348 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?

Kérdés: Termékgyártó gazdasági társaság gyártóüzemét és annak tároló-, kiszolgálólétesítményét ért villámárvíz – vis maior – következtében a gyár teljes leállítására kényszerült a cég. Az üzemszünet előreláthatóan több hónapig fog tartani. Ez alatt az idő alatt a teljes gyárterület, épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések kárfelmérése, fertőtlenítése, lehetőség szerinti javítások, pótlások, cserék fognak megtörténni. Mindaz, ami a gyártóüzem újra működésbe hozásához szükséges lesz. Ezen helyzet számviteli kezelésével kapcsolatban kérdéseink: Helyesen járunk-e el, ha a katasztrófaesemény bekövetkeztétől (hóközi időpont) az akkor a könyvekben meglévő eszközeinkre a majdani újraindulásig nem számolunk el terv szerinti értékcsökkenést? Mennyiben vonatkozhat ez az üzemszüneti periódus alatt a javítási munkákhoz beszerzett tárgyi eszközökre, az IT-rendszer újraindításához szükséges hardverekre? Kérem, foglalják össze a vis maior helyzet egyéb számviteli tudnivalóit is!

Kérdés: Milyen jogszabály vagy rendelkezés írja elő gázolaj esetében a 15 oC-on történő nyilvántartást, illetve a beszállító számlája is miért ezen a 15 oC-ra átszámított mennyiség alapján kerül kiállításra? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (1) és (2) bekezdése esetén a hiányra vonatkozóan káló kerül meghatározásra (elismert mennyiségű hiány), azonban a többlet kezelésére nincs előírás. A káló mennyiségét többlet esetében miért nem lehet figyelembe venni? A 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet 23. fejezet 61. § (3) és (4) bekezdése csak a jövedéki engedélyes kereskedelemre vonatkozik, viszont sehol nincs szabályozva a belső felhasználású gázolaj hiányának és többletének elszámolása. Mit lehet alkalmazni a belső felhasználású gázolaj esetében? A kálót anyagköltség csökkentéseként könyveljük, de a mérőműszer pontatlanságából adódó eltérést nem. Önök szerint ezt a leltárnál könyvelni kellene vagy nem?

Kérdés: Hogyan állapítjuk meg a piaci értéket?

Kérdés: Adott egy kft. 42 milliós tagi kölcsönnel hátrasorolt kötelezettségként, és -22 milliós saját tőkével. A saját tőke rendezése miatt a tagi kölcsönből 25 milliót beapportálnak a tulajdonosok. Ezt a jegyzett-tőke-emelést kell majd a K71-es nyomtatványon jelenteni?

Kérdés: Költségvetési szerv vagyunk. Kollégánk édesapja elhunyt, temetésére, az intézmény terhére, koszorút vásároltunk. A személyi juttatásokra, reprezentációra vagy dologi kiadásokra könyveljük a kiadást? Az intézmény tavasszal fóliasátorban termeli meg a zöldségeket. A nagy vihar miatt a fóliát cserélni kell. Ezzel a fóliasátor értékét kell növelni, vagy elszámolható anyagköltségként? Ugyanez a kérdésem üvegház esetén. Ha kitört üveget kell cserélni, akkor véleményem szerint egyszerű karbantartásról van szó, és nem felújításról.

Kérdés: Cégünk selejtezné az összegyűlt iratokat, amelyek eléggé sokfélék. Sok dokumentumra nem találtam megőrzési kötelezettséget. Pl. ügyfél-regisztrációs adatlapoknál, ahol a vevőink személyi igazolványa, lakcímkártyája, céges aláírási címpéldányaik vannak, természetesen a beleegyező nyilatkozattal együtt fénymásolatban, ahogyan mi kezelhetjük; számlareklamációk; egyszerű postai tértivények; hatósági jegyzőkönyvek, gépkönyvek, érintésvédelmi vizsgálatok jegyzőkönyvei... Van erre vonatkozóan megőrzési határidő? Tudnának arra iránymutatást adni, hogy azoknál a dokumentumoknál, amelyek a napi működés során keletkeznek, de sem az Art., sem az Szt. nem nevesíti, mi az irányadó őrzési kötelezettség, illetve hogy melyik jogszabály szabályozza ezt?

Kérdés: Egy kft., amely február 22-én 3 db nagy értékű szemüveget vásárolt a kft. tagja részére, aki a kft.-ben nem ügyvezető, és nem is dolgozik a cégben, csak tag. Mindhárom szemüvegszámla mögötti látásvizsgálaton az szerepel, hogy képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító, többfókuszú szemüveg használata javasolt. Ez a szemüvegjuttatás elszámolható-e adómentesen a kft. részéről? Ha nem, akkor milyen terhei vannak?

Kérdés: Kedvezményezett átalakulással kapcsolatban kérdezem: Az ügyletben minden társaság belföldi adóalany. "Anya" 100%-os tulajdonosa "A" társaságnak, könyveiben 10 M Ft értéken tartja nyilván. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" társaságnak. "A" és "B" társaság összeolvadásával létrejönne "C" társaság, ennek 100%-os tulajdonosa "Anya". "C" társaság saját tőkéje 30 M Ft lenne. "Anya" társaság könyveiben miként fog megjelenni az összeolvadás? Milyen eredményhatása lesz, illetve kapcsolódik-e hozzá adóalap-módosító tétel? Befolyásol-e bármit, hogy "Anya" az "A" társaságot annak szerzésekor a NAV felé jogszerűen bejelentett részesedésként bejelentette?

Kérdés: A 8714. kérdés esetében egy számlán szerepel a téli gumi vásárlása és szerelése. De mi a helyzet akkor, ha 11. 01-jén megvásároltuk a gumikat, majd 11. 10-én elvittük a személygépkocsit a szerelőhöz a gumik cseréjére? Azt értem, hogy ilyenkor a téli gumikat anyagbeszerzésként, majd cserekor anyagköltségként kell elszámolni. De ebben az esetben is visszaigényelhető a téli gumi áfájának 50%-a?