Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése euróban

Kérdés: A Számviteli Levelek többször foglalkozott a forintban jóváhagyott osztalék euróban történő kifizetése esetén, az osztalék utáni szja forintra történő átszámításának szabályaival. A forintban jóváhagyott, de utóbb euróban kifizetett osztalékot terhelő személyi jövedelemadó - Szja-tv. 5-6. §-ai szerint forintra történő átszámítási szabályainak alkalmazásához - két eltérő tartalmú szakmai vélemény is megjelent.
A 8583. szakmai kérdés szerint: "A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésére. Az már más téma, hogy a tulajdonosok a forintban megszerzett osztalékot euróban kívánják átutalni a devizaszámlájukra."
A 9061. kérdésre adott válasz szerint: "Ha a forintban jóváhagyott osztalékot a tulajdonosok euróban kívánják kifizetni, akkor az Szja-tv. 5-6. §-a szerint külföldi pénznemben megszerzett jövedelemről van szó, amelynél az adóalap meghatározásakor a hivatkozott törvényi előírásokat kell figyelembe venni, az adókat is külföldi pénznemben kell megállapítani (ami valószínű, hogy eltér a forintban meghatározottól), garantált az adóhiány."
Abban kérjük szakmai véleményüket, hogy ha a tulajdonosok forint pénznemben jóváhagyott osztalékot külföldi pénznemben (euróban) szeretnék kifizetni, akkor a forintban jóváhagyott osztalék az Szja-tv. 5. §-a (7) bekezdése által szabályozott külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül-e? Amennyiben az osztalék külföldi pénznemben keletkezett bevételnek minősül, akkor a személyi jövedelemadó forintosítását az Szja-tv. 6. § (2) bekezdés szerint, az osztalékból (az osztalékelőlegből) a megszerzés időpontjában érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani, vagy pedig az Szja-tv. 6. § (4) bekezdés b) pont szerint a bevétel megszerzése napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyam alapján?
Részlet a válaszából: […] ...a számlavezető bank euróeladási árfolyamával, azaz annyi euró fizethető, amennyit a forintban kimutatott nettó osztalékért az osztalékra jogosult venni tudna a számlavezető banknál. Erről szól a Számviteli Levelek 448. számában a 8583. kérdésre adott válasz, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] ...ismétlések elkerülése érdekében a kérdésben leírt értelmezéssel kezdjük az egyes értelmezésekre adott válaszunkat.1. Annak ellenére, hogy a valóságban több terméket gyártanak, egy haszonkulcsot számolunk, amelyet minden termékre használunk majd.A kalkulált haszon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Saját termelésű készlet megosztása

Kérdés: A társaság társasház építését kezdte meg 2022-ben. A társasház építésének a költségeit saját termelésű készletként vette a mérlegfordulónapi értékelés keretében állományba, mivel a társasházban lévő lakásokat értékesíteni fogják. Az elmúlt hónapban (szeptemberben) a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az épülőfélben lévő társasház lakásainak túlnyomó részét nem adják el, hanem azokat bérbeadás útján fogják hasznosítani. A felmerült költségek megosztása a hasznos alapterület alapján történne. A tulajdonosok döntésének alátámasztása érdekében a társasház felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott költségei beruházások közé történő átsorolásának könyvelésére kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...számlázni az eladásra, illetve bérbeadásra kerülő lakások építésének közvetlen költségeit (nem szólva azokról a költségekről, például a közös fal, a födém, a tető stb., amelyek mind a két lakáscsoportot érinthetik, de elválaszthatatlan módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Igénybe vett szolgáltatások részletezése

Kérdés: Külföldi EU-s partnerünk szervizszolgáltatást végez részünkre. A számlában részletesen felsorolva, külön-külön részletezve a partnernél felmerült költségek: repülőjegy, taxi, parkolás, autóbérlés, étel-ital. A számlát egy összegben könyvelem, mint igénybe vett szolgáltatást, és megállapítom a fizetendő áfát, ami egyben levonható is. Vagy az egyes sorokat külön-külön kell minősíteni, így pl. az étel-ital áfáját felszámítom, de nem vonom le? Az étel-italnál, mint egyes meghatározott juttatás után, szja- és szochofizetés is felmerül?
Részlet a válaszából: […] ...alapbizonylata a számla. A kérdés szerinti számla esetében vannak olyan tételek (az étel-italon kívül a taxi, a parkolás stb.), amelyekre a fizetendő áfát fel kell számítani, de nem vonható le, vagy csak 50%-ban vonható le (autóbérlés). Így a fizetendő áfa és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Opciós vételi jog értéke

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing opciós vételi jogával kapcsolatban kérdezem: a nyílt végű személygépkocsi-lízing lejáratakor a lízingbe vevő társaságnak joga van 3. személyt kijelölni vevőként. A társaság tulajdonosa, aki alkalmazottja a társaságnak, vásárolná meg a személyautót maradványértéken, ami jelen esetben lényegesen alacsonyabb a szokásos piaci árnál. Számszerűsítve, az autó szokásos piaci értéke bruttó 20.000.000 Ft, a maradványértéke bruttó 6.000.000 Ft. A társaság az opciós vételi jog értékét bruttó vagy nettó 14.000.000 Ft-ban kell, hogy megállapítsa ahhoz, hogy a tulajdonosnak (magánszemély) ne keletkezzen nem önálló tevékenységből származó jövedelme az autó megszerzése kapcsán?
Részlet a válaszából: […] ...azt csak a lízingbe adó tudja maradványértéken, de az értékesítéshez a lízingbe adónak a lízingelt személygépkocsit a maradványértékről kiállított helyesbítő számla kibocsátásával vissza kell vennie, és ezt követően értékesítenie a lízingbe vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékot nem engedheti el, azt - a tulajdonosnak történő kifizetés előtt - a kötelezettségek között kell kimutatnia, azt csak az osztalékra jogosult tudja elengedni.Feltételezésünk szerint (a kérdés második fele alapján erre következtetünk) a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Baromfinevelési gépek amortizációs leírási kulcsa

Kérdés: Társaságunk baromfitenyésztéssel (is) foglalkozik. Az elmúlt években több baromfitartás-technológiai beruházást valósított meg, amelyek aktiválásra is kerültek. Ezekre a gépekre-berendezésekre, amelyek baromfinevelési gépek (a 8436. vtsz. szám alá tartoznak), a Tao-tv. nem tartalmaz külön leírási mértéket, így különböző leírási kulcsokkal szerepeltette társaságunk a társaságiadó-bevallásában. Szeretnénk választ kapni arra, hogy a már korábban (a 2021-2022. években) aktiválásra került eszközök tekintetében alkalmazható-e a Tao-tv. 1. sz. melléklet 9. pontjában foglalt 50%-os leírási kulcs a 2023-as adóévre. Továbbá amennyiben a társaság az 50%-os leírási kulcs mellett dönt, szükséges-e a korábbi évek társaságiadó-bevallását ennek megfelelően önellenőriznie?
Részlet a válaszából: […] ...ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. A kérdésekre konkrétan válaszolva tehát - ha a tárgyi eszköz megfelel a feltételeknek, akkor - választható a 2023-as adóévre 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Vissza nem térítendő pályázati összegek elszámolása

Kérdés: Cégünk 70 millió forint feltételesen vissza nem térítendő pályázati összeget nyert, amelyet 234 dolgozó képzési költségére, kieső munkaidőre járó bértámogatásra, projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költségekre kaptunk. A nyert összegből a bankszámlánkra megérkezett 40 millió forint, ami a pályázati dokumentum alapján a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség. A projekt időtartama: 2023. 10. 01. - 2025. 03. 31-ig tart, amely időszak alatt a kieső bér összegét havi jelentéseink alapján fogják folyósítani, a maradék 30 millió forint összegben. Az idáig érkezett 40 millió forint előleget a kötelezettségek között tartjuk nyilván. Ez így helyes? El kell határolnom az egyéb bevételek közé, vagy itt kell maradnia a véglegessé válásig? Hová kell könyvelnem az érkező kieső időre járó támogatásokat, amelyek havi ütemezés szerint érkeznek? Az érkező projektlebonyolítási költségszámlák könyvelése után, a költségek és bevételek egyezőségének biztosítására kell bármilyen rendező tételt könyvelnem? Hiszen így ebben az évben terheli a projektköltség az eredményt, de a pályázati pénz előlegen van, és nem bevételen. Mindezeket hogyan kell helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti feltételesen vissza nem térítendő pályázati összegek véglegesítésének feltételeiről, a feltételek teljesítésének elfogadása időpontjairól a kérdező nem írt. Ezért a válaszban feltételezésekkel kell élnünk.A nyert összegből a bankszámlára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Terhelési értesítő alapján fizetés harmadik félnek

Kérdés: Cégünk egy lengyel munkája kapcsán lengyel alvállalkozót alkalmazott ("A" cég), amely a kivitelezéshez további alvállalkozót ("B" cég) bízott meg. Az "A" cég nehéz gazdasági helyzetbe került, így nem tudta kifizetni az alvállalkozóját. A lengyel megrendelőnk a lengyel törvényekre hivatkozva egy terhelési értesítőt küldött nekünk a "B" cég számára fizetendő összegről, amit mi ki is fizettünk. Számvitelileg hogyan kell helyesen könyvelnünk a "B" cég számára kifizetett díjat, illetve milyen adóvonzatai vannak ennek a tételnek? Társasági adó, áfa, illetve bármilyen egyéb adó kapcsolódik hozzá?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint valójában a kérdező cég átvállalta az "A" cég "B" céggel szembeni tartozásait, ellentételezés nélkül. A tartozás (kötelezettség) átvállalását szerződéssel (megállapodással) kellett volna alátámasztani. Jelen esetben azonban a tartozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Kezelt vagyonhoz kapcsolódó óvadék a vagyonkezelőnél

Kérdés: Egy több mint 20 éve működő, jelentős saját tőkével rendelkező "X" gazdasági társaság tulajdonosai hosszú éveken keresztül magyar magánszemélyek voltak, akik pár éve - mint vagyonrendelők - részesedéseiket külön-külön bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján "A", "B", "C", "D" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaságokba helyezték. 2023-ban a bizalmi vagyonkezelők "X" gazdasági társaságban lévő összesen 100%-os üzletrészüket értékesítették egy "Y" gazdasági társaság részére. Az új tulajdonos a 100%-os üzletrész adásvételi szerződésében rögzített ellenértéket teljes mértékben kiegyenlítette azzal a feltétellel, hogy a volt tagok a megfizetett ellenérték egy részét óvadéki számlán helyezik el, és azt kizárólag az új tulajdonos előzetes hozzájárulását követően használhatják fel szabadon. Ez az összeg az üzletrész-adásvételi szerződésben egyfajta garanciát képez olyan múltbeli - a társaság vagyonát negatívan befolyásoló - eseményekre, melyek az ellenérték meghatározását követően kerülnek felfedésre. A szerződés alapján az óvadéki számlán lévő összeg szakaszosan kerül felszabadításra. szerződés szerint a korábbi tagok közül kijelölésre került az "A" bizalmi vagyonkezelő gazdasági társaság tagja az óvadéki számla vezetésére, kezelésére, az azon elhelyezett összeget a korábbi tagok tulajdonrészük arányában határozták meg. Az óvadéki számlán kezelt összeg utáni hozam/kamat felett az üzletrész-adásvételi szerződés alapján a korábbi tagok szabadon rendelkezhetnek (a garanciális kötelezettség a tőkeösszegre áll csak fenn). A felszabadított tőkeösszegeket "A" bizalmi vagyonkezelő társaság a szerződésben rögzítettek szerint és ütemezésben - korábbi tulajdoni részesedés alapján - osztja fel, és utalja át a többi bizalmi vagyonkezelőnek.
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a saját vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről el kell különítenie a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartását, hogyan tudja a gyakorlatban megvalósítani ezt az elkülönítést az "A" bizalmi vagyonkezelő társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.
1
2
3
221