Forgalomból kivont jármű újbóli forgalomba helyezése

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újból forgalomba helyezik. Feltételezem, hogy vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé. Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az újból forgalomba helyezett járműnél is az értékcsökkenési leírást – a fentiek szerinti – beszerzési (bekerülési) értékre vetítve kell megállapítani. Így a fentiek szerinti beszerzési (bekerülési) értéket is figyelembe véve indokolt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 20.

Főkönyvelő szakmai felelőssége

Kérdés: Amennyiben egy főkönyvelő év elején kerül egy céghez, ahol egy gazdasági vezető irányítása alatt dolgozik, a beszámolót a gazdasági vezető írta alá eddig. A könyvelő, főkönyvelő nem hozhatott szakmai döntést, azt csak a gazdasági vezető hozott, a könyvelő, főkönyvelő végrehajtotta az utasításokat. Év végével a gazdasági vezető távozott, maradt a könyvelő és a főkönyvelő, akikkel alá akarják íratni a beszámolót úgy, hogy a döntéseket a gazdasági vezető hozta egész évben. Ki felel majd a beadott beszámolóban szereplő adatokért?
Részlet a válaszából: […] ...is a cég vezetője a felelős. A számlarendhez, a könyveléshez, a beszámoló összeállításához stb. kapcsolódó feladatokat is személyekre le kell bontani, meghatározva, hogy mi a könyvelő, a főkönyvelő, a gazdasági vezető feladata külön-külön, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé

Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
Részlet a válaszából: […] ...napját megelőző napra vonatkozóan:a) leltárt készít, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást állít össze a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról – megjelölve az egyszemélyes kft. tulajdonába nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Piaci ár alatt értékesített gépkocsi

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú cég vagyunk. Értékesítettünk a tulajdonosnak egy gépkocsit, mélyen a piaci ár alatt. A piaci ár és az eladási ár különbözetével megnövelem az áfaalapot és a taoalapot. A kérdés technikai jellegű: egyrészt kell-e számlázni ezt a különbözetet, vagy elég egy feljegyzés arról, hogy mi alapján számítottuk ki a piaci árat? Másrészt, hogyan kell helyesen könyvelni ezt a különbözetet? Harmadrészt, az áfabevallásban van-e ennek speciális sora, vagy a többi értékesítés áfájának sorát kell megnövelni vele?
Részlet a válaszából: […] ...adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.Feltételezzük, hogy a gépkocsi beszerzésekor a beszerzési értékre előzetesen felszámított áfát levonták, mert a cég vállalkozási tevékenysége érdekében történt annak a beszerzése. Ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Osztalékfelvétel részletekben

Kérdés: A kft. két tulajdonosa között 70-30% a tulajdonosi hányad. 2023 májusában 8000 E Ft osztalékot hagytak jóvá, tulajdonosonkénti 5600 E Ft és 2400 E Ft összegben. A 70%-kal rendelkező tulajdonos 2024-ben felvenné a teljes összeget. A 30%-kal rendelkező csak 2026-ban venné fel a rá jutó osztalékrészt. Megfelelő-e, ha az osztalékot nem egy időben és nem egy évben veszik fel? Szeretnének olyan megállapodást kötni egymás között, hogy a jövőben az osztalékot nem a tulajdonosi betét arányában, hanem attól eltérő arányban osztanák fel. Ez lehetséges?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott összeg. A 3:187. § szerint semmis a társasági szerződés olyan kikötése, amely a társaság által teljesített kifizetésekre az e fejezetben foglaltaknál a tagokra nézve kedvezőbb szabályokat állapít meg. Így a tulajdonosi aránytól eltérő (nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Motorkerékpárra fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Közúti árufuvarozó motorkerékpárt vásárolt. Nyilatkozatot tett, hogy csak a vállalkozás érdekében használja. Fejlesztésitartalék-feloldást szeretne a motorkerékpárra elszámolni. Megteheti-e ezt a teljes bekerülési értékre? Amennyiben nem a fejlesztési tartalékot oldja el, értékcsökkenést elszámolhat a teljes bekerülési értékre? Kell-e útnyilvántartást vezetnie a céges használat igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...teljesít.Amennyiben a közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot nem oldja fel, akkor a teljes bekerülési értékre elszámolható értékcsökkenési leírás. [Szja-tv. 11. számú melléklet II. rész Értékcsökkési leírás szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 6.

Devizaárfolyamok használata

Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a rövid válasz az, hogy nem! A teljes megkeresésre pedig az, hogy sürgősen meg kell szüntetni számviteli törvény előírásaival ellentétes gyakorlatot.Az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdése rögzíti, hogy a külföldi pénzértékre szóló eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Digitális fizetőeszköz bizonylatolása, könyvelése

Kérdés: Kérdésünk tárgya: kriptoeszközökkel végzett befektetések és egyéb műveletek számviteli kezelése.
Részlet a válaszából: […] ...a kezelésében, a használatában, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben (aktívákban) és a forrásokban (passzívákban)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Ki nem fizetett alvállalkozói számlák

Kérdés: Az „A” kft. építési munkák kapcsán (két évvel ezelőtt) nem fizetett ki két alvállalkozói számlát teljes értékben. Indok: a munkát nem végezték el szerződés szerint. A számlák fordított áfásak voltak. Az alvállalkozók nem reklamálnak azóta sem, számlát nem módosítanak. Az „A” kft.-t könyvelem, nem fog fizetni. Milyen módon „tüntessem el” a részben kifizetetlen szállítói számlákat?
Részlet a válaszából: […] ...létezik. Viselik annak a következményeit is (plusz társasági adó, helyi adó, adóhatósági ellenőrzés során mulasztási bírság stb.). Ezekre célszerű az alvállalkozók figyelmét is felhívni.(Kéziratzárás: 2025. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.

Jegyzett tőke forintban és euróban

Kérdés: „A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2014. évi XVI. törvény hatálya alá tartozó Befektetési Alap a jegyzett tőkéjét forintban és euróban tartja nyilván. A jegyzett tőke euró- (legyen 100 euró) összegének egy része még pénzügyileg nem teljesült, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke soron szerepel (legyen 40 euró). Kérdés, hogy az év végi átértékeléssel kapcsolatos, mivel jegyzett, de még be nem fizetett tőkekövetelés is.
– A jegyzett tőke euróösszegét át kell értékelni?
– A jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegét át kell értékelni?
– A jegyzett tőke euróösszegéből a 40 eurót, a jegyzett, de még be nem fizetett tőke összegéből is a 40 eurót át kell értékelni?
– Semmit nem kell átértékelni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre csak akkor lehet válaszolni, ha az előzmények is ismertek, mivel a megkeresés a számviteli előírásokkal ellentétes jegyzett-tőke-nyilvántartásból indul ki, és nem szól arról például, hogy a Befektetési Alap forintban vagy euróban vezeti a könyveit.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 9.
1
2
3
231