdíjon felüli értékben nyújtott természetbeni juttatás azonban a magánszemély adóköteles természetbeni juttatásból származó jövedelme. A civil szervezet által nyújtott vendéglátás egyebekben lehet reprezentáció is, amely meghatározott értékhatárig adómentes. Amennyiben a szóban forgó civil szervezet adóalany az áfarendszerben, és áfalevonási jogot érvényesíthetett, úgy a térítésmentesen biztosított internet-hozzáférés áfa nélküli forgalmi értéke után az Áfa-tv. 9. §-a alapján áfafizetési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 393