Alapítvány megszüntetése

Kérdés: Alapítvány által fenntartott intézmény egyéb okok miatt megszüntette tevékenységét. Az intézményt, illetve az alapítványt milyen módon lehet megszüntetni, illetve mi lehet a benne lévő eszközök és vagyon sorsa?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány által fenntartott intézmény civil szervezetnek minősül, és mint ilyen – számviteli szempontból – a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. A Korm. rendelet 20. §-a alapján az egyéb szerv megszűnésére (felszámolására, végelszámolására)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mindösszesen egy rendelkezésében, a 3. §-ának (5) bekezdésében tesz említést a felsőoktatási intézményről. E szerint az állam által alapított vagyonkezelő által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény nem tartozik a törvény, a helyi adók hatálya alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Konszolidált beszámoló alapítványnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat éves beszámoló készítésére kötelezett. Belföldi székhelyű alapítvány több belföldi székhelyű vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaságot alapított. E társaságok alapításához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket az alapítvány a számviteli nyilvántartásaiban a befektetett pénzügyi eszközök között (részesedések) mutatja ki.
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] Az alapítvány az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint egyéb szervezetnek minősül. Az egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik. Ezen rendelet az egyéb szervezetekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Civil szervezet kiegészítő melléklete

Kérdés: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. §-a (1) bekezdése szerint: "A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett – az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével – a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz", és amely előírást először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az itt említett civil törvény különös előírást e tekintetben a támogatások, illetve a megvalósított programok tekintetében ír elő. Egyesületünk kettős könyvvitelt vezet, egyszerűsített beszámolót készít, közhasznú alaptevékenységén kívül más tevékenységet nem folytat, bevételei tagdíjakból és oktatási díjakból (összesen 2 millió), illetve a kapott támogatásokból (10 millió) tevődik össze. A beszámoló elkészítésére az OBH által közzétett, az idén PK-542 számot viselő nyomtatványt használjuk, amelynek 9. oldala a "Kiegészítő melléklet", az azonban csak a civil törvényben nevesített közzétételeket tartalmazza ugyanúgy, ahogy a korábbi években is. Mit kell tartalmaznia a mi esetünkben a kiegészítő mellékletnek (kell-e külön kiegészítő melléklet)? Szükséges-e esetünkben mérlegképes könyvelői minősítéssel rendelkező szakembert alkalmazni a beszámoló összeállítására (ellenjegyzésére)?
Részlet a válaszából: […] Mint ahogyan a kérdésben is idézte, a civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz. A számviteli törvény (Tv.) 96. §-ának (4) bekezdése sorolja fel, hogy az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Egyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Egy cirkuszművészeti egyesület bevétele három részből tevődik össze:
1. Tagdíj.
2. Gyerekek oktatásáért kapott adomány.
3. Fellépésekből származó bevétel, melyről számlát adnak.
Vállalkozói tevékenységnek számít-e a fellépés ellenértéke, és kell-e utána társasági adót fizetni? Ha vállalkozói tevékenység, milyen költségek számolhatók el? (Fellépőruhák, oktatók díjazása, útiköltség.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésre pontos válasz az egyesület alapszabályának ismeretében lehetséges. Az a tevékenység nem minősül ugyanis vállalkozói tevékenységnek (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Civil szervezetnél támogatásból beszerzett eszközök

Kérdés: Civil szervezeteknél a támogatásból beszerzett, százezer forint feletti tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenési leírás összegére elhatárolható-e a támogatásból a tárgyi eszköz bekerülési értéke, a következő évi értékcsökkenések ellentételezésére, ha nem fejlesztési célra kapta a támogatást a civil szervezet, hanem működési költségekre, de elszámolhat tárgyieszköz-vásárlást is a szerződés szerint? Ha igen, a teljes bekerülési érték elhatárolható? Arányosítás csak vegyes forrásból származó eszköznél szükséges? Szükséges-e hogy a szerződésben szerepeljen erre külön kitétel? Jogszabályoknak megfelelő-e az a könyvelési eljárás, mely szerint a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására elhatárolásra került a működésre kapott támogatásból az eszköz bekerülési értéke, és minden évben annyi kerül feloldásra, amennyi a támogatásból beszerzett eszköz adott évi amortizációs költsége?
Részlet a válaszából: […] A kérdést kissé rövidítve idéztük. A kérdező véleményével alapvetően egyetértünk, de ahhoz a számviteli törvényi követelményeket teljesíteni kell.Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Ingatlannal rendelkező egyesület társaságiadó-alapja

Kérdés: Cél szerinti tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nem közhasznú, nincs a fordulónapon köztartozása, és a 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele) társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni, hogy az adott ingatlan támogatásból valósult meg, így van halasztott bevétele, amely az Szt. szerint elszámolt ÉCS figyelembevételével került meghatározásra mint egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az egyesületnél mint civil szervezetnél az ingatlan megszerzése cél szerinti (alap) tevékenységnek min ő sül az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek m ű ködésér ő l és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Nem közhasznú alapítvány beolvadása

Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre viszonylag könnyen lehetne válaszolni, de ezen válaszok az alapítványok beolvadására vonatkozó törvényi előírások ismerete nélkül a kérdezőt valószínűleg nem nyugtatnák meg. Így ezért először a törvényi háttér legfontosabb szabályait ismertetjük.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Cél szerinti tevékenység az egyesületnél

Kérdés: Az egyesület cél szerinti tevékenysége a magyar irodalom képviselete, valamint "síkraszáll az akadálytalan gondolatközlésért minden országban". Az egyesület a migráció kérdésével kapcsolatos "vitanapot" szervez, amelyre külföldi előadókat hív meg. A meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az egyesület fizeti, az egyesület nevére szóló számla alapján. Étkezést is biztosítunk a konferencián. Elgondolásunk szerint a felmerült költségek a cél szerinti tevékenységgel kapcsolatosak, adómentesen elszámolhatók, az étkezést reprezentációnak tekintjük. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz tisztázni kell, hogy a kérdésben leírt tevékenység cél szerinti tevékenységnek minősíthető-e.Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-törvény) 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Alapítvány közhasznú szervezetté alakulása

Kérdés: Hogyan lehet alapítványból közhasznú szervezet? Mikortól kell vezető szervezet, mikortól kell felügyelőszervezet az alapítvány közhasznúvá válása után? Hány milliós évi bevétel felett alakulhat át egy alapítványból közhasznú szervezetté? Kérhetnénk egy alapítóiokirat-mintát?
Részlet a válaszából: […] Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.) 2. §-ának 6. pontja alapján civil szervezet a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány. A Civil-tv. 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.
1
2
3