Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott csődeljárás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?
Részlet a válaszból: […]adós is, de a hitelező is. Ezt a szándékot azonban indokolt írásban rögzíteni. Ha a kérdés szerinti "A" társaság 2011. 03. 19-én írásban értesítette az adóst, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja, akkor az adós - ezt tudomásul véve - vagy kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását, és erről értesíti a csődegyezséget felmondó hitelezőt (ez esetben könyvelnie nem kell!), vagy nem kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását. Ebben az esetben az elengedett kötelezettséget sztornírozza, megszünteti az így elszámolt rendkívüli bevételt a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása időpontjával (nem visszamenőlegesen!). Ha a csődegyezség megkötésében több hitelező vett részt, és a hitelezők különböző időpontokban mondják fel a csődegyezséget, az eltérő időpontokhoz kapcsolódik a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása, és így az elengedett kötelezettség sztornírozásának az időpontja is, kivéve ha időközben az adós vagy a hitelezők kezdeményezésére a felszámolási eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5515

2. találat: Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszból: […]belül kérelemmel benyújtani. Ha az egyezség megfelel a csődtörvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Amennyiben a csődegyezséget a kérdező társaságnál a bíróság végzéssel jóváhagyta, és a csődeljárást befejezetté nyilvánította, akkor a csődegyezségben rögzítettek közül - az adott esetben - a kötelezettségenként elengedett összegeket könyvelni kell, az adósnál elengedett kötelezettségként a 98. számlacsoportban. (Természetesen könyvelni kell a hitelezőknél is az elengedett követelés összegét a 88. számlacsoportban.) A csődtörvényi előírás feltételezi, hogy a csőd­egyezséget a felek teljesítik. Ha az adós nem teljesít - mint a kérdésben leírt társaság esetén -, akkor valójában nem teljesül a csődeljárás célja, az, hogy az adós fizetőképessége megőrzésre, illetve helyreállításra kerüljön. Ha viszont az adós tartósan fizetésképtelenné vált, indokolt a felszámolási eljárást lefolytatni. A felszámolási eljárás lefolytatható az adós, illetve a hitelezők kérelmére is. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A fentiek figyelembevétele mellett az adósnak a csőd­egyezség befejezetté nyilvánítása napjával (a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedése napjával) könyvelnie kellett az elengedett kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben, a kötelezettségek analitikus nyilvántartásában pedig a maradék 50%-nak a módosult fizetési határidőit rögzíteni kellett. Mivel az adós társaság a csődegyezség halasztott fizetésre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5117
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Kötelezettség árfolyam-különbözete csődeljárás esetén

Kérdés: A csődeljárás megindítása: 2010. 02. 26.; jóváhagyó csődegyezségi tárgyalás: 2010. 04. 12.; a csődeljárás befejezése: 2010. 10. 01. Helyesen járt-e el a társaság, ha a csődegyezség keretében elengedett kötelezettséget 2010. 04. 12-i dátummal könyvelte? A társaság egyik hitelezője egy lízingcég. A tartozás értéke 15 000 CHF. A kötéskori árfolyama 160 Ft/CHF. Könyveinkben 180 Ft/CHF árfolyamon szerepel. A szerződésünket 2010. 02. 05-én felmondták. A hitelező szerint a tőketartozás kötéskori árfolyamon: 2 400 000 Ft. A tőke árfolyam-különbözete (a szerződés felmondásakori árfolyam figyelembevételével) 600 000 Ft. Egyéb költségek és késedelmi kamat 400 000 Ft. A csőd­egyezség keretében elfogadásra került, hogy a hitelezők részére a tőkén kívül semmilyen járulékjellegű követelést, kamatot, eljárási költséget nem fizetünk. Kérdés, hogy a tőkére felszámított árfolyam-különbözet tekinthető-e járulékjellegű követelésnek? Milyen árfolyamon kell a tartozás értékét megállapítani, és ennek megfelelően az elengedett összeget rendkívüli bevételként elszámolni? Figyelembe kell-e venni azt, hogy a hitelező forintösszegben jelentkezett be?
Részlet a válaszból: […]számított összegét kell rendkívüli bevételként elszámolni. A válaszadó számára értelmezhetetlen, ha a lízingcég követelése CHF-ben van, akkor a csődeljárás során miért forintösszeget jelentett be? Ha a lízingszerződés devizalapú, akkor is az elengedett CHF-et kellett volna bejelenteni. De nem ezt tette, hanem követelését forintban jelentette be, külön a tőketartozást és külön annak az árfolyam-különbözetét, az előbbit a kötéskori árfolyamon, az utóbbit pedig a kötéskori és a szerződés felmondásakori árfolyamok különbözetével meghatározva. Nem tekinthető ez így szabályosnak, de a CHF-követelés tényleges értékének megadása helyett - jobb híján - el kell fogadni. Mit jelent ez? Azt, hogy a lízingcég forintban meghatározott tőkekövetelése és annak az árfolyam-különbözete együttes összegéből meghatározható - a felmondáskori CHF/Ft árfolyammal való osztással - a CHF-tartozás összege. Ezt összevetve a könyvekben a CHF-ben kimutatott kötelezettség összegével, a különbözet lesz az elengedett kötelezettség CHF-értéke, és ennek a könyvekben kimutatott árfolyamon számított forintértéke a rendkívüli bevételként elszámolandó összeg. A kérdésben szereplő - kerekített - adatok alapján, 200 Ft/CHF árfolyam mellett[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. december 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4853

4. találat: Csődeljárás során elengedett követelés illetéke

Kérdés: Csődeljárás során a hitelezők által elengedett követelés vagyonszerzésnek minősül-e a csőd alatt álló cégnél, és az illetéktörvény alapján ajándékozásiilleték-köteles vagy sem (csődegyezség esetén)?
Részlet a válaszból: […]értékű jogot definiálja a követelést (ingyenes szerzés esetén), azaz az ajándékozási illetéknek tárgya a követelés elengedéséből származó vagyongyarapodás, ha az ajándékozási szerződéssel jön létre. Ugyanakkor a bírósági határozattal történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek. Mivel csődegyezség esetén a
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4431
Kapcsolódó tárgyszavak: ,