2408 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?

Kérdés: Kérdésünk egy háromgyermekes anya kedvezményének fennállására irányul. Két gyermeke után születésétől fogva jogosult volt több mint 12 évig, mindkettőjük után családi pótlékra, amit folyósítottak neki. A harmadik gyermek esetén a gyermek 11 éves és 4 hónapos korában elváltak a szülők, eddig az édesanya kapta a családi pótlékot. Innentől kezdve az anya külön háztartásba költözött, és a bíróságon abban egyeztek meg, hogy a gyermek az apánál marad. Így ő lett a családi pótlékra jogosult. A gyermek 16 éves korában azonban elköltözött az édesanyjához, és ott élt életvitelszerűen. Az apa és az anya írásban megegyeztek arról, hogy a családi pótlékot a hátralévő jogosultsági időre kapja meg továbbra is az apa, amit minden hónapban átad majd az anyának. A gyermek 18 éves korában nappali tagozatos főiskolai tanulmányokba kezdett (amit 25 éves koráig folytatott). Az anya kérte a két másik gyermeke után járó családi pótlék összegének megemelését, a harmadik gyermek beszámíthatóságára hivatkozva (vele egy háztartásában élő vér szerinti gyermekéről lévén szó). Ekkor az apa által aláírt nyilatkozatban igazolta a hivatal felé, hogy már nem vele, hanem édesanyjával él (2001-től) egy háztartásban az akkor 18. életévét betöltött gyermek. A hivatal ezt elfogadta, és a magasabb összeget folyósította az édesanya másik két gyermeke után, akik akkor még 18 év alattiak voltak.
1. Jogosult volt-e családi pótlékra a gyermek 16 éves korától az anya, annak ellenére, hogy az apának folyósították a családi pótlékot (akár jogosulatlanul)? Az apa elismerte, és most is elismeri annak tényét, hogy a gyermek ekkor már nem vele élt.
2. A háromgyermekes anyák kedvezményének elbírálása szempontjából a magasabb családi pótlékra való jogosultsághoz jogalapot adó harmadik, beszámítható gyermek családi pótlékra való jogosultságot jelent-e az édesanyánál?
3. A fent vázolt esetben megszerezte-e az édesanya a szükséges 12 éves családi pótlékra szóló jogosultságot minden gyermek esetében ahhoz, hogy a háromgyermekes anyák kedvezményét érvényesíthesse?

Kérdés: Gyakran előfordul egy cég könyvelésénél, hogy hiányoznak olyan számlák, amelyeket a bankszámlakivonaton kifizetettnek látok (akár utalással, akár bankkártyás fizetéssel), viszont soha nem kapom meg, hiába küldöm rendszeresen a hiányzó számlák listáját. Rendszerint egy átvezetési számlán várakozik, és záráskor a 86-os számlára átvezetem. Bevallás elkészítésekor megnövelem az adóalapot ezzel az összeggel. Számviteli szempontból helyes ez így? Bankkártyás és utalásos tételekre is ugyanaz a szabály vonatkozik? Többféle variációt hallottam: például ezeket a tételeket a pénztárba bevételként a 96-os számlára vissza kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Járműveket, alkatrészeket értékesít, és gépjárműjavítási szolgáltatást nyújt. A kérdéseim számlázással kapcsolatosak:
1. Ha az ügyfélnek a 12. hóban kiállítottunk egy számlát, amin különböző cikkszámú alkatrészek szerepelnek, majd a vevő január közepén ezekből 1 db árut visszahozott, mert nem lett megfelelő, és cserélné egy másik termékre, akkor a teljesítési dátumok hogyan alakulnak a sztornó és az új számla esetében? Kötelező visszatenni a 12. hóra a teljesítést attól függetlenül, hogy a terméket januárban hozta vissza, és a leltár addigra már lezajlott? Mi a helyes számlázás a teljesítéseket illetően, amit a NAV is elfogad?
2. A vevő 2024-ben előleget fizetett gépjárművásárlásra, azonban a jármű csak 2025-ben érkezett meg, és lízingkonstrukcióban vásárolta meg, ami azt jelenti, hogy a bankra szóló végszámla és a befizetett előleg az önerő részét képezi. Jelenleg úgy járunk el, hogy a bankra szóló végszámla teljesítési dátumával 2025-ben sztornóztuk a befizetett előlegszámlát, hisz maga az ügylet nem hiúsult meg, csupán átalakult. Ez így helytálló, vagy kötelező az eredeti 2024-es teljesítési dátumra sztornózni az előlegszámlát? (Nagyon sok ilyen ügyletünk van, és az anyavállalatunk nem engedi, hogy az előző, lezárt időszakokra könyveljünk vissza.)

Kérdés: Telket vásároltunk 2025. 03. 10-én. A telken építési beruházást kezdtünk 2025. 04. 14-én. 2025. 04. 14-én az illetékről a határozat nem került kibocsátásra. Így a jogszabály szerinti mértékkel, az adásvételi szerződésben kitett vételár alapján az illetéket kiszámítottuk és előírtuk: T 16 – K 455. A telket üzembe helyeztük (használatba vettük) a beruházás megkezdése napjával: T 122 – K 16 (vételár+számított illeték). Az üzembe helyezést követően megérkezett a NAV-határozat, mely alapján a kiszabott illeték jelentősen eltér az általunk számított illeték összegétől. A határozat ellen fellebbezést nyújtottunk be a fellebbezési illeték megfizetésének 2025. 09. 26. napjával. A számított illetéket a jogerőre emelkedés napjával módosítottuk: T 455 – K 16, illetve T 16 – K 122. Mivel az ügy során felmerült fellebbezési illeték és az ügyvédi munkadíj az üzembe helyezést követően merült fel, így azokat költségként számoltuk el. Helyes-e a fenti elszámolási mód? Helyes-e a fellebbezési illeték hatósági díjként, az ügy során felmerült ügyvédi munkadíj egyéb szolgáltatás jogcímén történő elszámolása? A fellebbezési illeték, ügyvédi díj, továbbá az esetlegesen felmerülő ügyvédi és perköltség része-e bekerülési értéknek abban az esetben, ha azok az üzembe helyezést megelőzően merültek fel?

Kérdés:

A társaság jegyzett-tőke-emelést hajtott végre három éve. A jegyzett-tőke-emelés társasági szerződésben meghatározott értéke 100 E Ft volt, új tag lépett a társaságba. A belépő tag kötelezettségét apporttal teljesítette, az apport értékét a szerződés 3100 E Ft-ban határozta meg. A 3000 E Ft jegyzett tőkén felüli rész a tőketartalékba került. A tag most értékesíti üzletrészét 500 E Ft-ért. Az üzletrész adásvételi szerződésben rögzített névértéke 100 E Ft. A 400 E Ft-os különbözet lesz a kilépő tag jövedelme? A tőketartalékról nem rendelkezik a szerződés.

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.