Adókedvezmény érvényesítése az eladási árban

Kérdés: Adott egy általános szabályok szerint áfázó egyéni vállalkozó, aki tűzifa-kereskedéssel foglalkozik. Erdészetektől vásárol fát, amit házhoz szállítással értékesít. 2026. 09. 15-től a kimenő számláin 5%-os adómértékkel értékesített, azonban a bruttó ára nem változott, mivel a nettó egységárát megnövelte olyan mértékben, hogy a magánszemély vevői így semmit nem érzékeltek végső soron az adómérték csökkenéséből. Jogszerű-e a tűzifa-kereskedő eljárása?
Részlet az állásfoglalásából: […] 2026. szeptember 15-étől a kedvezményes, 5%-os adómérték alá tartoznak az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 3. számú melléklet I. rész 61–62. sorában felsorolt termékek, vagyis– a tűzifa hasáb, tuskó, rőzse, köteg vagy hasonló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Alapítvánnyal megbízásos jogviszonyban lévők továbbképzése

Kérdés: Alapcélja szerint mentőszolgálatot teljesítő alapítvány az Országos Mentőszolgálattal kötött szerződés alapján végzi a mentési tevékenységét. A tevékenységet végző magánszemélyek nem alkalmazottai az alapítványnak, egyéni vállalkozók vagy máshol munkaviszonyban lévők. A tevékenységük díjazása megbízási jogviszonyban vagy egyéni vállalkozói számla alapján történik. Évente továbbképzésen vesznek részt, ami a terembérleten túl szállodai költséget jelent. Ebben a szállás és étkezés szerepel, reggelin kívül ebédbiztosítással és büfészolgáltatással. Költségelszámolás szempontjából az étkezés reprezentációnak vagy igénybe vett szolgáltatásnak minősül? Van-e az alapítványnak adófizetési kötelezettsége az ügylet után?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szállodai számlán külön feltüntetett étkezés költségelszámolás szempontjából nem igénybe vett szolgáltatásnak, hanem főszabály szerint egyes meghatározott juttatásként reprezentációnak vagy a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezésnek minősül. Álláspontunk...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.

Ingatlanbeszerzés áfája a vállalkozásból történő kivonás után

Kérdés: Áfás egyéni vállalkozó 5 éve vásárolt egy ingatlant, amelyhez kapcsolódóan áfalevonási jog illette meg (az ingatlant bérbeadás céljára vásárolta, amely tevékenységére az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta). Most meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását úgy, hogy az ingatlan még mindig a tulajdonában van. Azt a továbbiakban magánszemélyként kívánja tulajdonolni. Mire kell figyelni a korábban levont áfa arányos részének fizetendő áfaként történő bevallásakor? (Figyelési időszak: 20 évből még csak 5 év telt el.) Milyen bizonylatot kell készíteni ebben az esetben, amely a fizetendő áfa alapbizonylatául szolgál? A fizetendő áfán kívül más fizetési kötelezettsége keletkezhet az ingatlannal kapcsolatban az egyéni vállalkozás megszűnésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (2) bekezdés d) pontja szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül az adóalany megszűnése is, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Lízingelt autó megvásárlása nyilvántartás nélküli költségelszámolás után

Kérdés: Egyéni vállalkozó (nem taxis) személygépkocsit bérelt nyílt végű lízingszerződéssel. A személygépkocsira 500 km/hó költséget számol el, útnyilvántartás nélkül. Cégautóadót nem fizet. A szerződés lejártával maradványértéken megvásárolná a járművet egyéni vállalkozóként. Keletkezik-e jövedelme a piaci és maradványérték különbözete után?
Részlet az állásfoglalásából: […] Bár a leírt jogesetnél nem merült fel kérdésként, de szeretném felhívni szíves figyelmét, hogy az egyéni vállalkozó, lehetőség szerint, a személygépkocsi üzemi célú használata miatt, útnyilvántartás vezetése helyett – saját tulajdonú személygépkocsi használata...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tulajdonú ingatlan bérbeadása egyéni vállalkozónak

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?
Részlet az állásfoglalásából: […] Válaszok a kérdések sorrendjében:1. Egy kft. saját tulajdonában álló ingatlan lehet egy egyéni vállalkozás székhelye, ha a kft. erre használati jogcímet biztosít. A kft., akár csak egy 5 négyzetméteres helyiséget is, bérbe adhat az egyéni vállalkozónak ingyenes használattal,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Más személy nevére kiállított számla

Kérdés: Magyar egyéni vállalkozó előleget kapott és előlegszámlát állított ki egy brit vállalatnak (anyavállalat), a termékértékesítés végül egy egyiptomi cég számára történik, mely a brit cég leányvállalata. Számlázás szempontjából hogyan járok el szabályszerűen, ha a végszámlán le akarom vonni az előleget?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válaszadáshoz mindenekelőtt az előleg fogalmát szükséges tisztázni. A polgári jogban az előlegnek nincs általános, törvényi meghatározása, de a joggyakorlatban azt az összeget értjük alatta, amit a megrendelő a később esedékes ellenérték előre megfizetett részeként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 10.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó év közben átlépte a bevételi értékhatárt

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] A korábbi, első két negyedévi 58-as bevallások változatlanul maradnak, mert az átalányadózás időszaka alatt a negyedéves kötelezettségeket azok alapján már teljesítette. Így az első két negyedévi 58-as bevallásokat nem kell önellenőrizni, azok a benyújtásukkor jogszerűen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Tárgyi eszköz értékesítése alanyi adómentesként

Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet végez. 2023-ban vásárolt egy nagy értékű, használt permetezőgépet különbözeti áfás számlával. Most szeretné eladni. Eladhatja adómentesen? Ha igen, milyen jogcímre kell hivatkoznia? Vagy a 193-as paragrafus miatt csak áfásan adhatja el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 259. § 21. pontja alapján tárgyi eszköznek minősül az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább 1 évet meghaladó időtartamban szolgálja a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. augusztus 13.

Egyéni vállalkozó „átalakulásakor” a készletek bevételkénti elszámolása

Kérdés: Jól gondolom, hogy ha egy egyéni vállalkozó „átalakul” korlátolt felelősségű társasággá, nem kell a 10. számú melléklet szerint a készleteket és tárgyi eszközöket bevételként elszámolni, hanem a 49/A. § (4) bekezdése szerint a készletek és tárgyi eszközök piaci értékét bevételként, a „könyv szerinti értéküket”, azaz leltár szerinti értéküket pedig költségként kell elszámolni? Esetleg lehet, hogy a készletekre nem vonatkozik a 49/A. § (4) bekezdés?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az egyéni vállalkozó „átalakul” korlátolt felelősségű társasággá, úgy az Szja-tv. 49/A. § (4) bekezdése szerint a tárgyi eszközök alapító okiratban meghatározott piaci értéke bevételnek, értékcsökkenési leírásként a tulajdonba adásig még el nem számolt a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 16.

Iparűzési adó egyéni vállalkozás szüneteltetésekor

Kérdés:

Egyéni vállalkozó 2025. 10. 01. óta szünetelteti a vállalkozását. Tekintettel arra, hogy a 2025-ös évben a szüneteltetés időszaka nem érte el a 181 napot, ezért egész évre adóalanynak minősült, így a teljes 2025. évről (időszak: 2025. 01. 01. – 2025. 12. 31.) adtunk be HIPAK- (iparűzési adó) bevallást 2026. május 20-án. A 2026-os évben továbbra is szünetel – jelenleg is –, és minden bizonnyal el fogja érni a szünetelés időszaka a 181 napot, azaz június 30-án iparűzésiadó-alanyisága megszűnik.
– A mostani 25HIPAK iparűzésiadó-bevallásban kell-e fizetendő adóelőleget feltüntetni (2026. 09. 15., ill. 2027. 03. 15. dátumokra)?
– 2026. 06. 29-ét – azaz az adóalanyiság megszűnését – követő 30 napon belül kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani a 2026. évről, vagy majd csak 2027. 05. 31-ig, ha a szüneteltetés tovább folytatódik?
– Illetve kell-e soron kívüli záróbevallást benyújtani abban az esetben, ha később megszüntetné az egyéni vállalkozói tevékenységét?

Részlet az állásfoglalásából: […] 1. A 25HIPAK iparűzésiadó-bevallásban kell fizetendő adóelőleget feltüntetni 2026. 09. 15., ill. 2027. 03. 15. dátumokra a 25HIPAK_M-EL Adóelőlegek bevallása lapon, ha az egyéni vállalkozó az általános szabályok szerint adózik. A NAV kitöltési útmutató szerint az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. június 18.
1
2
3
…
68