Átalányadózónál kamattámogatás

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó a 39/2011. (V. 18.) VM rendelet alapján kamat-, kezességi támogatásban részesül, a támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozik. Az igazolást a MÁK küldi meg. Bankszámlakivonaton csak a kamatterhelés jelenik meg, a hitel alszámlán van feltüntetve a támogatás folyósítása, lehívása. A bank negyedév végén vonja le a hitelkamatot. A támogatás milyen bevétele lesz az egyéni vállalkozónak, átalányadózóként?
Részlet a válaszából: […] A 39/2011. (V. 18.) VM rendelet alapján kapott kamat-, kezességi támogatást nem kell bevételként figyelembe vennie az átalányadózó egyéni vállalkozónak. Az Szja-tv. 51. § (1) bekezdése alapján ugyanis: „Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónál nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Banktól kapott díjkedvezmény – egyéni vállalkozó

Kérdés: Átalányadózó egyéni vállalkozó számlanyitási díjkedvezményt kapott a banktól. Ez az összeg adóköteles bevétele a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó számlanyitási díjkedvezményt kapott a banktól, akkor ez az összeg álláspontunk szerint adóköteles bevétele az átalányadózó egyéni vállalkozónak. Az Szja-tv. 4. § (2) bekezdésében lévő általános szabály alapján bevétel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.

Leányvállalat és az ügyvezető kapcsolt vállalkozás-e?

Kérdés: Cégünk 100%-os leányvállalat. Abban az esetben, ha az ügyvezető megbízással látja el az ügyvezetői teendőket, és díjazást nem kap, transzferár szempontjából van ezzel teendőnk? Munkaviszonya az anyavállalatnál van. 2025. februárig munkaviszony keretében, munkabérrel volt betöltve ez a pozíció.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem állapítható meg, hogy a leányvállalat és az ügyvezető kapcsolt vállalkozásnak minősül-e. A cég és az ügyvezető kapcsoltsága a Tao-tv. 4. § 23. pontjában foglaltak alapján állhat fenn (például, ha az ügyvezetést tagként látja el, és többségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Egyéni cég – jegyzett tőkében figyelembe nem vett eszközök

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2024. 11. 30-án átalakul egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulás jogutódlással történik, nem új vállalkozás indul, az egyéni vállalkozás megszűnik. Az Evectv. 19. §-ának rendelkezései szerint zárónappal készült nyitó vagyonmérleg-tervezet, ami egy az egyben tartalmazza a vállalkozó tárgyi eszközeit, pénzeszközeit, követeléseit és kötelezettségeit is. Mindent átvisz a jogutód kft.-be. A jegyzett tőkét készpénzben befizeti, nem pénzbeli hozzájárulásként semmi nem kerül a jegyzett tőkébe. 2024. 11. 30-án a készlet 10 M Ft, vevői követelése 5 M Ft, szállítói tartozás nincs. Ezek a tételek a kft. nyitómérlegében szerepelnek. A vevői követelés 2024. 12. hónapban be is folyik a kft. bankszámlájára. Hogyan alakul a megszűnő egyéni vállalkozás szja-bevallása? Bevételként (adóztatandó tételként) kell-e kimutatni a készletet és a vevői követelést? Tekintettel az szja-törvény 10. számú melléklet „II. Az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével összefüggő bevételek”-re, ami nem rendelkezik a vevő és a szállító elszámolásáról, és tekintettel a 49/A. § 2., 3., 4. és 5. bekezdésére. Egyik paragrafus sem említi azt az esetet, amikor átadásra kerül a követelés és a leltár a vagyonleltárban, de nem „nem pénzbeli hozzájárulásként”. Jelen jogszabályi hivatkozásokban mit jelent pontosan a nem pénzbeli hozzájárulás? Jegyzett tőkébe bevitt vagyonelemet?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-törvény 49/A. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a leltárban feltüntetett, nem pénzbeli hozzájárulásként a kft. tulajdonába adott eszköz alapító okiratban meghatározott értéke vállalkozói bevételnek minősül. Nem pénzbeli hozzájárulásként a kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.

Alanyi adómentesség utólagos választása – jogszabályváltozás

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó élni kíván a lehetőséggel, hogy 2025. január 1-re visszamenőleg alanyi adómentességet választ, mivel az éves bevétele várhatóan nem éri el a 18 millió forintot. Ugyanakkor januárban már több számlát is kibocsátott, amelyeken értelemszerűen még áfát tüntetett fel. Hogyan kell most ezeket a számlákat kezelni? Ha utólag adómentessé válik, vissza kell-e térítenie az áthárított áfát a vevőinek?
Részlet a válaszából: […] Az alanyi adómentesség választhatóságára jogosító értékhatár emeléséről szóló 5/2025. (I. 25.) Korm. rendelet 3. §-a alapján az új, megemelt értékhatárra tekintettel az adómentesség 2025. naptári évre választható. Aki tehát élni kíván ezzel a lehetőséggel (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Kistermelő 1-es és 2-es kategória közötti különbség

Kérdés: A kistermelő 1-es kategória és a kistermelő 2-es kategória között mi a különbség adózás tekintetében?
Részlet a válaszából: […] A kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeiről szóló 60/2023. AM rendelet (Rendelet) 2. § 29. pontja határozza meg a kistermelő fogalmát. Kistermelőnek minősül a Rendelet 4. § (1) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Forgatókönyv készítése magánszeméllyel

Kérdés: Cégünk egy olyan magánszeméllyel kíván szerződést kötni, akinek nincs adószáma. A tevékenység egy – a cég által megkívánt tartalommal – elkészített játékforgatókönyv lenne. A jogi területünk szerint csak vállalkozási szerződést köthetünk vele, hiszen eredménykötelezettség áll fenn. A következő kérdések megválaszolásában kérnénk segítséget. Szükséges-e, hogy adószáma legyen a magánszemélynek? Üzletszerűnek tekinthető-e ez a tevékenység? Ha szükséges adószám, adószámos magánszemély vagy egyéni vállalkozó kell, hogy legyen? Alkalmazható-e esetében az ekho?
Részlet a válaszából: […] Ha cégük egy magánszeméllyel játékforgatókönyv készítésére kíván vállalkozási szerződést kötni, akkor szükséges, hogy a magánszemélynek adószáma legyen. Adószámot kell kiváltania a gazdasági tevékenységet folytató magánszemélynek (adószámos magánszemély),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés:

Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 49/A. § (5a) bekezdése rendelkezik arról, hogy hogyan kell eljárni, ha az egyéni vállalkozó vállalkozói tevékenységének folytatására az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) 19/C. §-a szerint korlátolt felelősségű társaságot alapít....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Motorkerékpárra fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés:

Közúti árufuvarozó motorkerékpárt vásárolt. Nyilatkozatot tett, hogy csak a vállalkozás érdekében használja. Fejlesztésitartalék-feloldást szeretne a motorkerékpárra elszámolni. Megteheti-e ezt a teljes bekerülési értékre? Amennyiben nem a fejlesztési tartalékot oldja el, értékcsökkenést elszámolhat a teljes bekerülési értékre? Kell-e útnyilvántartást vezetnie a céges használat igazolására?

Részlet a válaszából: […] Mivel a közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó nyilatkozatot tett, hogy a motorkerékpárt csak a vállalkozás érdekében használja, így a motorkerékpár kizárólag üzemi célt szolgáló járműnek minősíthető, ezáltal fejlesztésitartalék-feloldás lehetséges a motorkerékpár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Részmunkaidő összeszámítása egyéni vállalkozónál

Kérdés:

Átalányadózó egyéni vállalkozó, ha van két olyan részmunkaideje, ahol egyenként eléri a heti 20 órás jogviszonyt, maradhat kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv.-ben átalányadózás alkalmazása esetén nincs olyan szabály, hogy csak a főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet átalányadózó. Így, ha van két olyan részmunkaideje, ahol eléri a heti 20 órás jogviszonyt, maradhat kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.
1
2
3
…
64