Mikrogazdálkodónál az Szt. szerinti beszámoló készítése

Kérdés: Ügyfelem 2020. év óta mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készít. 2023. évben 122.495 E Ft volt a nettó árbevétele, 2024-ben pedig 347.742 E Ft, meghaladta az előírt 300 millió forint értéket. 2024-ben a mérlegfőösszeg nem érte el a 150 millió Ft értéket. Várhatóan 2025. évben a nettó árbevétel eléri, illetve meg fogja haladni a 300 millió Ft-ot, és a mérlegfőösszeg is meg fogja haladni a 150 milliót. Mikor, melyik évtől kell áttérni az egyszerűsített éves beszámolóra, továbbá milyen dátummal kell elkészíteni a számviteli törvény által előírt szabályzatokat? Ha az áttérés időpontja 2026. január 1-től lesz, akkor innen számított 90 napon belül, vagy ha az áttérés időpontja 2025. január 1-től lesz, akkor innen kell számítani a 90 napot?
Részlet a válaszából: […] ...forintot, várhatóan 2025-ben is meg fogja haladni. A mérlegfőösszeg csak 2025-ben haladja meg a 150 millió forintot. A harmadik határértékről nincs szó a kérdésben, nyilvánvalóan az a 10 főt egyik évben sem haladja meg.Ránézésre úgy tűnik, hogy már 2025-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Használt termékek visszavétele a pénztárban

Kérdés: A kft. új és használt terítők, díszpárnák, dísztárgyak értékesítésével is foglalkozik. Az általános áfaszabályokon túlmenően a használt ingóság értékesítésére vonatkozó árrésadózást is alkalmazza. Holland magánszemély vásárolt használt terítőket, díszpárnát, amelyet árrésáfásan értékesítettünk részére. Számlát nem kért, pénztárgépes nyugtát állítottunk ki, bankkártyás fizetés történt. Az ügyfél egy hét múlva visszahozta a terméket, a kft. tulajdonosa hajlandó visszavásárolni azokat. Ugyanakkor a terítő már foltos volt, ezért csökkentett visszavásárlási árban állapodnak meg. A pénztárgép nem tud sztornónyugtát kiállítani, emiatt a „pénztárgép napi bevételének módosító tételei” nyomtatványt állítanánk ki, és készpénzben történne a csökkentett összeg kifizetése a házipénztárból. Ennek a számviteli elszámolása hogyan történik?
(A példát a válaszban ismertetjük az ismétlés elkerülése érdekében.)
Jó megoldás-e az, hogy a –60 E Ft-ról feljegyzést készítünk a fent nevezett nyomtatványon? Ezt úgy kezeljük, mintha most vásároltunk volna egy használt terítőt (árrést csökkent vagy készletet növel?), melyet, ha újra értékesítünk, árrésáfásan fogjuk értékesíteni? Melyik összeg lesz a beszerzési ár, 50 E Ft vagy 60 E Ft? Megtehetjük-e, hogy csökkentett áron vásároljuk vissza a terméket? Emiatt, hogy a pénztárgépben nem tudjuk ezt végigvezetni, ezért a GT (grand total) soha nem fog egyezni a házipénztárban lévő összeggel, ez így elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...a rövid válasz az, hogy nem fogadható el.Alapvető számviteli követelmény, hogy az eszközöket-forrásokat érintő gazdasági eseményekről bizonylatot kell kiállítani, a bizonylatnak pedig a valóságnak megfelelően kell a gazdasági eseményt tartalmaznia.Ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Jogelődtől átvett értékhelyesbítés a tőketartalékba?

Kérdés: Átvettük egy jogutódként, kiválással létrejött társaság könyvelését. Az átalakulás során a jogelőd kft.-ből kivált egy ingatlan, és ennek megfelelő sajáttőke-elemek kerültek átadásra a jogutódként létrejött kft.-nek. A jogelőd kft.-nél az ingatlanra vonatkozóan értékhelyesbítés került elszámolásra, melynek forrásoldala az értékelési tartalék. A vagyonleltár/vagyonmérlegekben ez az értékhelyesbítés a jogelőd mérlegéből rendezés során kikerült, a jogutód kft.-nél a tőketartalék értékét növelve („rendezés” oszlopban mint tőkeelemek átrendezése). Helyes-e a tőketartalék ily módon történő növekedése, az Szt. mely pontja ír erről a növekedési jogcímről? Mik lehetnek a jogutód kft.-nél a tőketartalék megszűnésének esetei a fentieket figyelembe véve?
Részlet a válaszából: […] ...értéken értékelt eszköz kikerül a jogelőd társaság könyveiből (jelen esetben az átalakuláskor), akkor már nem beszélhetünk piaci értékről, csak vagyonmérleg szerinti eszközértékről. Így tehát a vagyonmérlegek elkészítése előtt az adott eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Négygyermekes anyák adókedvezménye

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?
Részlet a válaszából: […] ...elhunyt 4. gyermek akkor vehető figyelembe a négygyermekes anyák kedvezménye szempontjából, ha erre a gyermekre tekintettel a családi pótlékra való jogosultságot megállapították. [Szja-tv. 29/D. § (3) bekezdés.] A Cst. szerint családi pótlékra való jogosultság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Munkavállaló által fizetett céges költség

Kérdés: Az egyik cég munkavállalója a céges rendezvényen a saját bankkártyájával fizetett (a cég költsége volt a tétel). A munkáltatója most ezt az összeget augusztusban a havi fizetéssel kifizeti a munkavállaló részére. A cég – mint természetbeni juttatást – leadózza mint költségelszámolást. A cég, a munkaadó a 8. havi bér átutalásánál a dolgozónak a nettó fizetésével utalja el az adott összeget, amit a munkavállaló fizetett ki a cég helyett a céges rendezvényen a saját bankkártyájával. A cég ezt mint költségtérítést elszámolhatja? Természetbeni juttatásként kell leadóznia az összeget?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához csak a lényeg hiányzik a kérdésből: a céges rendezvényen felmerült költségekről volt-e (van-e) a cég nevére szóló számla, és azt miért a cég munkavállalója egyenlítette ki saját bankkártyája felhasználásával?Ha volt (van) számla a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Közüzemi számlák továbbszámlázása magasabb áron

Kérdés: Bérelünk egy üzlethelyiséget. A bérbeadó minden hónapban számlázza a közüzemi díjakat, jellemzően 20%-kal magasabb áron, de a kapott számlákhoz nem mellékeli a közüzemi számlákat. Jogszerűen megteheti ezt, hogy drágábban számláz?
Részlet a válaszából: […] ...előtt utalunk arra, hogy szakértőink alapvetően számviteli, adózási kérdésekre igyekeznek választ adni, az igazságszolgáltatás feladatkörébe tartozó témákkal nem foglalkoznak. A kérdésben leírtakból azonban arra lehet következtetni, hogy – az adott esetben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 25.

Készíthet-e egyszerűsített éves beszámolót egy kft.?

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. 2023-as évi beszámolójának nettó árbevétele 1 Mrd Ft, míg 2024-ben 1,2 Mrd Ft volt. Mindkét évben az átlagos statisztikai létszám 50 fő alatt volt. Ennek a kft.-nek 70%-os tulajdonrésze van egy németországi GmbH-ban. Készíthet-e 2025-ben egyszerűsített éves beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott előírása évtizedek óta változatlan, így a magyar kft.-nek nemcsak a 2025-ös üzleti évről, hanem a megelőző üzleti évekről is éves beszámolót kellett készítenie, függetlenül attól, hogy a mutatószámai hogyan alakultak.(Kéziratzárás: 2025. 09....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ingatlan értékhelyesbítése

Kérdés:

Közel 30 éve tulajdonunkban van egy ingatlan, amelynek a bekerülési értéke 6,3 millió Ft volt, a jelenlegi könyv szerinti értéke 2,2 millió Ft, az ingatlan-értékbecslő az ingatlan piaci értékét 120 millió forintban határozta meg. Ezért a könyvvizsgáló kérte az értékhelyesbítés alkalmazását. Ekkora eltérésről már kötelező alkalmaznunk az értékhelyesbítést vagy választási lehetőségünk van? Az értékhelyesbítést alkalmazhatjuk-e csak egy-egy eszközcsoportra, vagy a társaság összes eszközére kell? Amennyiben elvégezzük az értékelést, onnantól kezdve ezt minden évben meg kell tennünk, vagy csak egy üzleti évben, amikor a feltételek fennállnak? Könyvvizsgálatra kötelezettek vagyunk. A piaci ár megállapításához független értékbecslőt bízunk meg. Amennyiben minden évben értékbecslőt kell igénybe venni, minden évben könyvvizsgálóval is hitelesíteni kell az ingatlanok értékét? A számviteli politikában az értékeléssel kapcsolatban mit kell szerepeltetni? A számviteli politikában jelenleg jelentős összegnek 150 millió forintot határoztunk meg. Ez befolyásolja az értékhelyesbítés könyvelését? A jelentős összeget, a 150 millió forintot eszközönként vagy az értékhelyesbítéssel érintett eszközcsoportonként kell számolnunk? Értékhelyesbítésnél külön meg kell határoznunk, hogy mit tekintünk jelentős összegnek? Az átértékelt ingatlanok értéke hogyan változik az értékhelyesbítés után? Amennyiben lehetőség van, egy konkrét példán keresztül legyenek szívesek bemutatni az értékhelyesbítés alkalmazását. Egyéb szervezetnek minősülő szervezet vagyunk, jegyzett tőkénk nincs, osztalékot nem fizetünk.

Részlet a válaszából: […] ...tőkének pedig a jegyzett tőkének megfelelő eleme, legfeljebb azt nem jegyzett tőkének, hanem indulótőkének nevezik.Ezek után a kérdésekre a válasz:Az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint az eszköz nettó értékének és piaci értékének különbözetét az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Ügyvezetők jövedelme osztalék formájában

Kérdés: A cég ügyvezetői mellékállásúak, osztalék formájában vesznek ki majd jövedelmet. Együttes aláírási joggal rendelkeznek. Az egyik ügyvezető főállású egyéni vállalkozó is egyben, ugyanazt a tevékenységet végzi, mint a kft. A másik ügyvezető engedélyével beszámlázna a cégbe alvállalkozói díjat a fuvarozásról. Járható-e ez a számlázás?
Részlet a válaszából: […] ...vehetnek ki jövedelemként a társaságból. Ügyvezető, ha nem tulajdonos, sem mellékfoglalkozásban, sem főállásban nem jogosult osztalékra.Az áru kiszállításával szállítási szolgáltatásra feljogosított szervezetet bízhat meg a kft., de az nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.

Nem jegyzett valuta forintra történt átszámítása

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (4)–(6) bekezdései egyértelműen rögzítik, hogy a vállalkozás könyvvezetése során milyen hitelintézeti árfolyamok közül választhat. A számviteli törvény előírása a számviteli politikában rögzített, választott hitelintézet által az adott napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 11.
1
3
4
5
238