3417 talált cikk az EKK kifejezésre

Kérdés: Egy több éve, 3-4 fő alkalmazottal működő gazdasági társaság 2022-ben létrejött Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelővé vált, korábbi tevékenysége megtartása mellett. Bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a jelenleg hatályos jogszabályok figyelembevételével, amennyiben a keletkezett hozam/felhalmozott tartalék terhére kifizetés történik a kedvezményezett részére, akkor osztalékjövedelemként felmerül az szja-, illetve (felső korlátos) szocho-kötelezettség. Ezt (jelenlegi információnk alapján) a vagyonkezelő társaság tudja csak a 08-as bevallásába beállítani. Jól tudjuk? Tehát a gyakorlatban a vagyonkezelő társaság adószámláján megjelenik a saját tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a vagyontömeg elkülönült könyvelésével kapcsolatos kötelezettség (illetve annak pénzügyi teljesítése). Hogyan, milyen bizonylat alapján kerül ez a vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartásában könyvelésre?

Kérdés: Az építőipari cég megvásárolt telken családi házat kíván építeni, továbbértékesítési szándékkal. A családi ház több mint 300 négyzetméter lesz, így a cég 27%-os áfával tudja értékesíteni a magánszemélynek. Mi van abban az esetben, ha nem tudja a családi házat eladni, és a használatbavételi engedély után bérbe adja magánszemélynek? Akkor ezt a családi házat aktiválni kell, és a bérbe adott tárgyi eszközök között szerepeltetni? Aktiváláskor (miután saját tulajdonba kerül) a saját rezsis beruházás után a használatbavételkor meg kell fizetni az áfát 27%-kal? Ezt szerepeltetni kell az áfabevallásban is?

Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021–2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?

Kérdés: A cég jegyzett tőkéje 12 M Ft, most le akarja szállítani 3 M Ft-ra. Az évzáráskor eredménytartaléka -24 M Ft, saját tőkéje -11 M Ft. Az évet 100 M Ft + eredménytartalékkal zárta. Ebből rendezné a negatív saját tőkét. A tulajdonos tartozik 43 M Ft-tal a cégnek, ezt osztalékkivétellel rendezné. Ezek könyvelési tételeiben kérem a segítségüket.

Kérdés: A MOHU kompenzációs díjat fizet a hulladék után. Ezt a kompenzációs díjat miként könyveljük? Hulladékértékesítésként bevétel, vagy a hulladékköltségből jóváírás?

Kérdés: Hulladéklerakót üzemeltető vállalkozás az elmúlt 15 évben a jövőbeli rekultivációs kötelezettségeinek a fedezetére, minden évben költségek passzív időbeli elhatárolását számolta el. A rekultivációval kapcsolatos jövőben felmerülő költségek összege a passzív időbeli elhatárolás időpontjában nem ismert, az elhatárolások kalkulációk alapján történtek. A rekultivációs költség felmerülésekor, a számla alapján költség nem kerül könyvelésre, hanem a számla nettó értéke a T 482. Rekultivációs felhasználás – K 454. Szállítók könyvelési tétellel kerül elszámolásra. A társaság az éves beszámolók kiegészítő mellékletében folyamatosan bemutatta, hogy mekkora értékű rekultivációs elhatárolást tart nyilván. A társaság a rekultivációval kapcsolatban céltartalékot nem képzett. A hulladékról szóló törvény már a 2013-ban hatályos szövegében előírja a céltartalékképzés kötelezettségét, méghozzá a külön kormányrendeletben meghatározott összegben. (A kormányrendelet 2023. év végéig nem jelent meg.) A hivatkozott törvény 2021. 03. 01-től hatályos szövege már nem tartalmazza a kormányrendeletre való hivatkozást, de a céltartalékképzés kötelezettségét fenntartja. A 2024. január 1-jétől hatályos 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megerősíti a céltartalékképzési kötelezettségét, és útmutatást ad a céltartalék kiszámításának módjára. Az Szt. a jövőbeli környezetvédelmi költségekre vonatkozóan nem ír elő céltartalékképzési kötelezettséget. Álláspontom szerint meglehetősen bizonytalan szabályozásra tekintettel az alábbi kérdésekben szeretném kérni állásfoglalásukat:
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat – ha olyan – megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?

Kérdés: Időszaki elszámolású kimenő számla esetén (Áfa-tv. 58. §-a) hogyan kell könyvelni a vevőkövetelést és az árbevételt? Példa: a számla kelte: 2024. 01. 05., fizetési határidő: 2024. 01. 20., áfateljesítés: 2024. 01. 20., számviteli periódus: 2023. 12. 1-31. Véleményem szerint az alábbiak szerint: vevőkövetelés: 2024. 01. 05., áfakötelezettség: 2024. 01. 20., árbevétel: 2023. 01. 31.

Kérdés: "A" vállalkozás "B" vállalkozással ruhát terveztet. A tervek alapján "C" vállalkozás elkészíti a ruhát, "A" vállalkozásnak számlázza, "A" továbbértékesít. Vásárolt készletről vagy saját termelésű készletről van szó?

Kérdés: 2023 októberében árverési biztosítékot fizetett cégünk ingatlan árverési hirdetmény útján történő megszerzése céljából. Az ingatlan-adásvétel megtörtént, a szerződés 2024 januárjában került aláírásra. A szerződés aláírásának a napjával a megfizetett árverési biztosíték összegéről előlegszámla került kiállításra. A 2023. évi mérlegben a megfizetett árverési biztosítékot az egyéb követelések vagy beruházásra adott előlegek között kell kimutatni?