110 cikk rendezése:
11. cikk / 110 Befektetési alapok építmény- és telekadója
Kérdés: A befektetési alap adott településen ingatlannal rendelkezik, társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett, az ingatlan befektetési céllal való szerzése kétségtelen. Hogyan értelmezhető jelen esetben "a kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ" Htv. 3. § (3) bekezdése?
12. cikk / 110 Főiskola iparűzésiadó-mentessége
Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
13. cikk / 110 Lovasegyesület részére bérelt telephely
Kérdés: Ügyfelünk egy havi áfás fuvarozó kft. A felesége tulajdonában van egy lovasegyesület. A kft. bérli a lovasegyesület részére a telephelyet, amelyet a kft. nevére számláznak ki rezsivel együtt. Miként kell könyvelni ezt a számlát? Az áfa levonható ilyen esetben?
14. cikk / 110 Egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási jogviszonya
Kérdés: Egy belföldi kft. tagjai XX belföldi magánszemély, YY belföldi magánszemély és ZZ belföldi magánszemély. XX és YY testvérek. XX részesedése 15%, YY részesedése 15%, ZZ részesedése 70%. XX mellékfoglalkozású munkaviszonyban a kft. ügyvezetője, emellett van a kft.-től független helyen főfoglalkozású munkaviszonya, és emellett kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó.
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
15. cikk / 110 Szakszövetségnél könyvvizsgáló választása
Kérdés: Országos sportági szakszövetség könyvvizsgáló választására vonatkozóan kér állásfoglalást. A Ptk. 3:74. §-a 2017. 01. 01-től nem tartalmazza azt a rendelkezést, miszerint egyesületnél választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A sportról szóló 2004. évi I. törvény 24. §-ának (2) bekezdése szerint a szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik az előző évre vonatkozó pénzügyi beszámoló elfogadása. A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának (2) bekezdése alapján, ha kötelező a könyvvizsgálat, illetve, ha az egyéb szervezet azt saját elhatározásból választja, akkor az üzleti évről készített beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget kell – az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor- választani. Országos sportági szakszövetségnél a 2020. évi egyszerűsített éves beszámoló könyvvizsgálatára melyik szerv jogosult megválasztani a könyvvizsgálót? Továbbra is csak a közgyűlés választhatja meg, vagy dönthet a könyvvizsgáló személyéről az elnökség vagy akár az elnök is?
16. cikk / 110 Építményadó és telekadó alóli mentesülés
Kérdés: 2020. július 15-ével hatályát vesztette a reklámhordozók építményadó-kötelezettségére vonatkozó törvényi szabályozás, illetve ettől az időponttól mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány. Egy szakcikk szerint az adóalanyok reklámhordozókkal kapcsolatos építményadó-kötelezettsége nem áll fenn a 2020. év teljes egészében, csak annak tört – 2020. január 1-jétől július 14-éig tartó – időszakában. Az egyik önkormányzat egy egyesület esetében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadóra és telekadóra vonatkozó mentességéről csak 2021. január 1-jei hatállyal hozta meg határozatát, arra hivatkozva, hogy az adókötelezettséget érintő változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. Kérjük állásfoglalásukat a jogszabály értelmezésében! Fennáll-e a 2020. év teljes egészében az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként az egyesületet terhelő építményadó- és telekadó-kötelezettség?
17. cikk / 110 Alapítvány által adományozott kitüntetések
Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van annak, ha az alapítvány kitüntetést adományoz magánszemélynek? Ugyanez az alapítvány egy táncegyüttesnek adományoz kitüntetést, a táncegyüttes adószámmal nem rendelkezik. Ebben az esetben milyen adó- és járulékvonzattal számolhatunk? A kitüntetések természetesen összhangban vannak az alapító okiratban meghatározott célokkal!
18. cikk / 110 Civil szervezet kiegészítő melléklete
Kérdés: A 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 22. §-a (1) bekezdése szerint: "A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett – az Ectv. vonatkozó előírásai figyelembevételével – a Tv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz", és amely előírást először a 2019. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az itt említett civil törvény különös előírást e tekintetben a támogatások, illetve a megvalósított programok tekintetében ír elő. Egyesületünk kettős könyvvitelt vezet, egyszerűsített beszámolót készít, közhasznú alaptevékenységén kívül más tevékenységet nem folytat, bevételei tagdíjakból és oktatási díjakból (összesen 2 millió), illetve a kapott támogatásokból (10 millió) tevődik össze. A beszámoló elkészítésére az OBH által közzétett, az idén PK-542 számot viselő nyomtatványt használjuk, amelynek 9. oldala a "Kiegészítő melléklet", az azonban csak a civil törvényben nevesített közzétételeket tartalmazza ugyanúgy, ahogy a korábbi években is. Mit kell tartalmaznia a mi esetünkben a kiegészítő mellékletnek (kell-e külön kiegészítő melléklet)? Szükséges-e esetünkben mérlegképes könyvelői minősítéssel rendelkező szakembert alkalmazni a beszámoló összeállítására (ellenjegyzésére)?
19. cikk / 110 Egyszerűsített beszámoló egyesületnél
Kérdés: Az egyesület éves beszámolójával kapcsolatban kérdezem, hogy véleményük szerint lehetséges-e egyszerűsített beszámolót készíteni akkor, ha ennek a 479/2016-os kormányrendelet 8. § 1. pontban rögzített feltétele fennáll, mert az árbevétel kisebb 50 M Ft-nál, de egyébként az egyesület kettős könyvvitelt vezet (bár vezethetne egyszeres könyvvitelt is)?
20. cikk / 110 Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre
Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
