Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

12 találat a megadott elengedett kötelezettség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszból: […]költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget is.Lényeges: konkrét szabályozás hiányában egyéb bevételként kell kimutatni az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét akkor is, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik (például forgóeszközhitel, tagi kölcsön elengedése).Rövid példa : Az anyagszállító céggel szembeni elismert kötelezettség 5080 E Ft. A 2015-ben beszerzett anyag fele már 2015-ben, 1 millió forint összegben, 2016 decemberében felhasználásra került. A szállító a követelését 2016 áprilisában engedte el.Nyilvánvaló, hogy a kötelezettség összege az áfát is magában foglalja, és így a beszerzett anyag értéke 4 millió Ft. Az elengedés időpontjában a készletérték 2000 E Ft.Könyvelés :- az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege   T 454 - K 9643   5080 E Ft- mivel az elengedett kötelezettség beszerzett anyaghoz kapcsolódik, az elengedés időpontjában készleten lévő anyagértéknek megfelelő összegben az egyéb bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolása   T 9643 - K 4831   2000 E Ft- a 2016. évi anyagfelhasználással egyidejűleg legkésőbb az üzleti év végén a felhasznált anyag értékének megfelelő összegben az időbeli elhatárolás megszüntetése   T 4831 - K 9643   1000 E FtA befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódó kötelezettség elengedésekor- részesedésekből származó bevételként kell elszámolni az elengedett kötelezettség összegét, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, legfeljebb a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékének összegéig. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor - azzal arányosan - kell elszámolni részesedésekből származó bevételként.Rövid példa: A cég az anyavállalatától 5 M Ft kölcsönt kapott, hogy egy, nem kapcsolt vállalat részvényeinek többségét 8 M Ft-ért megvásárolja. A cég éveken keresztül rendszeresen törlesztett, de 2015-ben fizetési nehézségei voltak, így sem 2015-ben, sem 2016-ban nem törlesztett. Az anyavállalat - különféle meggondolásokból - 2016-ban elengedte a még 3 M Ft-ban fennálló kölcsönkövetelését. 2017-ben a részvénytársaság csődbe ment, a felszámoló közlése szerint a kérdés szerinti cég maximum 2 M Ft-nak megfelelő összegű vagyonhoz juthat a felszámolás befejezésekor.Könyvelés:- az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása   T 4792 - K 97292   3000 E Ft- halasztott bevételként időbelileg a teljes összeget el kell határolni (mivel a kapcsolódóan beszerzett részesedés könyv szerinti értéke az elengedett kötelezettség összegét meghaladja)   T 97292 - K 4831   3000 E Ft- részesedéssel kapcsolatosan értékvesztés elszámolása 2017-ben   T 8741 - K 179   6000 E Ft- időbeli elhatárolás megszüntetése az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett részesedés bekerülési értéke arányos részének ráfordításkénti elszámoláskor (ez a példa esetében háromnegyed részt jelent!)  T 4831 - K 97292   2250 E Ft.A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, tartós kölcsönhöz kapcsolódó kötelezettség elengedésekor- befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként kell elszámolni az elengedett kötelezettség összegét, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, legfeljebb a kapcsolódó értékpapír, kölcsön könyv szerinti értékének összegéig. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor, vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) - azzal arányosan - kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként.Rövid példa: A cég - halasztott fizetéssel - befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vásárolt. Az értékpapír-vásárlás ellenértékét folyamatosan törlesztette. Ezért az értékpapír eladója[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. május 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6977
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?
Részlet a válaszból: […]adós is, de a hitelező is. Ezt a szándékot azonban indokolt írásban rögzíteni. Ha a kérdés szerinti "A" társaság 2011. 03. 19-én írásban értesítette az adóst, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja, akkor az adós - ezt tudomásul véve - vagy kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását, és erről értesíti a csődegyezséget felmondó hitelezőt (ez esetben könyvelnie nem kell!), vagy nem kezdeményezi a felszámolási eljárás lefolytatását. Ebben az esetben az elengedett kötelezettséget sztornírozza, megszünteti az így elszámolt rendkívüli bevételt a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása időpontjával (nem visszamenőlegesen!). Ha a csődegyezség megkötésében több hitelező vett részt, és a hitelezők különböző időpontokban mondják fel a csődegyezséget, az eltérő időpontokhoz kapcsolódik a csődegyezség megszűntnek nyilvánítása, és így az elengedett kötelezettség sztornírozásának az időpontja is, kivéve ha időközben az adós vagy a hitelezők kezdeményezésére a felszámolási eljárás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5515

3. találat: Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszból: […]belül kérelemmel benyújtani. Ha az egyezség megfelel a csődtörvényben foglaltaknak, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Amennyiben a csődegyezséget a kérdező társaságnál a bíróság végzéssel jóváhagyta, és a csődeljárást befejezetté nyilvánította, akkor a csődegyezségben rögzítettek közül - az adott esetben - a kötelezettségenként elengedett összegeket könyvelni kell, az adósnál elengedett kötelezettségként a 98. számlacsoportban. (Természetesen könyvelni kell a hitelezőknél is az elengedett követelés összegét a 88. számlacsoportban.) A csődtörvényi előírás feltételezi, hogy a csőd­egyezséget a felek teljesítik. Ha az adós nem teljesít - mint a kérdésben leírt társaság esetén -, akkor valójában nem teljesül a csődeljárás célja, az, hogy az adós fizetőképessége megőrzésre, illetve helyreállításra kerüljön. Ha viszont az adós tartósan fizetésképtelenné vált, indokolt a felszámolási eljárást lefolytatni. A felszámolási eljárás lefolytatható az adós, illetve a hitelezők kérelmére is. A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a csődtörvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. A fentiek figyelembevétele mellett az adósnak a csőd­egyezség befejezetté nyilvánítása napjával (a csődegyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedése napjával) könyvelnie kellett az elengedett kötelezettséget a rendkívüli bevételekkel szemben, a kötelezettségek analitikus nyilvántartásában pedig a maradék 50%-nak a módosult fizetési határidőit rögzíteni kellett. Mivel az adós társaság a csődegyezség halasztott fizetésre vonatkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5117
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke

Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján - szerintem - egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.
Részlet a válaszból: […]ingyenesen engedményezik a követelést, az az ajándékhoz akkor jut hozzá, ha az adós a tartozását kiegyenlíti, rendezi. A követeléssel megajándékozott azonban egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy az adós a tartozását teljes összegében kiegyenlíti, pedig a megajándékozott már az ajándékozási illetéket is megfizette (ha az illetéktörvény szerint jár el). Ha a tag (vagy bárki) kölcsönt nyújt, akkor jellemzően pénzt adott a kölcsön felvevőjének. Ha a kölcsönfelvevő az Szt. hatálya alá tartozik, köteles a kapott kölcsönt kötelezettségként (tartozásként) kimutatni. Ha ezt a kölcsönt neki nem kell visszafizetnie (mert a kölcsönt adó azt elengedte), akkor a kölcsönt felvevő valójában gazdagodott, olyan eszközhöz jutott hozzá, amelyért neki fizetnie nem kell (nem kell a kölcsönt visszafizetnie). A tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből következik, nem attól lesz valami ajándék, mert ajándéknak nevezzük. A kölcsönt felvevő a kölcsön miatti kötelezettsége elengedésével tehát megajándékozottá válik, 2008. január 1-je után illetékfizetésre kötelezett, 2008. január 1-jét megelőzően azonban nem. A hivatkozott törvényi előírás-kiegészítést az illetéktörvény 11. §-a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3582
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Külföldi szállító által elengedett kötelezettség

Kérdés: Belföldi társaság külföldi beszállítójától évekkel ezelőtt befogadott jelentős összegű árut és szolgáltatást tartalmazó számlát, mivel a teljesítés megtörtént. A számla kiegyenlítésére viszont nem került sor a projekthez kapcsolódó minőségi kifogások, illetve garanciális kérdések miatt. Most a külföldi szállító mint eredeti jogosult lemond számlaköveteléséről, elengedi a belföldi társaság kötelezettségét. Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető a társasági adó alapja?
Részlet a válaszból: […]figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra. A (8) bekezdés a) pontja szerint az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha ...külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot)... engedte el kötelezettségét. A hivatkozottak szerint a külföldi szállító által elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3309
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszból: […]kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, mivel a hiteltartozás eszközbeszerzéshez (üzletrész megvásárlásához) kapcsolódik. Az így elhatárolt összeget azonban nem akkor kell megszüntetni, amikor azt a hitelező részére törleszteni kellene. (Könyvelésük így nem felel meg a törvényi előírásoknak.) A passzív időbeli elhatárolás megszüntetésének szabályait az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján az időbelileg elhatárolt hiteltartozás elengedett összegét (annak arányos részét) akkor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni, ha - az adott esetben - az üzletrészt (vagy annak valamely részét) értékesítik, vagy ha az üzletrész mérleg-fordulónapi értékelésekor értékvesztést kell elszámolni, az értékesített üzletrész - elengedett hiteltartozással arányos - bekerülési értékével,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1452
Kapcsolódó tárgyszavak:

7. találat: Elengedett kötelezettség

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosa 1999-ben véglegesen lemondott a fel nem vett osztaléka egy részéről. A külföldi tulajdonos ugyanezen évben más magyarországi befektetése után osztalékot kapott. Csökkentheti-e a társaság az adózás előtti eredményét az elengedett kötelezettség összegével?
Részlet a válaszból: […]kifejezés a Tao-tv. 4. §-ának 2. pontjában szereplő fogalom meghatározásának megfelelően a társaságiadó-alanyokat jelentette. Külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, Tao-tv. 4. §-ának 27. pontja) csak külföldi vállalkozóként (magyarországi telephelye által) vagy külföldi szervezetként (ha a jövedelemszerzés helye alapján Magyarországról származik jövedelme, Tao-tv. 4. §-ának 22. pontja) lehetett (és lehet jelenleg is) a társasági adó alanya. Külföldön bejegyzett társaság tulajdonos által elengedett kötelezettsége akkor minősült osztaléknak, ha a külföldi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. július 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1351
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Külföldi személy által elengedett kötelezettség

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.
Részlet a válaszból: […]rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdése]. A külföldi társaság által nyújtott devizahitel miatti tartozást, amíg azt vissza nem fizetik, a kötelezettségek között kell kimutatni. Ha ezt a kötelezettséget a külföldi hitelező elengedi, akkor - a számviteli elszámoláshoz - erről írásban nyilatkoznia kell. (A nyilatkozatából ki kell derülnie annak, hogy ő a könyveiben kimutatott követelést engedte el, az elengedés okának a feltüntetésével.) A devizahitellel kapcsolatos kamatfizetés mértékét, esedékességét a kölcsönszerződésben rögzíteni kell. A szerződés alapján a fizetendő kamatot - jellemzően - a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni, és amíg nem esedékes, a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. Ha a kamatfizetés esedékessé válik, akkor azt már nem a passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni, hanem elő kell írni kötelezettségként. A már hivatkozott nyilatkozatban a kamat vonatkozásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1134
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Magánszemély elengedett kötelezettsége

Kérdés: Vásárolt követelés elengedése (ha magánszemély az adós) esetén mi az alapja a 44 százalék szja-nak és a 11 százalék eho-nak?
Részlet a válaszból: […]rendszeres jövedelmekre vonatkozó adóelőleg-szabályokat, de alkalmazható az Szja-tv. 49. §-ának (2) bekezdése is, amikor a magánszemélynek kell az adóelőleget a negyedévet követő hónap 12-éig megfizetnie, mégpedig a kifizetőre vonatkozó egyéb szabályok értelemszerű alkalmazásával. Az Szja-tv. - az említett általános rendelkezéstől eltérően - az adómentes jövedelmek körébe (az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.9 pontjában) sorolja a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény (2003. január 1-jétől a Magyar Köztársaság költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény) alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. február 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1121
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszból: […]szerint a kamat fizetése még nem esedékes, az eredmény helyes megállapítása érdekében a fizetendő kamatot el kell számolni, de nem a kötelezettségekkel, hanem a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (T 8721 - K 4821). Elengedett kötelezettséget csak akkor lehet a rendkívüli bevételek között elszámolni, ha a fizetési kötelezettséget engedte el a hitelező (T 4799 - K 9893), feltételezve, hogy az elengedett kötelezettség nem beszerzett eszközhöz kapcsolódik. Ezek előrebocsátása után nézzük, mit jelent az elengedett kötelezettség figyelembevétele az adóalap kiszámításánál. A Tao-tv. 2001-ben hatályos előírása szerint [7. § (1) bekezdésének ly) pontja; (8) bekezdése] a magánszemély által eredeti jogosultként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. április 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 626
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 12 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést