11. cikk / 2347 Ingatlan értékhelyesbítése
Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.
12. cikk / 2347 Ügyvezetők jövedelme osztalék formájában
13. cikk / 2347 Nem jegyzett valuta forintra történt átszámítása
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
14. cikk / 2347 Adómentes-e a koncert- és fesztiválbelépő?
„8.28. b: kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj”.
Ez alapján minden kétséget kizáróan adható adómentesen koncertjegy, fesztiváljegy? Illetve ehhez kapcsolódóan a kérdésem az, hogy a fesztiválról, koncertről kapott számla áfatartalma levonásba helyezhető-e? (Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat, és az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok alapján állapítjuk meg.)
15. cikk / 2347 Kötelezettségátvállalás végelszámolásnál
16. cikk / 2347 Egyéni vállalkozó átalakulása miatti adók
Egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul át. Az egyéni vállalkozás rendelkezik eszközökkel. Kérem, ismertessék az átalakulás következtében fizetendő adókat! Az egyszemélyes kft.-be később belépne egy új tag, aki ingatlant bocsátana a kft. rendelkezésére. Kérem, ismertessék a fizetendő adókat az egyszemélyes kft. már meglévő tagja, a társaság, illetve az újonnan belépő tag részére!
17. cikk / 2347 Osztalékkövetelés vagyonkezelésbe adása
1. 2022-ben magánszemélyek a megelőző években „A” gazdasági társaságban lévő (bruttó) 30.000.000 Ft összegű osztalékkövetelésüket a bizalmi vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint vagyonkezelésbe adták. (A vagyonkezelési szerződés szerint a kedvezményezettek magánszemélyek.) Az osztalék mind a mai napig nem került kiegyenlítésre. Fenti osztalék kifizetése esetén milyen teendője van „A” gazdasági társaságnak? [Amennyiben az osztalék nem kerül vagyonrendelésre, akkor a magánszemélyektől szja- és (esetleg) szocholevonás utáni nettó összeg kerül kiegyenlítésre.]
2. 2024 folyamán a magánszemélyek az „A” társaságban lévő részesedésüket/üzletrészüket is vagyonrendelték (ugyanazon bizalmi vagyonkezelési szerződés módosításával), így a 2024-re jóváhagyott osztalék jogosultja már a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a BVK. (Tehát az 1., illetve 2. pontban lévő osztalék keletkezésének jogcíme más.)
A 2. pont szerint jóváhagyott osztalék kifizetése esetén milyen teendői vannak „A” gazdasági társaságnak? Változhat-e „A” gazdasági társaság teendője annak függvényében, hogy a vagyonkezeléssel megbízott vagyonkezelő magánszemély vagy gazdasági társaság? (Egyik esetben sem beszélünk üzletszerű vagyonkezelésről.)
