Eladásra szánt lakások alvállalkozói

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...jellemzően az értékesítéssel arányosan.A Htv. nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint a nettó árbevétel csak a hozzá kapcsolódó elábéval, közvetített szolgáltatás, alvállalkozói teljesítés értékével, anyagköltségével csökkenthető. Így...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. július 13.
Kapcsolódó címke:

Műtrágya-előállítás iparűzésiadó-alapjának meghatározása

Kérdés: Társaságunk egy vállalkozóval szerződést kötött műtrágyák bérmunkában történő előállítására. A beszerzett alapanyagokat változatlan formában adjuk át gyártásra, oly módon, hogy a tulajdonjog társaságunké marad. A vállalkozó az átadott alapanyagokat előre kidolgozott receptúrák alapján, szigorú technológiai előírások betartása mellett összekeveri oly módon, hogy az összekeverés után egy új termék jön létre, amelyet mennyiségi elszámolás után átad társaságunknak. Így az előállított új termékek tulajdonjoga is a társaságunké. Az új termékek előállításáért társaságunk bérmunkadíjat fizet. Mikor járunk el helyesen az iparűzési adó alapjának meghatározásakor? Ha a bérgyártásra változatlan formában átadott alapanyagok értékével és a bérmunkadíj összegével az áruk értékét megnöveljük, és az új terméket ezen a megnövelt értéken vesszük nyilvántartásba áruként, majd értékesítéskor számoljuk el elábéként? Ha a számlázott bérmunkadíjat anyagjellegű szolgáltatásként könyveljük, az átadott alapanyagok értékét anyagköltségként számoljuk el, majd az anyagköltség és a szolgáltatási díj összevonásával kapott önköltségen saját termelésű készletként készletre vesszük, és mint saját termelésű készletet értékesítjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszú a kérdés, mert azt az iparűzési adó alapja minél nagyobb mértékű csökkenésének a lehetősége fogalmazza meg. Ha a kérdésben leírtak számviteli elszámolásából indulnak ki, akkor az iparűzési adó alapja is egyértelműen meghatározott lenne. Bonyolítja a kérdést a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. június 15.
Kapcsolódó címke:

Árukészlet mennyiségi nyilvántartással, elábé

Kérdés: A társaság az árukészletéről mennyiségi nyilvántartást vezet, a beszerzett áruk értékét a 814-re könyveli (T 814 – K 454, legyen ez 1000 egység). Év végén leltár alapján készletre veszi az árukészletet az utolsó beszerzési áron (T 261 – K 814, legyen ez 100 egység), majd értékvesztést számol el (T 86 – K 269, legyen ez 20 egység). Így az iparűzési adónál érvényesíthető eladott áruk beszerzési értéke 900 egység. Helyes ez így? Vagy már eleve az értékvesztéssel csökkentett áron (100-20 = 80 egység) kellett volna készletre venni, és akkor az elábé 920 egység? A következő évben hogyan kell eljárni? Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét és értékvesztését is kivezetjük a 814-re (T 814 – K 261, 100 egység és T 269 – K 814, 20 egység), így az elábé értéke 80 egység lesz! Az előző év végén meglévő árut eladjuk, annak értékét kivezetjük (T 814 – K 261, 100 egység), az értékvesztést visszaírjuk (T 269 – K 96, 20 egység), így az elábé értéke 100 egység lesz? Melyik megoldás a jó?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az értékvesztés elszámolása a készlethez kapcsolódik, a készletről mondhatjuk azt, hogy az jövőre az utolsó beszerzési áron nem lesz eladható. Így először a leltár alapján készletre kell venni a tényleges bekerülési értéken (beszerzési áron) a meglévő árukészletet: T...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Visszlízing beszerzési értéke

Kérdés: 200 000 USD vételárat fizettünk egy kínai cégnek egy termelőgépért. A beszerzést 20 000 USD fuvarköltség és 2 000 000 Ft vámköltség terheli. A gépre visszlízingszerződést kötöttünk. A lízingcég 160 000 eurót finanszíroz a beszerzésből. Ennek megfelelően ki kell számlázni a gépet 160 000 euró+áfa értékesítési áron a lízingcégnek, amelytől azután ugyanezen az értéken a gépet visszalízingeljük. Hogyan kell számvitelileg elszámolni a teljes folyamatot, különös tekintettel a két beszerzés könyvelésére? Melyik beszerzés alapján kell nyilvántartásba venni az eszközt a tárgyi eszközök között és milyen értéken?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...között kimutatott értékét pedig az eladott áruk bekerülési értékeként kell elszámolni (T 814 – K 261). Az árbevételként, illetve elábéként kimutatott összeg különbözete ez esetben az értékesítés vesztesége.Ezt követően a lízingbe adó cégnek számláznia kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címke:

Elszámolóáron tartott készlet átárazása

Kérdés: A kft. a készletét elszámolóáron tartja nyilván. Év végén a leltárkészletet a cikkelemes nyilvántartás alapján elszámolóáron leltározzuk, majd a leltárkészletet az utolsó beszerzési árra "átárazzuk", így a leltárkészletet beszerzési áron mutatjuk ki. Az "átárazás" miatt kiszámolt árkülönbözetet a készletre és az árkülönbözet számlára, majd az árkülönbözetet az elábére könyveljük. Helyes ez az elszámolás és könyvelés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...összegében a vásárolt készletek felhasználásként, értékesítésként, egyéb csökkenésként elszámolt értékeit (anyagköltség, elábé, egyéb ráfordítás) módosító tételként kell elszámolni. Ezen másodszori felosztás után az elszámolóár-különbözeti...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Maradék anyagokból párnák készítése

Kérdés: Egy méteráru-értékesítéssel és párnák, terítők, hímzések értékesítésével foglalkozó cég a maradék (korábban készleten lévő) anyagokból párnákat varr, és azokat értékesíti. Ezek az anyagok: korábban többméteres tekercsben készletre rendelt, de abból megmaradt anyagdarabok, anyagminták, amelyeket a forgalmazók küldtek, hogy az ügyfél ezekből választhasson, már selejtezett anyagdarabok. Ezeket az anyagokat, illetve az abból készült termékeket (főleg díszpárna) hogyan kezeljük adó- és számviteli szempontból? Hogyan vegyük készletre? Hogyan számoljuk el ezek elábéját? Hogyan igazoljuk, hogy anyagdarabokból készült? Mint készterméket áfásan értékesítsük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az a rész, ami értékesítésre került, annak a bekerülési értékét az értékesítéskor az eladott áruk bekerülési értékeként (elábéként) kellett elszámolni. Amit nem értékesítettek (a maradék), az továbbra is készleten van az eredeti bekerülési értéken...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címke:

Készletek nyilvántartása értékvesztéssel csökkentve

Kérdés: Készleteink értékvesztését az alábbi módon szeretnénk nyilvántartani: 2016. 12. 31-i dátummal az eredeti beszerzési árral rendelkező cikkről átvezetjük a készletet egy másik cikkszámra, ahol már az értékcsökkentett értéken tartjuk nyilván. A 261. főkönyvről a különbözetet a 86. főkönyvre összesítve könyvelnénk. A következő évben ezen cikkek értékesítésekor az elábéra már az értékcsökkentett árat vezetnénk át. Számvitelileg helyes ez az elszámolási mód?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...árra vonatkozó információ is megszűnik, az értékvesztéssel csökkentett beszerzési ár eredeti beszerzési árként jelenik meg.Az elábéra elszámolandó összeg ugyan – a kérdésben leírt módon is – helyes, az összevont készletérték is megfelelő, de az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. április 27.
Kapcsolódó címkék:  

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hosszú lejáratú követelésként mutat ki, és árbevételként számol el: T 198 – K 91-92,= a könyv szerinti bekerülési értéket pedig elábéként kivezeti: T 814 – K 261;– az operatív lízing díjának könyvelése:= az áfa miatt a lízingdíj...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Lejárt szavatosságú cukrásztermékek

Kérdés: Cukrászda üzemeltetésénél mi a helyes eljárás azokkal az árukkal, amelyek szavatossága lejárt? Az áru csökkentett értéken sem adható el? Jelenleg ezek selejtezésre, megsemmisítésre kerülnek. A termékek bekerülési értéke (vásárolt a beszerzési értéken, saját gyártású süteményeknél azok bekerülési értékén) maradhat-e az elábén, illetve anyagköltségen (így az iparűzési adó alapját csökkenti), vagy mint egyéb ráfordítást kell kezelni? A beszerzett áruk és anyagok év közbeni beszerzéskor 5/8-ra kerülnek elszámolásra. Megfelelő megoldás-e az, ha a selejtezéskor a selejtezendő tételek visszakerülnek a 2-es számlaosztályba, és onnan a 86-ra kivezetésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...cukrászsütemények bekerülési értékét a beszerzéskor az eladott áruk beszerzési értékeként számolták el (T 814, 466 – K 454). Az elábé azonban nem tartalmazhatja az értékvesztés címen elszámolt összeget. Ezért annak összegével csökkenteni kell a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyedi áru készletértékét növelni. Az árukészlet így megállapított készletértékét a tényleges értékesítés megtörténtekor kell elábéként elszámolni, és lehet az iparűzési adó alapját csökkentő tételként számításba venni.Az adott áru és a beszerzése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 22.
1
…
3
4
5
…
12