Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól

Kérdés:

Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?

Részlet a válaszából: […] ...elengedett kötelezettség számviteli elszámolása lényegesen megváltozott. A korábbi előírás szerint az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét rendkívüli bevételként kellett elszámolni, függetlenül attól, hogy az milyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címke:

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Kérdéseim az 5117. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódnak. Az "A" társaság 2011. 03. 19-én értesített, hogy a csődegyezséget megszűntnek nyilvánítja. Erről hivatalos hatósági papír nem készül. Tekinthetem az értesítést a megszűnés napjának? Nemcsak az "A" társasággal, hanem más társaságokkal is létrejött az egyezség, és ugyancsak nem teljesítettünk, de vannak olyan követelések, amelyeket ki tudunk fizetni. Minden társaságnál ugyanaz a nap a csődegyezség megszűnésének napja, vagy lehet más is? Társaságonként kell vizsgálni a csődegyezséget?
Részlet a válaszából: […] ...csődeljárás keretében elengedett kötelezettségelszámolásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 249. számában az5117. kérdésre adott válaszban. Ott csak egy egyezségi megállapodást kötőhitelezőről volt szó. Nyilvánvalóan, a válasz érdemileg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Csődeljárás keretében elengedett kötelezettség

Kérdés: Társaságunknál 2010. évben eredményes csődeljárás keretében elengedésre került a kötelezettségeink 50%-a. A fennmaradó 50%-ot pedig 4 egyenlő részletben kell megfizetni. A csődegyezségi jegyzőkönyv szerint: "Hitelezők jelen megállapodás aláírásával kifejezetten kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak Adós általi maradéktalan teljesítése esetén, az Adóssal szemben fennállt vagy fennálló bármilyen jogviszony, illetve jogügylet alapján semminemű ezt meghaladó követelést, semmilyen jogcímen nem érvényesítenek, az Adóssal szemben fennálló, az 50%-ban meghatározott kielégítést meghaladó bárminemű követelést jelen megállapodás aláírásával elengednek, illetve arról kifejezetten lemondanak." Azaz az elengedés az egyezség aláírásának a napjával (2010. 04. 12.) történik, de egy jövőbeni maradéktalan teljesítéshez kötik. Mikor elengedett a kötelezettség? Probléma, hogy likviditási gondok miatt már az első és a második fizetési kötelezettségünknek sem tudtunk eleget tenni, vagyis nem tartottuk meg a csődegyezséget. Mi a teendő? Vissza kell könyvelni? Milyen időponttal? Mindennek milyen adó vonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...akkor acsődegyezségben rögzítettek közül - az adott esetben - a kötelezettségenkéntelengedett összegeket könyvelni kell, az adósnál elengedett kötelezettségként a98. számlacsoportban. (Természetesen könyvelni kell a hitelezőknél is azelengedett követelés összegét a 88...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke

Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján - szerintem - egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, mert aválaszban sem tudnánk mást leírni, a kérdező következtetésének utolsó fordulatakivételével.Az illetéktörvény 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja 2008.január 1-jétől kiegészült a következőkkel: e törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi szállító által elengedett kötelezettség

Kérdés: Belföldi társaság külföldi beszállítójától évekkel ezelőtt befogadott jelentős összegű árut és szolgáltatást tartalmazó számlát, mivel a teljesítés megtörtént. A számla kiegyenlítésére viszont nem került sor a projekthez kapcsolódó minőségi kifogások, illetve garanciális kérdések miatt. Most a külföldi szállító mint eredeti jogosult lemond számlaköveteléséről, elengedi a belföldi társaság kötelezettségét. Az elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével csökkenthető a társasági adó alapja?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alapján azadózás előtti eredményt csökkenti az eredeti jogosult által elengedettkötelezettség miatt az adóévben elszámolt összeg, figyelemmel a (8) bekezdésbenfoglaltakra. A (8) bekezdés a) pontja szerint az adózó akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
Kapcsolódó címke:

Elengedett kötelezettség elszámolása

Kérdés: Társaságunk külföldi tulajdonos társasága 2000-ben jelentős összegű hitelt nyújtott üzletrészvásárlásra. Az üzletrészt társaságunk megvásárolta. A külföldi tulajdonos a kft.-ből 2001-ben kilépett, az általa nyújtott hitel miatti követelése nagy részéről lemondott a kft. javára. A hitelt az eredeti szerződés szerint 2003-tól kellett volna 5 éven keresztül törleszteni. Az elengedett hiteltartozást időbelileg elhatároltuk, a 2003-ra jutó törlesztőrészt viszont 2003-ban rendkívüli bevételként számoljuk el. Helyes-e a könyvelésünk? Az elengedett kötelezettség 2003-ra jutó összege csökkenti-e a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...- összegével.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja (8) bekezdése alapján az adózás előtti eredményt az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben - véglegesen - bevételként elszámolt összeggel lehet csökkenteni akkor, ha - többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
Kapcsolódó címke:

Elengedett kötelezettség

Kérdés: A társaság külföldi tulajdonosa 1999-ben véglegesen lemondott a fel nem vett osztaléka egy részéről. A külföldi tulajdonos ugyanezen évben más magyarországi befektetése után osztalékot kapott. Csökkentheti-e a társaság az adózás előtti eredményét az elengedett kötelezettség összegével?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményt. Osztaléknak minősült a Tao-tv. 4. §-ának 29/b. pontja szerint a más adózó vagy belföldi magánszemély által elengedett kötelezettség is.Az adózó kifejezés a Tao-tv. 4. §-ának 2. pontjában szereplő fogalom meghatározásának megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
Kapcsolódó címke:

Külföldi személy által elengedett kötelezettség

Kérdés: Beszámít-e a társasági adó alapjába a hitelelengedés miatt elszámolt bevétel? A belföldi magánszemélyek által alapított, Magyarországon bejegyzett társaságnak egy külföldi társaság devizahitelt nyújtott 5 éves futamidőre, majd a futamidő lejártakor a hitel teljes összegét elengedte. A magyar társaság nem tagja a hitelt nyújtó külföldi társaságnak.
Részlet a válaszából: […] ...a külföldi személy által elengedett kötelezettség bevételként elszámolt összege csökkenti az adózás előtti eredményt, feltéve hogy a kötelezettséget elengedő az eredeti jogosult, és a külföldi személy (a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély elengedett kötelezettsége

Kérdés: Vásárolt követelés elengedése (ha magánszemély az adós) esetén mi az alapja a 44 százalék szja-nak és a 11 százalék eho-nak?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély elengedett kötelezettsége - az Szja-tv.-ben megnevezett kivétellel - a magánszemély egyéb jövedelme (Szja-tv. 28. §), s ebből következően összevonandó jövedelem (és nem a 44 százalékos mértékű adó alá tartozik). Az adó és az eho alapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] ...a fizetendő kamatot el kell számolni, de nem a kötelezettségekkel, hanem a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben (T 8721 - K 4821). Elengedett kötelezettséget csak akkor lehet a rendkívüli bevételek között elszámolni, ha a fizetési kötelezettséget engedte el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
Kapcsolódó címke:
1
2