2392 talált cikk az EKR kifejezésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?

Kérdés: 1. A három- vagy többgyermekes anyák 2025. október 1-től fennálló szja-mentességének van-e a kereset oldaláról felső határa?
2. Van-e felső határ a szociális hozzájárulás tekintetében?
Nem világos ugyanis számunkra a Szocho-tv. 2026. január 1-től hatályos 1/a bekezdése. Hogyan kell megállapítani az éves átlagkeresetet, és kinek az átlagkeresetéről beszélünk, egy adott emberéről, vagy a KSH által deklarált országos átlagkeresetről?
3. Helyesen gondoljuk-e, hogy amennyiben a kedvezménnyel érintett dolgozó havi átlagkeresete 1.000.000 Ft, akkor az éves átlagkereset 12 millió forint, és ennek a négyszerese, 48 millió forint után lép be a munkáltató oldaláról a szochofizetési kötelezettség? Vagy a 2026. évre tervezett KSH szerinti havi átlagkeresetnek – kb. 700 E Ft – az éves átlagkeresete, ezen összeg tizenkétszerese, azaz 8.400.000 Ft, melynek a négyszerese (33.600 E Ft) fölötti részre keletkezik a szochofizetési kötelezettség?
4. Értelmezhető-e a limitálás a kiva hatálya alá tartozó adóalanyokra vagy nem?

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.

Kérdés: Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: Cégünk euróban vezeti a könyveit, és globális minimumadó-alanyisága miatt választotta a számviteli törvény szerinti halasztott adó intézményének alkalmazását. A halaszott adókövetelés alapját legnagyobb részben elhatárolt veszteség képezi, kérdésünk az lenne, hogy könyveléstechnikailag mi a helyes eljárási mód:
a) A megelőző évi záró egyenlegének visszaforgatása és a tárgyévi forintban kalkulált halasztott adó egyenlegének átszámítása év végi árfolyamon.
b) A tárgyévi nyitó és záró forintos halasztott egyenleg különbözetének év végi árfolyamon történő eurósítása, könyvelése, majd a teljes tárgyévi egyenleg átértékelése az év végi árfolyamon.
Az a) esetben nem keletkezik árfolyam-különbözet, az árfolyamváltozásból eredő különbözet a halaszott adó ráfordításban jelenik meg, b) esetben pedig keletkezik nem realizált árfolyam-különbözet a halasztott adó követeléshez/kötelezettséghez kapcsolódóan.
Kérdésünk továbbá, hogy a halasztott adó követelés/kötelezettség tekinthető-e 60. § (2) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló követelésnek/kötelezettségnek?

Kérdés: Cégünk webáruházat üzemeltet. A vezetés úgy döntött, hogy ezen a felületen létrehoz egy lehetőséget, ahol a vásárlók adakozhatnak egy bizonyos közhasznú alapítványnak rajtunk keresztül. Cégünk így csak közvetítene az adományozó és az alapítvány között. Kérem a könyveléstechnikai lépések levezetését, az adomány feltüntetésétől az összegnek az alapítványhoz való átutalásig.

Kérdés: Cégünk mint tulajdonos érintett egy társasház megépítésében, mely társasház elkészültével irodák és lakások jönnek létre. Cégünk által egy generálkivitelezőt bízott meg az ingatlan megépítésével. Cégünk szándéka a fő tevékenységének megfelelő saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása volt a kivitelezés befejezését követően. Ennek függvényében beruházásai között tartotta számon könyveiben az elmúlt üzleti évek alatt felmerülő, a beruházáshoz kapcsolódó költségeket. A tárgyévben befejeződött a projekt, a társaság pedig azt a döntést hozta, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíti. Megfelelően jár-e el társaságunk, amennyiben a könyvelésben az értékesítéssel érintett ingatlanok bekerülési értékét a késztermékek közé sorolja át a beruházások közül, majd a vételár számlázásakor az eredményszámításban megjelenő aktivált saját teljesítmények értékeként számolja el a készletcsökkenést? Továbbá az ellenérték elszámolását kezelheti-e az értékesítés nettó árbevételeként annak ellenére, hogy nem fő tevékenység a saját tulajdonú ingatlan adásvétele?

Kérdés: Őstermelő családi gazdálkodó átveszi a gazdaságot édesapjától, melynek ellentételezéseként holtig tartó életjáradékot fizet részére. A kérdésem az, hogy az életjáradékot magánszemélyként fizeti-e, vagy őstermelőként költségként elszámolhatja a gazdaságban?

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?

Kérdés: Egy kft. két magánszeméllyel rendelkező tagja értékesíteni kívánja üzletrészét 2026 januárjában. A kft. a kiva szerint adózik. A tagok az üzletrészeladást megelőzően egy egyoldalú bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (a továbbiakban: BVK) létesítettek 2025 októberében, és ezzel egy időben a társasági szerződés módosításával az üzletrész BVK-ba rendelése is megtörtént. A magánszemélyek a NAV-nál egy 25T201 nyomtatványon adószámot igényeltek (magánszemély-alapú bizalmi vagyonkezelés – a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik). Ebben a szerződésben – amit egyébként az MNB-nél is be kellett jelenteni, és hatósági bizonyítványt kell kérni) induló kezelt vagyonként a kft. jegyzett tőkéjének (3000 E Ft) magánszemélyre jutó része (névérték), 1500 E Ft az induló kezelt vagyon lett, a bizalmi vagyonkezelésbe rendelt értéke egy hivatalos cégértékelés alapján 100.000 E Ft. Ez tehát majd az üzletrész eladásakor kerül ide be.
Kérdéseim a következők:
– A kft. 2025. évi adózott eredményét teljes mértékben ki kívánja fizetni osztalékként a BVK-nak. Ebben az esetben a kifizetendő osztalék bruttó módon történjen meg szja és szocho levonása nélkül? Tehát a kft. nem vonja le egyik adót sem?
– A kft. által kifizetett bruttó osztalék – feltételezem, hogy – kivaalapot növelő tétel, nincs befolyása annak, hogy ez a BVK-ba kerül.
– A BVK-ból 5 éven túli kedvezményezettek részére történő kifizetés teljes adómentességet élvez?
– A BVK-ban a kapott osztalék társaságiadó-mentességet élvez? (Mivel a szerződés vagyonrendelője és kedvezményezettjei is kizárólag magánszemélyek, és a kezelt vagyonnak csak pénzügyi bevétele van, lásd osztalék.)
– Igaz-e, hogy ha a BVK által tulajdonolt üzletrészt értékesítik, akkor az ebből a BVK-ba befolyó ellenérték – amennyiben azt a BVK legalább 5 évig kezeli – a kedvezményezettek részére történő kifizetéskor adómentes?
– A vagyonkezelőnek milyen bevallási/adatszolgáltatási kötelezettségei vannak, milyen gyakorisággal?
– A BVK tao és hipa hatálya alá is tartozik, tehát kell tao- és hipabevallást is beadnia majd, akár nullásan is? Mikor keletkezik taofizetési kötelezettsége?