2277 cikk rendezése:
2101. cikk / 2277 Beolvadás esetén osztalékkifizetés
Kérdés: Egy rt.-be beolvad egy kft. A cégbírósági bejegyzés a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént. A beszámolót elfogadó közgyűlés dönt az osztalék kifizetéséről. Jár-e osztalék a beolvadás miatti új részvényeseknek? Mi van akkor, ha a beolvasztó rt.-nél osztalékelőleget fizettek? Milyen eltérést jelent a beolvadás, ha az a tárgyévet követően történik? A vagyonmérleg-tervezet a tárgyév év végi beszámolója alapján készült.
2102. cikk / 2277 Nonprofit szövetkezet eredményének visszaosztása
Kérdés: Alakult egy új típusú, nonprofit mezőgazdasági szövetkezet, mely a tagok által megtermelt szőlőt felvásárolja, feldolgozza és értékesíti. A gazdálkodási évben keletkezett eredményt felvásárlási jegyen mint felárat juttatja vissza a tagoknak. A 2000. év végén keletkezett adózatlan eredmény visszaosztásával nem volt gondunk, mert 2001 januárjában volt pénze a szövetkezetnek. Kiállította a felvásárlási jegyeket, amelyekből a felárat 2000. évre – időbeli elhatárolásként –, az áfát 2001. január havi visszaigényelendő tételként könyveltük le. Most viszont az a probléma, hogy nem lesz pénze a 2002. év első felében, nem tud felvásárlási jegyet kiállítani a mérleg leadásának határidejéig. Nem tudjuk, milyen formában van lehetősége a 2001. évben keletkezett eredmény visszaosztására a tagoknak a felvásárlási jegy helyett.
2103. cikk / 2277 Pénzügyileg realizált árfolyam-különbözetek
Kérdés: A mérlegfordulónappal lezárt évet érintik-e a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között realizálódott árfolyam-különbözetei?
2104. cikk / 2277 Ingatlan tulajdnjogának, haszonélvezeti jogának értékesítése
Kérdés: A társaság áfamentes ingatlant értékesít két vevő részére. Az egyik vevő (a cég) az ingatlan tulajdonjogát veszi meg a vételár 70 százalékáért, a másik vevő (a magánszemély) az ingatlan – holtáig tartó – haszonélvezeti jogát vásárolja meg a vételár 30 százalékáért. Az eladó társaság a vevő cég részére a teljes vételár hány százalékáról állítsa ki a számlát? Milyen értéken könyveli és aktiválja a cég a beszerzést? Ki kell-e mutatnia a haszonélvezeti jogot? A haszonélvezeti jog jelent-e osztalékfizetési korlátot?
2105. cikk / 2277 Földhasználati jog, földterület tartós használata
Kérdés: Az önkormányzat és az önkormányzati tulajdonban lévő kft. 2000. évben "Földhasználati szerződést" kötött, amely szerint az önkormányzat a tulajdonában lévő földterületet térítésmentesen használatba adja 25 évre beruházási célra a kft.-nek. A kft.-nél 2000. évben, illetve a következő években ezt hogyan kell szerepeltetni a számvitelben és társasági adóban?
2106. cikk / 2277 Ingatlanok terv szerinti értékcsökkenése
Kérdés: Mit takar az Szt. 52. §-ának (6) bekezdésében az egyéb eszközök vonatkozásában az, hogy "amely értékből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő"? Értelmezhető-e a 2001. január 1-je előtt beszerzett és üzembe helyezett irodaépületnél, amelynek értéke – jelenlegi ismereteink szerint – évről évre nő? Elszámolható-e ezen irodaépületekre az évi 2 százalékos értékcsökkenési leírás? A "nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni" kitétel csak a 2001. január 1-je után üzembe helyezett ingatlanokra vonatkozik?
2107. cikk / 2277 Áfa: nemzetközi szerződések
Kérdés: A PHARE-segélyekre vonatkozó 1990. évi 2. Nemzetközi Szerződés 13. cikk (3) bekezdése szerint a magyar cégek áruszállításai nem tartoznak az áfafizetési kötelezettség alá. Ugyanakkor az Áfa-tv. 12. §-ának l) pontja, illetve az 52/2000. (XII. 27.) PM-TNM együttes rendelet szerint ez 0 százalék. Nincs itt ellentmondás? Hogyan kell eljárni?
2108. cikk / 2277 Könyvelőiroda felelőssége
Kérdés: Egy könyvelőiroda (kft.) 6 éven át könyvelt egy bt.-nek. A bt. felkért, hogy vizsgáljam át a könyvelését. Megállapítottam, hogy a könyvelőirodával szerződést nem kötöttek, továbbá 5 év dokumentációja csak hiányosan lelhető fel...
2109. cikk / 2277 Iroda kialakítása üzemelő épületben
Kérdés: Vállalkozásunk vásárolt egy szerkezetkész helyiséget iroda létesítése céljából, valamint egy raktárhelyiséget egy már üzemelő üzlet- és irodaházban. Az iroda és a raktár vételének és kialakításának a költségeit a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adózás előtti eredménycsökkentésként figyelembe veheti-e a vállalkozás? Kell-e a helyiségekre külön használatbavételi engedélyt kérni a hatóságoktól, és ha igen, akkor melyiktől?
2110. cikk / 2277 Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása
Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?
