5 találat a megadott egyszemélyes kft. tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]csak egy tag van. A Ptk. 3:183. §-ának alkalmazása azt jelentené, hogy az egyszemélyes alapító önmagának írná elő a pótbefizetést, ami önmagában eléggé furcsa lenne. Előírni viszont csak az alapító okiratban tudná, ami az alapítás, a törzstőkeemelés alapdokumentuma. Így, ha az egyszemélyes kft. veszteséges (negatív az eredménytartaléka és az adózott eredmény összevont értéke),
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szabályokat az új Ptk. 3:208. és 3:209. §-ai tartalmazzák. Ezek között a pótbefizetésre vonatkozó sajátos előírás nincs. Ebből következően az egyszemélyes kft. esetében is a kft.-re vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.Az új Ptk. 3:183. §-ának előírásából az következik, hogy az egyszemélyes kft. esetében a pótbefizetésre vonatkozó szabályokat - elsősorban a kívülállók tájékoztatása céljából - az alapító okiratban kell rögzíteni, és mindenképpen alapítói határozatban kell pótbefizetésről rendelkezni. A könyvelés bizonylata az alapítói[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]illetve saját előállítású termékként számolandó el. A Tao-tv. 4. §-a 23/a. pontjának c) alpontja alapján kedvezményezett átalakulás az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, tehát a beolvadást és a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság vesz részt, ha az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A kérdésben leírt esetben ez történik, tehát az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül. Természetesen a kedvezményezett átalakulás szabályai csak akkor alkalmazhatók, ha teljesülnek a Tao-tv.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]168. §-ának (1) bekezdése alapján pedig az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni. Ha az egyedüli tag természetes személy, a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre, ha az alapító okiratban így
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]eszköz, követelések, kötelezettségek nyilvántartása) szerepel. Természetesen nem szerepelhet benne olyan adat, amely nincs az egyéni vállalkozó nyilvántartásában. Ilyen például az az értékpapír, amellyel a vállalkozó csak magánszemélyként rendelkezhet. A mérleg forrásoldalán kimutatandó tartalékot az Szt. alapján [102. § (6) bekezdése] kell meghatározni. Az említett rendelkezés szerint tartalék: a) az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű készletek, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó vevőkkel szembeni követelések, a jogszerűen igényelt, de a mérlegfordulónapig (az a nap, amelyre a vagyonmérleg készül) pénzügyileg még nem teljesített támogatások; b) az egyszerűsített mérleg forrásoldalára beállított, a vásárolt készletek záróállományához, az immateriális javak, a tárgyi eszközök beszerzéséhez nem kapcsolódó, szállítókkal szembeni kötelezettségek - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - összege, továbbá az Szt. 103. §-ának (1) bekezdése szerinti céltartalék, valamint az Szt. 103. §-ának (2) bekezdése szerinti rövid lejáratú kötelezettségek közül a jövőbeni kiegyenlítésükkor költséget, ráfordítást jelentő kötelezettségek együttes összegének különbözete (negatív előjelű is lehet). A saját tőke összetételének meghatározása csak sajátosan történhet, mivel az egyéni cég sem a Gt.-nek, sem az Szt.-nek nem alanya. Az eredménytartalék, a mérleg szerinti eredmény és a tőketartalék az Szja-tv. szerinti nyilvántartás alapján nem értelmezhető, így célszerű az eszközök együttes értékének a kötelezettségekkel, céltartalékkal (Szt. 41-42. §) és tartalékkal csökkentett összegét (benne a megszűnés nélkül és a megszűnéssel számított vállalkozói osztalékalap különbözetét is) jegyzett tőkeként kimutatni. A kft.-nek az Szt. előírása szerint kettős könyvvitelt kell vezetnie. Így az átalakulás a könyvvezetés változását is jelenti az egyéni cég esetében. Ennek megfelelően, az Szt. 142. §-a értelmében az egyszerűsített mérleg (az azt alátámasztó nyilvántartások) alapján el kell készítenie az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló mérlegét úgy, hogy az egyszerűsített mérlegben kimutatott a) tartalék összegét mint áttérési különbözetet az eredménytartalékba, b) a kötelezettségek között kimutatott, az Szt. 103. § (4) bekezdése szerinti támogatás összegét a passzív időbeli elhatárolások közé kell átrendeznie. Az így elkészített mérleg eszköz- és forrásadatai jelentik az átalakuló cég vagyonmérleg-tervezetének könyv szerinti értékeit. Az átalakuló egyéni cég (jogelőd) vagyonmérleg-tervezetét is háromoszlopos formában kell az Szt. 138. §-a szerint elkészíteni: az első oszlop az előbbieknek megfelelően a könyv szerinti értékeket tartalmazza, a második oszlop az átértékelési különbözetet (ha az egyéni cég élt a vagyonértékelés lehetőségével), a harmadik oszlop az előbbi két oszlop összevont értékét mutatja (ha az eszközöket, kötelezettségeket nem értékelték át, akkor ebben az oszlopban is a könyv szerinti érték van). Ebben az oszlopban a saját tőke tételében csak jegyzett tőke, pozitív összegű tőketartalék, eredménytartalék (itt ez még lehet negatív előjelű is) és lekötött tartalék lehet. Az átalakulással létrejövő (jogutód) egyszemélyes kft.-nek a vagyonmérleg-tervezetét - az Szt. 139-140. §-ai figyelembevételével - célszerű négyoszlopos formában elkészíteni. Az első oszlop az egyéni cég vagyonmérleg-tervezetének utolsó oszlopával egyezik meg, a második oszlop a saját tőke rendezésére szolgál, a harmadik oszlop az alapító pótlólagos befizetéseit, vagyoni hozzájárulását tartalmazza eszközként, forrásként, a negyedik oszlop az első három oszlop összege. A kft. vagyonmérlegének utolsó oszlopa saját tőkeként csak jegyzett tőkét és pozitív eredménytartalékot, pozitív tőketartalékot és lekötött tartalékot tartalmazhat. Az Szt. és a Gt. követelményeinek figyelembevételével: a jegyzett tőkét az alapító okiratban meghatározott összegben kell kimutatni; tőketartalékként csak az ilyen címen az átalakuláskor bevitt vagyontárgyak értéke, továbbá - vagyonértékelés esetén - a fizetendő társasági adóval csökkentett átértékelési különbözet mutatható ki; az eredménytartalék nem lehet több, mint a megszűnés szabályai nélkül és a megszűnés szabályai szerint számított osztalékalap-különbözet és a tartalékból eredménytartalékba tett áttérési különbözet társasági adóval csökkentett összegének összevont értéke, csökkentve a végleges vagyonmérleg-készítésig várhatóan felmerülő veszteség összegével; a lekötött tartalékban kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlen összefüggésben keletkező adófizetési kötelezettségekre. A jogutód vagyonmérleg-tervezetét alátámasztó vagyonleltár-tervezetben elkülönítetten kell kimutatni azokat az eszközöket, amelyek a jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéjét fogják képezni. Végleges vagyonmérleg Az átalakuló egyéni cég és az átalakulással létrejövő kft. végleges vagyonmérlegét a jogutód gazdasági társaság (a kft.) cégbejegyzésének napjával, a cégbejegyzést követő 90 napon belül kell elkészíteni[…] részlet vége a válaszból.