Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] ...értéke alapján nem kötelező a tőketartalékból (az eredménytartalékból) a lekötött tartalékba átvezetni.A leírtak miatt a kérdésekre külön-külön nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jövőbeni költségek fedezete

Kérdés: Társaságunk 1993 óta hulladéklerakót üzemeltet. A hulladékgazdálkodásról szóló, hatályos törvény szerint fedezetet köteles biztosítani a hulladéklerakó utógondozására, és legfeljebb 30 évig történő monitorozásának költségeire. 2000. december 31-ig ezen várható, biztos jövőbeni költségekre az árbevételből határoltunk el fedezetet, 2001. január 1-jétől céltartalékot képezhetünk. Helyesen jártunk-e el, illetve helyesen járunk-e el? A leírtak szerint képzett céltartalékot a Tao-tv. elismeri-e adóalap-csökkentőként?
Részlet a válaszából: […] ...azonban egy új lehetőség is az új Szt. 41. §-ának (2) bekezdése szerint. Az, hogy a jelentős és időszakonként ismétlődő költségekre (különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre) céltartalékot képezzenek az egyéb ráfordítások közötti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. (Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez csak az adózás előtti eredményt csökkentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben közvetített szolgáltatás, ha megfelel az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában leírt követelményeknek. Az adott esetben ehhez az szükséges, hogy a vevőikkel kötött szerződés tartalmazza: a garancia lejárata után is vállalják a székek javítását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Fel nem osztható szövetkezeti vagyon

Kérdés: Az új Szt. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerint a szövetkezetnél a fel nem osztható vagyon értékét a tőketartalékból a lekötött tartalékba kell átvezetni. Mi képezi a fel nem osztható szövetkezeti vagyon értékét?
Részlet a válaszából: […] ...szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 17. §-ának (3) bekezdésében adott előírásból az következik, hogy a szövetkezet az alapszabályban meghatározott célra fel nem osztható vagyont létesíthet. Állami támogatás igénybevételének feltételeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Szöv-tv.) 2001. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény valójában nincs ellentmondásban az új Szt. előírásaival, a sajátos kérdéseket pedig maga a törvény szabályozza. Ez külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban van-e egymással két bt., ha tagjai férj és feleség (az egyikben a férj a beltag és ügyvezető, a másikban a feleség, és ennek megfelelően kültag a másik)? Be kell-e jelenteni az adóhatóságnak ezt a tényt, ha a két bt. között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos kérdésekkel – többek között – a Számviteli Levelek 11. számában a 190-192. kérdésekre, illetve 10. számában a 182-184. kérdésekre adott válaszokban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Céltartalék megszüntetése

Kérdés: Társaságunk képzett a várható veszteségekre céltartalékot 2000. év végén a vevővel szembeni követelésekre. Mi a könyvelési teendő 2001-ben?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 177. §-ának (8) bekezdése szerint: a követelések miatt a várható veszteségek fedezetére képzett és 2000. december 31-én a mérlegben ilyen címen kimutatott céltartalékot legkésőbb a törvény hatálybalépését követő üzleti év (ez 2001.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...formában (azon további munkaműveletek végzése nélkül) tovább értékesítik. (Meg kell jegyezni, hogy a Ptk. szerint az ilyen ügyletekre az adásvételi szerződés szabályait kell alkalmazni és nem a vállalkozási szerződésre előírtakat.)A Htv. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: anyagköltség

Kérdés: Az iparűzési adónál mi minősül anyagnak? Hol van a számvitelben részletezve, tevékenységekre bontva?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 37. pontja szerint a nettó árbevétel-csökkentő anyagköltségnek az új Szt. szerinti anyagköltség minősül, csökkentve a saját vállalkozásban végzett beruházás során elszámolt anyagköltséggel. A Htv. 52. §-ának 38. pontja szerint anyagon az új Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
218
219
220
228