Képzőművészeti alkotások értelmezése

Kérdés: A számviteli törvény alapján a képzőművészeti alkotások után nem lehet értékcsökkenést elszámolni. A számviteli törvény nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát. Az Áfa-tv. művészeti alkotást használ, a szerzői jogi törvény pedig eredeti műalkotást. A számviteli törvény szerint mi tartozik a képzőművészeti alkotás fogalmába, mi után nem lehet elszámolni értékcsökkenést? Például, ha a vállalkozás vásárol egy már nem élő festő által festett festményt, arra nincs értékcsökkenés, de ha egy élő alkotótól vásárolunk festményt, akkor arra kell értékcsökkenést elszámolni? Amennyiben a vállalkozás egy herendi vagy zsolnai vázát vásárol, az műalkotásnak minősül? Antik dísztárgy esetén mi alapján kell eldönteni, hogy képzőművészeti alkotás-e vagy sem? Kérjük, sorolják fel azokat a szempontokat, ami alapján egy alkotás képzőművészeti alkotásnak minősül!
Részlet a válaszából: […] Természetesen az utolsó kérdésben megfogalmazottakra csak általánosságban tudunk válaszolni. Mint írja is, a számviteli törvény nem határozza meg a képzőművészeti alkotás fogalmát, de az egyéb tárgyi eszközök fogalmát sem, nem tekinthető a feladatának. Korábban a VTSZ....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Kulturális javak ismérvei

Kérdés: Államháztartási számvitel szerint a 13113-as főkönyvi szám a "kulturális javak értéke". Tárgyi eszközök mitől válnak kulturális javakká? Ha egy művész szobrot készít (akár földhöz épített, akár asztalra tehető), milyen megítélés alapján lesz kulturális jószág? A tárgyieszköz-nyilvántartó dönti el, hogy a gépekhez vagy a kulturális javakhoz sorolja? Melyikhez mi alapján?
Részlet a válaszából: […] A kulturális javak közé történő besorolásra a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény rendelkezései az iránymutatók.7. § 10. Kulturális javak: az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség, a magyar nemzet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Színházi produkciók színpadra állításának jogdíja

Kérdés: Ügyfelem fő tevékenységként színházi produkciók színpadra állításával foglalkozik. A produkciók alapját külföldi szerzők forgatókönyvei, darabjai, vagy magyar szerzők művei adják. A társaság a megvásárolt művekért jogdíjat fizet a szerzőnek vagy a közvetítő szervezetnek. A színpadi megjelenítés koncepcióját a társaság általában a rendezővel folytatott megbeszélések alapján állítja fel. A rendező az ebben való közreműködésért egyszeri megbízási díjat és a darab bevételével arányos jogdíjat számít fel a társaságnak szerződés alapján. Általában ilyen rendszerben díjazza a társaság a darab minden olyan közreműködőjét, aki részt vesz a darab létrehozásában (pl. zeneszerző, díszlettervező, jelmeztervező stb.). A megbízási díjakat, illetve a jogdíjakat költségként számolják el. A színdarab létrehozása után a társaság a kész művet vagy színházaknak értékesíti, vagy egy szervező cégnek. A színdarab ellenértéke egyrészt egy meghatározott összegű megbízási díjból, másrészt egy jegybevétel-arányos (amit a színház realizált) jogdíjból tevődik össze. Bizonyos esetekben a társaság nem szerződik jogdíjas értékesítésre, ekkor a megbízási díj teljes összegét a realizált jegybevétellel arányosan határozzák meg. A társaság a megbízási díjakat és a jogdíjakat árbevételként számolja el. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 20. pontja meghatározza azon jogdíjak körét, amikkel kapcsolatban a 7. § (1) bekezdésének s) pontja úgy rendelkezik, hogy a jogdíjként kapott bevétel 50%-át csökkentő tételként lehet figyelembe venni az adóalap meghatározásakor. Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról úgy rendelkezik, hogy az adó alapjául szolgáló nettó árbevételt csökkenteni lehet a társasági adó által meghatározott jogdíjbevétel összegével. Esetünkben miként kezeljük a vázolt folyamatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Tao-tv. és a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény (Szjt.) alapján adható válasz. A Tao-tv. szerint – többek között – jogdíj az Szjt. által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Szoborkompozíció minősítése

Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés szerinti szoborkompozíció mint műalkotás abefektetett eszközök közé sorolandó, várható élettartama miatt. Az adottműalkotás a tárgyi eszközök (ezen belül az üzemkörön kívüli berendezések,felszerelések) közé tartozik, és így az 1. számlaosztály 14....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Kulturális járulék fénykép esetén

Kérdés: Evás bt. főtevékenysége a fényképészet, újságoknak, hírügynökségeknek készít fotókat. A képeket digitális formában állítja elő, amelyeket e-mailen, esetleg CD-n továbbít. Keletkezik-e a bt.-nél a fenti részletezett tevékenység után kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény5. §-ának (1) bekezdése alapján kulturális járulékot kell fizetni amellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások áfát nem tartalmazóárbevétele után. A melléklet II....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.

Saját művészeti alkotás értékesítése

Kérdés: Valaki saját készítésű művészeti alkotását kívánja eladni, miként kell adózni utána, mi lesz a költsége?
Részlet a válaszából: […] Ha valaki saját készítésű művészeti alkotását kívánjaeladni, ez önálló tevékenységnek számít az Szja-tv. szerint. A jövedelemmegállapítása során a bevétellel szemben tételesen igazolt bizonylatok, számlákalapján számolhat el költséget, vagy a bevételből 10...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Kulturális járulék

Kérdés: Egyéni vállalkozó riportokat, műsorokat készít műsorszolgáltató cégeknek, amelyről számlát állít ki. Kell-e kulturális járulékot fizetnie tevékenysége után?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény5. §-ának (1) bekezdése szerint a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatásokáltalános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után – a (2)és (3) bekezdésben foglaltak kivételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Képzőművészeti alkotás támogatásból

Kérdés: A társadalmi szervezet magánszemélyektől, valamint az önkormányzattól kapott támogatásból elkészíttette a helység szülöttjének bronz mellszobrát. Hogyan könyveljük a támogatást? A képzőművészeti alkotás után nem számolható el értékcsökkenés, így hogyan lehet a támogatás költségekkel lefedett részét bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A magánszemélyektől, az önkormányzattól kapott támogatásokata társadalmi szervezetnél is az általános előírások szerint kell elszámolni,azaz a pénzmozgással egyidejűleg kell rendkívüli bevételként kimutatni (T 384,381 – K 9894) az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 30.

Muzeális tárgy amortizációja

Kérdés: A társaság vitorlás hajó felújításához kapott támogatást 2003-ban, amit halasztott bevételként elhatárolt. A hajót már korábban muzeális tárgyként védetté nyilvánították. A hajót a felújítást követően meghatározott céllal és feltételekkel üzemeltetik. Elszámolható-e értékcsökkenés ez esetben? A fejlesztési célra kapott támogatást hogyan kell megszüntetni, ha az üzembe helyezett eszközre értékcsökkenés nem számolható el?
Részlet a válaszából: […] Az évenként elszámolandó értékcsökkenés összegét alapvetőena bekerülési érték mellett a várható hasznos élettartam és a hasznos élettartamvégén várható maradványérték határozza meg. Ha a hasznos élettartam nemhatározható meg, mert a hasznos élettartam vége nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazott, a számviteli előírásokatpontosító, kiegészítő rendelkezések többsége olyan, amelyet a 2004. évibeszámoló készítése során is indokolt figyelembe venni. Egyes változásoknálutalunk a módosítást kiváltó problémákra is. Itt kell utalnunk arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.
1
2