Adatszolgáltatás, alanyi adómentesség, rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A NAV felé történő számla adatszolgáltatás magánszemély, illetve cég részére történő bérbeadás esetén hogyan alakul adószámmal rendelkező magánszemélynél nyomdai úton kiállított számlatömb használatakor? Lakáscélra történő tárgyi adómentes bérbeadás bevétele az alanyi mentesség határába beszámítandó-e, amennyiben más önálló tevékenységből is származik a magánszemélynek bevétele?
A bérbeadó adószámos magánszemély a lakáskiadáshoz kapcsolódó áthárított rezsiköltségeket köteles-e továbbszámlázni a magánszemély bérlő, illetve egyéni vállalkozó bérlő felé, illetve ezen bevételek adóalapot képeznek-e?
Részlet a válaszából: […] ...1. pontja szerint az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Kezdő lízingdíj áfatartalma

Kérdés: Egy alanyi áfamentes cég nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit szerzett be. A lízingcég által kibocsátott bizonylat alapján (ami áfát nem tartalmaz) a társaság a járművet nyilvántartásba vette. A kezdő lízingdíj áfatartalma része-e a bekerülési értéknek, azaz a beruházások között számoljuk el (ráaktiváljuk a bekerülési értékre)? A lízingcég számláiban a tőkerészre felszámított áfát egyéb ráfordításként könyveljük? A lízing lejáratakor a számlázott maradványértéket úgy könyveljük, mint a normál tőkerészleteket (azaz az áfát egyéb ráfordításként)?
Részlet a válaszából: […] ...Így– a kezdő lízingdíj áfatartalma is egyéb ráfordítás;– a tőkerészre felszámított áfa is egyéb ráfordítás;– a maradványértékre felszámított áfa is egyéb ráfordításaz alanyi áfamentes cégnél nyílt végű pénzügyi lízing esetén.(Kéziratzárás: 2025. 06...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Ingatlan piaci értékelése

Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely élni kíván a piaci értékelés lehetőségével, ezért ingatlanjait értékbecslővel felbecsülteti. Az értékbecslő külön értékelte az azonos címen található telket és felépítményt. A telek osztatlan közös tulajdon. A társaság könyveiben csak a felépítmény szerepel (8 éve). A telekre értékcsökkenés nem számolható el, viszont az nincs külön nyilvántartásba véve, így kvázi arra is értékcsökkenés lett a korábbi években elszámolva. Ilyen esetben mi a helyes eljárás a javítás vonatkozásában? A telek leválasztása a felépítményről az értékbecslő által meghatározott piaci érték alapján? Valamint az előző évek módosítása, vizsgálva, hogy a hiba jelentős-e vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A kérdező társaságnál azzal, hogy a bekerülés időpontjában a bekerülési értéket nem osztották meg a telek, illetve a felépítmény között, megsértették az eszközönkénti nyilvántartás számviteli szabályait. A bekerülési értéket kell tehát megosztani, és nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

Vágósertés-kártalanítás bevétele

Kérdés: A különleges állattenyésztés-ágazati intézkedésekről szóló 82/2025. (IV. 17.) kormányrendelet szerinti vágósertés-kártalanítási bevételt hová kell elszámolni? Ez támogatás vagy árkiegészítés? Egyéb bevételként vagy árbevételként kell elszámolni? Az érintettek határozatot kapnak, amely alapján áfás számlát kell kiállítaniuk.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott kormányrendelet és az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLIV. törvény 55. §-ában előírtak alapján kártalanítást kap a vállalkozás, melyet a számviteli törvény 77. § (2) bekezdés b) pontjának az előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 10.

EPR-díj-kötelezettség, termékdíjváltozás

Kérdés: Az interneten keresztül beszereztünk egy elektronikát is tartalmazó berendezést, amelyről utólag kiderült, hogy egy szlovák cégtől származott. A berendezés szélessége 80 cm, súlya 6 kg. Papírcsomagolása 2 kg, műanyag csomagolása 0,4 kg. A berendezést májusban szeretnénk üzembe helyezni. Értelmezésünk szerint ez a berendezés az import miatt EPR-díj-köteles termék, amelyet a 2. negyedévben kell bevallanunk. Mivel egyelőre nem vagyunk EPR-díj-kötelezettek, ilyen szakértelemmel nem rendelkezünk, szeretnénk, ha lépésről lépésre leírnák a regisztráció és a bevallás menetét, esetleg az EPR-díj-kötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásról is szeretnénk olvasni, ha ez ilyen esetben szükséges.
Részlet a válaszából: […] ...rendszer (EPR) hatálya alá is tartoznak (kivéve a műanyag hordtasakot). Megszűnt tehát a termékdíj-kötelezettség a csomagolószerekre, az elektromos, elektronikus berendezésekre, az akkumulátorokra, a gumiabroncsokra, az irodai papírokra és a reklámhordozó papírokra....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Leltárkülönbözet rendezése

Kérdés: Év végén kiderült, hogy tápgyártás alkalmával alapanyagcsere miatt leltárkülönbözet (mind hiány, mind többlet) alakult ki egyes alapanyagokat illetően. A pontos alapanyagcserékről nincs tudomásunk, csak sejtésünk van arról. Hogyan kell ezt év végén korrigálni, hogy a tényleges mennyiség és a nyilvántartás szerinti mennyiség egyezzen?
Részlet a válaszából: […] Természetesen a nyilvántartás szerinti mennyiségnek a tényleges mennyiséggel meg kell egyeznie. Ehhez a nyilvántartás szerinti mennyiséget a ténylegesre kell helyesbíteni – a csere feltételezésével – az anyagköltséggel szemben, azaz a többlet is az anyagköltséget módosítja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Bérbe adott irodaház értékesítése

Kérdés: A cég a tulajdonában lévő irodaházát bérbeadás útján hasznosítja. Mivel az eladással kapcsolatos tárgyalások még 2024. év végén is folyamatban voltak, és a tranzakció nem volt fix, 2024. év végén még az irodaház a benne lévő eszközökkel együtt a tárgyi eszközök között szerepelt a főkönyvben és a beszámolótervezetben is. A társaság ezen épületet piaci értéken tartja nyilván a könyvekben, tehát értékhelyesbítés és értékelési tartalék is szerepelt a könyveiben. Ezen épületet a 2024. évi nyilvántartott piaci értékkel (a könyv szerinti érték és az értékhelyesbítés összegével együtt) át kell-e sorolni a készletek közé 2024. év végével, figyelembe véve, hogy a mérlegkészítés dátuma 2025. január 5-e, az eladás pedig ezt követően 2025. tavasszal történt meg? Esetleg a forgóeszközök közé történő átsorolást a bérbeadás ténye kizárhatja, hiszen a bérleti szerződések is hosszú távra köttettek? További amennyiben a készletek közé történő átsorolást végre kell hajtani, akkor az megtehető-e az ingatlan piaci értékén, vagy előtte az eddig elszámolt értékhelyesbítést vissza kell írni, és a készletek között csak könyv szerinti értéken kimutatott tárgyi eszköz szerepelhet? Az átsorolás tényét befolyásolhatja-e, hogy a beszámoló nem a vállalkozás folytatásának elve szerint készül?
Részlet a válaszából: […] ...eszköz értékesítése kapcsán miként fogalmazódik meg az egymásnak ellentmondó megoldás. A határozatlanságot újabb és újabb kérdésekre kapott válaszokkal mindenképpen indokolt csökkenteni.Az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint, amennyiben egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 12.

Részletfizetés – lakások vételára

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző társaság a saját tulajdonában lévő építési telekre több lakásból álló ingatlan építését végzi. A vevőkkel adásvételi szerződést köt, amelyben abban állapodnak meg a felek, hogy a lakások vételárát több részletben fizetik meg. Megfelelő-e az a megoldás, hogy részszámlákat állítanak ki, amelyeket árbevételként számolnak el, majd a lakás átadásakor végszámla készül, szintén árbevétel elszámolásával? A szerződéstől az átadásig több év telik el.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt számlázás sérti a Ptk., illetve a számvitel törvényi előírásait. Helyes, hogy részszámlákat állítanak ki, de azok csak előlegszámlák lehetnek. A szerződés szerinti állapotban lévő lakásokat (a készlakásokat) lehet a vevőknek értékesíteni és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Apportált kamat helytelen elhatárolása

Kérdés: Az „A” cég 100%-os tulajdonosa „B” cég. Az „A” cégnek nincs bevétele, a „B” cégtől kapott tagi kölcsönből finanszírozza a befektetéseit. 2023-ban az „A” cégbe apportálásra került a tagi kölcsön egy része és annak követeléssé vált kamata. A hiba ott keletkezett, hogy az év végi zárásnál a teljes éves kamat került elhatárolásra és könyvelésre (T 87 – K 48). A beszámoló beküldését követően vált nyilvánvalóvá a hiba, miszerint a korábban apportált 2023. évet érintő kamat is elhatárolásra került. A kamat mértékét tekintve jelentős összegű hibának minősül, ezért 3 oszlopos beszámolót kell készíteni. Ennek a tételnek a javítása miként kerüljön könyvelésre? Az alábbi lehetőségek merültek fel. A tévesen könyvelt kamat összegét fordítva könyvelem: K 87 – T 48, vagy negatív tételként, esetleg K 97 – T 48, vagy mérlegoldalon átvezetem az időbeli elhatárolásból az eredménytartalékba, mellyel együtt önellenőrizzük a 2023. évi társaságiadó-bevallást? Esetleg egyik sem helyes, és más megoldást kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...és így a fizetendő társasági adó (elhatárolt veszteség) összegét is önellenőrzés keretében módosítani kell.(A könyvelési tételekre utalás előtt, a számlaösszefüggésekben elöl van a Tartozik, utána a Követel jellegű számla, nem úgy, ahogyan a kérdésben írta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Ingatlanfelújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: Egy alanyi áfamentes közhasznú egyesület 2024-ben bérbe vett egy ingatlant határozatlan időre havi 250 E Ft bérleti díj mellett egy szervezettől. A bérleti szerződésben a felújításra vonatkozóan külön megállapodtak, mely szerint a bérbevevő 12 M Ft értékben felújítást végez. A bérlő a bérleti díj fizetési kötelezettségébe beszámíthatja ezt oly módon, hogy bérlőnek a havi bérleti díjat nem kell ténylegesen megfizetnie a bérbeadó számára mindaddig, ameddig az esedékes bérleti díjak összege a beszámítás összegét el nem éri? Amennyiben a bérleti jogviszony bármely okból megszűnik, mielőtt a beszámítási összeget az addig esedékes bérleti díjak összege elérné, úgy a beszámítási összegből fennmaradó hátralék megtérítésére a bérlő nem jogosult. A felújítás 2024-ben megtörtént. Az ingatlan még nem került üzembe helyezésre, mivel további felújításra van szükség (pl. mosdó kialakítása), melyre várhatóan 2025-ben kerül sor. A felújítást a bérbevevő kapott támogatásból valósította meg. A teljes felújítás értéke 14 M Ft volt. A támogatási szerződésben az szerepel, hogy a beruházással létrehozott, felújított vagyon a megvalósítási időszak végétől számított öt éven belül az általános szerződési feltételeknek megfelelően nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, nem adható bérbe, vagy más használatába, vagy hasznosítható a támogatási céltól eltérő módon.
A bérbe vevő egyesületnél egyelőre az első öt évre látszik a fenntarthatóság.
A kérdéseink:
1. A bérbe vevő egyesületnél hogyan könyveljük helyesen a fenti gazdasági eseményeket, a felújítást, aktiválást, a havi bérleti díjakat, továbbá a beszámításokat?
2. A bérbe vevő egyesületnél, ha a felújítást idegen ingatlanon végzett felújításként kell nyilvántartani, az értékcsökkenésnél alapvetően a fenntartási időhöz igazodnánk. Ez helyes megoldás, vagy más szempontra is figyelnünk kellene?
3. Szükséges-e kiszámlázni a bérbeadó felé a felújítás összegét? Ha igen, melyik időpontban és milyen jogcímen kell a számlákat kiállítani?
4. Amennyiben a bérleti jogviszony a beszámítási összeg előtt véget érne, hogyan helyes a könyvelésben ezt kezelni?
5. A felújításon túl 1 M Ft értékben konyhabútort építettek be, mely szintén a támogatásból valósult meg. Ez a felújításhoz hasonlóan könyvelendő, és az értékcsökkenése is aszerint történhet?
6. A bérbeadónál hogyan kell helyesen könyvelni a fenti eseményeket: felújítás, bérleti díjak, beszámítások, bérleti jogviszony idő előtti megszűnése?
Részlet a válaszából: […] ...nem használt támogatást vissza kell fizetni. Továbbszámlázott felújítást nem lehet támogatott felújításként kezelni.A külön kérdésekre a válasz:Abban az esetben, ha szabályszerűnek minősíthető a kérdés szerinti beszámítás, annak a könyvelési tételeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.
1
2
3
233