Bizonylatok megőrzése könyvelőnél

Kérdés: Egy társaságnak könyveltem több éven keresztül. 2016 decemberében írásban közöltem velük, hogy a 2016. év lezárása után nem könyvelem a társaság bizonylatait, nem készítem el a beszámolóját. Kértem a társaság ügyvezetőjét, hogy a könyvelt időszak bizonylatait vegye át és vigye el. Többszöri felszólítás ellenére ez a mai napig nem történt meg. Mit tegyek a bizonylatokkal?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 169. §-ában foglaltakból egyértelműen következik, hogy a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatokat a gazdálkodónak (a társaságnak) kell legalább 8 évig olvasható formában megőriznie.A számviteli bizonylatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Késedelmi pótlék technikai korrekciója

Kérdés: Mit jelent a technikai rendezés ą előjellel, és ez kinek a költsége? Az önellenőrzést ki fizeti? Nem vagyok könyvelő, nem értek hozzá, de állandóan tartozásban vagyok annak ellenére, hogy mindig időben utalok a NAV-nak. Könyvelőváltást szeretnék, de amíg ezekkel nem vagyok tisztában, érvelni sem tudok.
Részlet a válaszából: […] Az önellenőrzés, azaz a beadott bevallási adatokat érintő utólagos módosítás az önadózásból fakadóan az adózó joga. Amennyiben az adózó utóbb – az elévülési időn belül – rájön, hogy a tényleges kötelezettségénél kevesebb adót vallott és fizetett be, akkor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Ismeretlen eredetű tőketartalék, fejlesztési tartalék

Kérdés: A kft. átvilágítása során a 2017. évben derült ki, hogy a 2005. évben képzett fejlesztési tartalék, valamint tőketartalék a mai napig szerepel a könyvekben. A tőketartalék képzésének oka sajnos nem ismert az iratok megsemmisülése miatt. A fejlesztési tartalék nem került felhasználásra, visszaírásra. Mivel elévülési időn túli tételekről van szó, mi a helyes eljárás a tőketartalékként és a fejlesztési tartalékként nyilvántartott összegek megszüntetésére?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, az Art. 164. §-a az adók, a költségvetési támogatások elévülése vonatkozásában tartalmaz előírásokat. A kérdés szerinti esetben a fejlesztési tartalék képzéséhez kapcsolódó adózás előtti eredmény csökkentését nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Áfa önellenőrzése

Kérdés: Kell-e önellenőrizni egy 2014-ben nem könyvelt szállítói – nem jelentős összegű – számla áfáját? A könyvelők fórumán nem tudtunk egységes álláspontra jutni.
Részlet a válaszából: […] A választ egyrészt a számviteli elszámolás oldaláról, másrészt az áfabevallásba történő beállítás oldaláról fogalmazzuk meg.Számviteli szempontból a 2014-ben megtörtént gazdasági eseményt, illetve az azt dokumentáló számlát 2014-ben könyvelni kellett. Ha ez akkor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 15.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: Egy EU-s társaság magyarországi leányvállalataként működő, szállítmányozással foglalkozó mikrovállalkozás melyik években volt kötelezett transzferár-nyilvántartásra? Az anyavállalatával együtt számított átlagos statisztikai létszáma – az elmúlt öt évben – 85-90 fő volt, tehát az 50 főt meghaladta. Az anya- és a leányvállalataival együtt, az "oda-vissza" történt teljesítések összesített értéke – éves szinten – egyik évben sem haladta meg az 50 millió Ft-ot. Jól gondolom, hogy – az elévülési időre való tekintettel – 2008., 2009., 2010., 2011. és 2012. évben transzferár-nyilvántartási kötelezettsége volt? A 20/2013. (VI. 18.) NGM rendelet 1. §-ának (1) bekezdése alapján 2013. évtől pedig nincs ilyen kötelezettsége, mert az egymás között összesített nettó teljesítés értéke 50 millió Ft-nál kisebb.
Részlet a válaszából: […] 1. Az az adózó, amely a 2014. adóévben és azt megelőzően sem minősült kisvállalkozásnak, a Tao-tv. 18. §-ának (3) bekezdése alapján nem mentesülhetett a szokásos piaci ár nyilvántartásának elkészítése alól. A következők fennállása esetén a kötelezettségnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Áfa-visszaigénylés elévülése

Kérdés: A kft. 2008. 07. hótól a mai napig folyamatosan görgeti az áfabevallásában a visszaigényelhető áfáját a következő időszakra átvihető követelésként. Áfa-visszaigénylési jog 2009. I. negyedévében nyílt meg, visszaigénylése elérte az 1 M Ft-ot, de nem kérte, átvitte a következő időszakra. Az évek során előfordulhat, hogy a visszaigénylésekből másik adónemre vezettük át, illetve levontuk belőle a pénzügyileg nem rendezett beszerzésekre jutó adó összegét. Elévülésnél melyik összeggel kell számolni? Melyik időponttól számít az 5 év elévülési idő?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 164. §-ának (1) bekezdése alapján a költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt.Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Beruházási adóalap kedvezménye (kkv)

Kérdés: Egy cég 2012. évben beruházást hajtott végre, új épület formájában, mely beruházásra támogatást is kapott. A beruházást 2013. évben aktiválta, és a támogatással is akkor számolt el. Mivel jogosult volt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs. pontja alapján az adóalap-kedvezményre, azt az aktiválás évében kívánta igénybe venni, illetve ha nem lehet, önellenőrzéssel 2012. évben. A NAV tájékoztatója szerint 2013. évben, ha volt még ráfordítása, csak az arra eső csökkentést lehet figyelembe venni. 2012. évre nem lehet önellenőrzést végrehajtani. Azonban az Art. előírása szerinti magyarázatnál az 5 év elévülési időt nem említette. Valóban nem veheti igénybe a társaság a 2012. évben beruházásra költött ráfordítást?
Részlet a válaszából: […] Megerősítjük az adóhatóság álláspontját. A Tao-tv. 7. § (1) bekezdésének zs) pontja szerint ugyanis a kedvezményként a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapvetően két részre bontható. Egyrészt elévülhet-e a tagi kölcsön? Másrészt a kérdésben hivatkozott adóhatósági állásfoglalás jogszerű-e?A tagi kölcsönt is szerződéssel kell alátámasztani, amelynek – többek között – nemcsak a kölcsön összegére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Könyvelés bizonylatok hiányában

Kérdés: Közhasznú alapítvány könyvelését vállaltam el. Nem figyeltek a számlák gyűjtésére. Van ingatlanjuk, ahol nyaraltatnak. A mérleget hasra­ütésszerűen készítették el, csak a bank stimmel. Nekem meddig kötelező visszakönyvelnem? Mennyire lehet figyelembe venni az elévülési időket? Számla hiányában nem fedi a valóságot. Az induló tőkét 15-20 éve elköltötték. Jegyzőkönyvet szeretnék felvenni, hogy csak innentől vállalom a felelősséget a könyvelésért.
Részlet a válaszából: […] A kérdés utolsó mondatával egyetértünk, abban rögzítve azt is, hogy a 2012. évről készült-e a számviteli törvény szerinti beszámoló, és azt a könyvviteli nyilvántartások mennyire támasztják alá. Ha készült beszámoló, és az leltárral alátámasztott, akkor a leltárral...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Visszamenőleg kiállított számla

Kérdés: Az egyéni vállalkozó és a költségvetési szerv között folyamatos teljesítésű szerződés áll fenn. Az egyéni vállalkozó tevékenysége egészségügyi szolgáltatás, tehát áfamentes. A szerződés szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig számláz az egyéni vállalkozó, a költségvetési szerv pedig 30 napon belül fizet. Az egyéni vállalkozó az idei évben visszamenőleg 4 évre állított ki teljesítési számlát, évenként külön-külön. Lehet visszamenőleg ennyi évet számlázni? Köteles a költségvetési szerv befogadni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az Art. rendelkezéseinek figyelembevételével az elévülési időn belül (5 év) lehet visszamenőleg számlázni, ha a korábban elvégzett teljesítést a teljesítést követően nem számlázták, vagy nem megfelelő értéken számlázták, jellemzően akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 5.
1
2
3
6