350 talált cikk a csere kifejezésre

Kérdés: Kedvezményezett átalakulással kapcsolatban kérdezem: Az ügyletben minden társaság belföldi adóalany. "Anya" 100%-os tulajdonosa "A" társaságnak, könyveiben 10 M Ft értéken tartja nyilván. "A" társaság 100%-ban tulajdonosa "B" társaságnak. "A" és "B" társaság összeolvadásával létrejönne "C" társaság, ennek 100%-os tulajdonosa "Anya". "C" társaság saját tőkéje 30 M Ft lenne. "Anya" társaság könyveiben miként fog megjelenni az összeolvadás? Milyen eredményhatása lesz, illetve kapcsolódik-e hozzá adóalap-módosító tétel? Befolyásol-e bármit, hogy "Anya" az "A" társaságot annak szerzésekor a NAV felé jogszerűen bejelentett részesedésként bejelentette?

Kérdés: A 8714. kérdés esetében egy számlán szerepel a téli gumi vásárlása és szerelése. De mi a helyzet akkor, ha 11. 01-jén megvásároltuk a gumikat, majd 11. 10-én elvittük a személygépkocsit a szerelőhöz a gumik cseréjére? Azt értem, hogy ilyenkor a téli gumikat anyagbeszerzésként, majd cserekor anyagköltségként kell elszámolni. De ebben az esetben is visszaigényelhető a téli gumi áfájának 50%-a?

Kérdés: Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló rendelet szerint, amennyiben a munkavállalónak a szemészeti szakvizsgálat eredménye alapján a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges az éles látást biztosító szemüveg, azt a munkáltató biztosítja. A vállalkozás a belső szabályzatában meghatározta, hogy mekkora összeget térít a munkavállalónak. Eddig az éles látást biztosító szemüveget a cég nevére szóló számla alapján számoltuk el, mint adómentes juttatást, a személyi jellegű egyéb kifizetések között. A számlán a cégünk által térített összeg szerepel. Most arra a gyakorlatra kívánunk áttérni, hogy az éles látást biztosító szemüvegről a számla a dolgozó nevére szólna, ezen a szemüveg teljes költsége szerepelne. A számlát a munkavállaló a munkáltató részére átadná, mint igazolást az előírt szemüveg elkészíttetéséről. A belső szabályzatunkban meghatározott költségtérítés összegét bérszámfejtés útján utalnánk ki. Ebben az esetben is maradna adómentes juttatás? Ez a megoldás megfelelő? A juttatás összegét az M30-as igazoláson szerepeltetni kell, és ha igen, akkor melyik sorában? Vagy a korábbi gyakorlatot kellene folytatni? A váltás oka, hogy bizonyos cégek nem tudnak úgy számlát kiállítani, hogy különveszik a munkáltató által térítendő összeget és a munkavállaló által fizetendő összeget. További kérdésünk, hogy adómentes-e az éles látást biztosító szemüveg költségtérítése abban az esetben, ha a munkavállalónak állandó jelleggel szükséges a szemüveg viselése, nemcsak a képernyő előtti munkavégzéshez, de ahhoz is elengedhetetlen? Amennyiben egyik megoldás sem megfelelő, kérjük, írják le a számviteli és adózási szempontból szabályos eljárás menetét!

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó csatornarendszer elhasználódott. A régit ki kellett ásni a földből, és új csöveket kellett lefektetni. Ennek a költsége az ingatlan értékét növeli, vagy mint tárgyévi költség elszámolható (karbantartásként)?

Kérdés: Cégünk székházában elromlott a riasztórendszer. Mivel korszerűtlen volt, új rendszer került kiépítésre. Számvitelileg és az adózásban milyen mértékű értékcsökkenést alkalmazhatunk, illetve a főkönyvben hová soroljuk be? A riasztórendszer cseréje mellett kamerarendszer is kiépítésre került, így a kamerarendszer értékcsökkenésének és besorolásának meghatározásában is kérjük véleményüket.

Kérdés: A társaság 4 db téli gumit vásárolt szereléssel. A számlán a gumi és a szerelés különböző sorokon szerepel. Ez szolgáltatás vagy termékbeszerzés, vagy esetleg a két sort külön könyveljük? Jól gondoljuk, hogy ez esetben az áfa még 50%-ban sem vonható le? A személygépkocsihoz vásárolt tetőcsomagtartó esetében – mivel különálló termék – jól gondoljuk, hogy nem vonható le az áfa?

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.

Kérdés: Vendéglátós ügyfelünk 2020-ban vásárolt egy hűtőt 176.000 Ft+áfa értékben. A hűtőt 10 hónapig használták, majd elromlott, és az eladó garanciában visszavette tőlük úgy, hogy helyesbítő számlát állított ki a beszerzésről. Ügyfelünk a tárgyi eszközre azonnali értékcsökkenést számolt el 2020-ban. Hogyan kell könyvelni 2021-ben a visszaadást és a tárgyieszköz-kivezetést?

Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?

Kérdés: Ügyfelünk (kft.) tulajdonában van egy raktár, irattár céljára használt ingatlan. A tulajdoni lap szerint az ingatlan besorolása műhely. A raktár egy olyan ingatlanban (házban) helyezkedik el, amelyben 4 lakás található. Az ingatlan nem minősül társasháznak, a tulajdonosok nem alapítottak társasházat. Szükségessé vált az ingatlan felújítása (tetőszerkezet, kerítés, támfal stb.). A kivitelezési munkákról a tulajdonosok közösen szerződtek a kivitelezővel, de maga a kft. a kivitelezési szerződésben nem került feltüntetésre. A szerződést a ház részéről egy, a tulajdonosok által megfogalmazott személy írta alá. A szerződés ugyanakkor megjegyzi, hogy a kivitelező a házban működő vállalkozások számára igény esetén a tulajdoni hányadnak megfelelő összegről részszámlát állít ki. Az ilyen módon megrendelt, a raktárhoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a tulajdoni hányad arányában mégiscsak a kft.-t terhelő költségekről a kft. nevére kiállított számla áfatartalma levonásba helyezhető? A számla értéke felújításként könyvelendő, a raktár, irattár bruttó értékére ráaktiválva?