Keresés eredménye

Részlet a válaszból: […]költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget is.Lényeges: konkrét szabályozás hiányában egyéb bevételként kell kimutatni az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét akkor is, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik (például forgóeszközhitel, tagi kölcsön elengedése).Rövid példa : Az anyagszállító céggel szembeni elismert kötelezettség 5080 E Ft. A 2015-ben beszerzett anyag fele már 2015-ben, 1 millió forint összegben, 2016 decemberében felhasználásra került. A szállító a követelését 2016 áprilisában engedte el.Nyilvánvaló, hogy a kötelezettség összege az áfát is magában foglalja, és így a beszerzett anyag értéke 4 millió Ft. Az elengedés időpontjában a készletérték 2000 E Ft.Könyvelés :- az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege   T 454 - K 9643   5080 E Ft- mivel az elengedett kötelezettség beszerzett anyaghoz kapcsolódik, az elengedés időpontjában készleten lévő anyagértéknek megfelelő összegben az egyéb bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolása   T 9643 - K 4831   2000 E Ft- a 2016. évi anyagfelhasználással egyidejűleg legkésőbb az üzleti év végén a felhasznált anyag értékének megfelelő összegben az időbeli elhatárolás megszüntetése   T 4831 - K 9643   1000 E FtA befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódó kötelezettség elengedésekor- részesedésekből származó bevételként kell elszámolni az elengedett kötelezettség összegét, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, legfeljebb a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékének összegéig. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell elszámolni részesedésekből származó bevételként.Rövid példa: A cég az anyavállalatától 5 M Ft kölcsönt kapott, hogy egy, nem kapcsolt vállalat részvényeinek többségét 8 M Ft-ért megvásárolja. A cég éveken keresztül rendszeresen törlesztett, de 2015-ben fizetési nehézségei voltak, így sem 2015-ben, sem 2016-ban nem törlesztett. Az anyavállalat - különféle meggondolásokból - 2016-ban elengedte a még 3 M Ft-ban fennálló kölcsönkövetelését. 2017-ben a részvénytársaság csődbe ment, a felszámoló közlése szerint a kérdés szerinti cég maximum 2 M Ft-nak megfelelő összegű vagyonhoz juthat a felszámolás befejezésekor.Könyvelés:- az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása   T 4792 - K 97292   3000 E Ft- halasztott bevételként időbelileg a teljes összeget el kell határolni (mivel a kapcsolódóan beszerzett részesedés könyv szerinti értéke az elengedett kötelezettség összegét meghaladja)   T 97292 - K 4831   3000 E Ft- részesedéssel kapcsolatosan értékvesztés elszámolása 2017-ben   T 8741 - K 179   6000 E Ft- időbeli elhatárolás megszüntetése az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett részesedés bekerülési értéke arányos részének ráfordításkénti elszámoláskor (ez a példa esetében háromnegyed részt jelent!)  T 4831 - K 97292   2250 E Ft.A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, tartós kölcsönhöz kapcsolódó kötelezettség elengedésekor- befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként kell elszámolni az elengedett kötelezettség összegét, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, legfeljebb a kapcsolódó értékpapír, kölcsön könyv szerinti értékének összegéig. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor, vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) - azzal arányosan - kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként.Rövid példa: A cég - halasztott fizetéssel - befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárolt. Az értékpapír-vásárlás ellenértékét folyamatosan törlesztette. Ezért az értékpapír eladója[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]adós is, de a hitelező is. Ezt a szándékot azonban indokolt írásban rögzíteni. Ha a kérdés szerinti "A" társaság 2011. 03. 19-én írásban értesítette az adóst, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja, akkor az adós - ezt tudomásul véve - vagy kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását, és erről értesíti a csődegyezséget felmondó hitelezőt (ez esetben könyvelnie nem kell!), vagy nem kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását. Ebben az esetben az elengedett kötelezettséget sztornírozza, megszünteti az így elszámolt rendkívüli bevételt a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása időpontjával (nem visszamenőlegesen!). Ha a csődegyezség megkötésében több hitelező vett részt, és a hitelezők különböző időpontokban mondják fel a csődegyezséget, az eltérő időpontokhoz kapcsolódik a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása, és így az elengedett kötelezettség sztornírozásának az időpontja is, kivéve ha időközben az adós vagy a hitelezők kezdeményezésére a felszámolási eljárás[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]belül kérelemmel benyújtani. Ha az egyezség megfelel a csődtörvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Amennyiben a csődegyezséget a kérdező társaságnál a bíróság végzéssel jóváhagyta, és a csődeljárást befejezetté nyilvánította, akkor a csődegyezségben rögzítettek közül - az adott esetben - a kötelezettségenként elengedett összegeket könyvelni kell, az adósnál elengedett kötelezettségként a 98. számlacsoportban. (Természetesen könyvelni kell a hitelezőknél is az elengedett követelés összegét a 88. számlacsoportban.) A csődtörvényi előírás feltételezi, hogy a csőd­egyezséget a felek teljesítik. Ha az adós nem teljesít - mint a kérdésben leírt társaság esetén -, akkor valójában nem teljesül a csődeljárás célja, az, hogy az adós fizetőképessége megőrzésre, illetve helyreállításra kerüljön. Ha viszont az adós tartósan fizetésképtelenné vált, indokolt a felszámolási eljárást lefolytatni. A felszámolási eljárás lefolytatható az adós, illetve a hitelezők kérelmére is. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A fentiek figyelembevétele mellett az adósnak a csőd­egyezség befejezetté nyilvánítása napjával (a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedése napjával) könyvelnie kellett az elengedett kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben, a kötelezettségek analitikus nyilvántartásában pedig a maradék 50%-nak a módosult fizetési határidőit rögzíteni kellett. Mivel az adós társaság a csődegyezség halasztott fizetésre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]ingyenesen engedményezik a követelést, az az ajándékhoz akkor jut hozzá, ha az adós a tartozását kiegyenlíti, rendezi. A követeléssel megajándékozott azonban egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy az adós a tartozását teljes összegében kiegyenlíti, pedig a megajándékozott már az ajándékozási illetéket is megfizette (ha az illetéktörvény szerint jár el). Ha a tag (vagy bárki) kölcsönt nyújt, akkor jellemzően pénzt adott a kölcsön felvevőjének. Ha a kölcsönfelvevő az Szt. hatálya alá tartozik, köteles a kapott kölcsönt kötelezettségként (tartozásként) kimutatni. Ha ezt a kölcsönt neki nem kell visszafizetnie (mert a kölcsönt adó azt elengedte), akkor a kölcsönt felvevő valójában gazdagodott, olyan eszközhöz jutott hozzá, amelyért neki fizetnie nem kell (nem kell a kölcsönt visszafizetnie). A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből következik, nem attól lesz valami ajándék, mert ajándéknak nevezzük. A kölcsönt felvevő a kölcsön miatti kötelezettsége elengedésével tehát megajándékozottá válik, 2008. január 1-je után illetékfizetésre kötelezett, 2008. január 1-jét megelőzően azonban nem. A hivatkozott törvényi előírás-kiegészítést az illetéktörvény 11. §-a[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra. A (8) bekezdés a) pontja szerint az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha ...külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot)... engedte el kötelezettségét. A hivatkozottak szerint a külföldi szállító által elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, mivel a hiteltartozás eszközbeszerzéshez (üzletrész megvásárlásához) kapcsolódik. Az így elhatárolt összeget azonban nem akkor kell megszüntetni, amikor azt a hitelező részére törleszteni kellene. (Könyvelésük így nem felel meg a törvényi előírásoknak.) A passzív időbeli elhatárolás megszüntetésének szabályait az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az időbelileg elhatárolt hiteltartozás elengedett összegét (annak arányos részét) akkor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni, ha - az adott esetben - az üzletrészt (vagy annak valamely részét) értékesítik, vagy ha az üzletrész mérleg-fordulónapi értékelésekor értékvesztést kell elszámolni, az értékesített üzletrész - elengedett hiteltartozással arányos - bekerülési értékével,[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]kifejezés a Tao-tv. 4. §-ának 2. pontjában szereplő fogalom meghatározásának megfelelően a társaságiadó-alanyokat jelentette. Külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, Tao-tv. 4. §-ának 27. pontja) csak külföldi vállalkozóként (magyarországi telephelye által) vagy külföldi szervezetként (ha a jövedelemszerzés helye alapján Magyarországról származik jövedelme, Tao-tv. 4. §-ának 22. pontja) lehetett (és lehet jelenleg is) a társasági adó alanya. Külföldön bejegyzett társaság tulajdonos által elengedett kötelezettsége akkor minősült osztaléknak, ha a külföldi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése]. A külföldi társaság által nyújtott devizahitel miatti tartozást, amíg azt vissza nem fizetik, a kötelezettségek között kell kimutatni. Ha ezt a kötelezettséget a külföldi hitelező elengedi, akkor - a számviteli elszámoláshoz - erről írásban nyilatkoznia kell. (A nyilatkozatából ki kell derülnie annak, hogy ő a könyveiben kimutatott követelést engedte el, az elengedés okának a feltüntetésével.) A devizahitellel kapcsolatos kamatfizetés mértékét, esedékességét a kölcsönszerződésben rögzíteni kell. A szerződés alapján a fizetendő kamatot - jellemzően - a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni, és amíg nem esedékes, a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. Ha a kamatfizetés esedékessé válik, akkor azt már nem a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni, hanem elő kell írni kötelezettségként. A már hivatkozott nyilatkozatban a kamat vonatkozásában[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendszeres jövedelmekre vonatkozó adóelőleg-szabályokat, de alkalmazható az Szja-tv. 49. §-ának (2) bekezdése is, amikor a magánszemélynek kell az adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetnie, mégpedig a kifizetőre vonatkozó egyéb szabályok értelemszerű alkalmazásával. Az Szja-tv. - az említett általános rendelkezéstől eltérően - az adómentes jövedelmek körébe (az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.9 pontjában) sorolja a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény (2003. január 1-jétől a Magyar Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény) alapján[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]szerint a kamat fizetése még nem esedékes, az eredmény helyes megállapítása érdekében a fizetendő kamatot el kell számolni, de nem a kötelezettségekkel, hanem a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (T 8721 - K 4821). Elengedett kötelezettséget csak akkor lehet a rendkívüli bevételek között elszámolni, ha a fizetési kötelezettséget engedte el a hitelező (T 4799 - K 9893), feltételezve, hogy az elengedett kötelezettség nem beszerzett eszközhöz kapcsolódik. Ezek előrebocsátása után nézzük, mit jelent az elengedett kötelezettség figyelembevétele az adóalap kiszámításánál. A Tao-tv. 2001-ben hatályos előírása szerint [7. § (1) bekezdésének ly) pontja; (8) bekezdése] a magánszemély által eredeti jogosultként[…] részlet vége a válaszból.