808 talált cikk az elhatárolás kifejezésre

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.

Kérdés: Generálkivitelező lakás kivitelezésére generálkivitelezési szerződést köt az építtető megrendelővel. A szerződés alapján a szerződés végén a teljesítéskor végszámlát állíthat ki, közben előlegeket vehet fel. A tárgyévben elkezdett munka kivitelezési határideje 2026. 08. hó. Ez a kivitelező szempontjából a Számviteli tv. 3. § (4) bekezdés 11. pontja alapján szerződés elszámolási egysége elszámolásaként kezelendő-e a 2025. év végén a beszámoló készítésénél, vagyis a teljesítési fok alapján megállapított elvégzett teljesítményérték aktív időbeli elhatárolásként és árbevételként mutatandó ki?

Kérdés: Ügyfelem kamionos fuvarozócég, ázsiai sofőröket tervez foglalkoztatni. A toborzással megbízott magyar vállalkozás intézi a sofőrök képzését, vizsgáztatását is, amit külön kiszámláznak az ügyfelem felé. A sofőrök alap tartózkodási engedélye 24 hónap, arra számítunk, hogy az ügyfelemnél eltöltött munkaidejük cca. 20 hónap lesz, határozott idejű munkaszerződésük lesz a tartózkodási engedély végéig. Van-e valamilyen lehetőség erre a 20 hónapra elhatárolni a képzési-vizsgáztatási díjat, amit külön számla ellenében megtérít az ügyfelem? Például lehetséges-e (tanulmányi szerződéshez hasonló) megállapodást kötni, hogyha nem tölti ki a sofőr a határozott idejű munkaszerződést, akkor arányos megtérítési kötelezettség terheli? Ebben az esetben az összemérés elve [Sztv. 15. § 7. §] alapján elhatárolnám 20 hónapra az egyszeri díjat, időarányosan feloldanám, és ha hamarabb véget ér a munkaszerződés, az extra feloldással szembeállítható a dolgozói megtérítés.

Kérdés: Cégünk 2024-ben a globális minimumadó alanya volt, de a vállalatcsoport központiadó-csoportjától azt az információt kapta, hogy átmeneti mentesség miatt nem lesz fizetendő elismert belföldi kiegészítő adója, így a 2024. évi beszámolóban minimumadó-ráfordítás nem került kimutatásra. A 2025. novemberi előlegbevallási kötelezettség során a fentiektől eltérő információ érkezett, így a bevallásban a központ által küldött összeg került szerepeltetésre és megfizetésre. A központ az aktuális, rendelkezésre álló adatok alapján készítette el az előlegkalkulációt, de a véglegesítés során esetlegesen még módosulhat az összeg. A számviteli törvény 44. § (9) a 2025. évre már alkalmazható módon előírja, hogy passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a 87. § (2) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettséggel szemben a globális minimumadó-szintet biztosító kiegészítő adó adott üzleti évet terhelő várható összegét. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a globális minimumadó-szintet biztosító kiegészítő adó összegének végleges megállapításakor (bevallásakor) kell megszüntetni az adófizetési kötelezettséggel szemben. Fenti előírásra is tekintettel kérjük szíves véleményüket, hogy a 2024. évi becsült kötelezettséget illetően, a 2025. évi beszámolóban hogyan indokolt eljárni:
a) A 2024. évi nulla összegű becslést indokolt módosítani, és az előlegként is bevallott összeget (mint legjobb becslés) a 2025. évi beszámolóban a passzív időbeli elhatárolással szemben adóráfordításként ki kell mutatni.
b) A 2024. évi nulla összegű elhatárolást nem indokolt módosítani a 2025. évi beszámolóban (nem indokolt, hogy a 2025. évi eredményt terhelje), hanem a különbözet az eredeti becslés és a végleges kalkuláció között a 2026. évben fog realizálódni az eredményben, amikor a 2024. évi bevallás beadásra kerül.
További kérdésünk, hogy a minimumadó várható összege becslésének tekintetében beszélhetünk-e és milyen esetben számviteli hibáról, például indokolt lehet-e mérlegelni a gondos versus nem kellően megalapozott becslési eljárás fennállásának lehetőségét, és utóbbi esetben a különbözetet (becslés és bevallott összeg közötti) hibaként számításba venni, és annak megfelelően kezelni?

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy kft.-t. A megvásárolt társaság könyveiben a korábbi tulajdonossal szemben egyéb hosszú lejáratú kötelezettség, valamint tagi kölcsön szerepel. A korábbi tulajdonos úgy döntött, hogy ezen követeléseit társaságunk részére engedményezi. Ezt az ügyletet társaságunk könyveiben milyen módon szükséges kimutatni, illetve milyen számviteli elszámolás alkalmazandó?

Kérdés: Az egyik kft. öntözésfejlesztési pályázatához megkapta a támogatói okiratot, és megkezdte annak előkészítését. Konkrétan felvett egy vízjogi mérnököt a projekt megvalósításához. A mérnöknek kifizetett bér és járulékaival veszteséges lett a kft., mivel még a projekt utófinanszírozott, és jelenleg folyamatban van. A kifizetett bért és járulékait könyvelhetem-e időbeli elhatárolásként (T 392 – K 541, 561)?

Kérdés: Adott egy társaságiadó-törvény szerint adózó gazdasági társaság. „A” Kft. (anyavállalat), amelynek van egy leányvállalata, „B” Kft. Az „A” Kft. kölcsönt adott a „B” Kft.-nek. A „B” Kft. éveken át veszteségesen működött, a saját tőkéje negatív, jelenleg a kölcsönt és annak kamatait nem tudja fizetni. Az „A” Kft. a „B” Kft.-ben lévő részesedésének értékelése kapcsán a korábbi években 100% értékvesztést számolt el. A kölcsönre a felek kamatot kötöttek ki. A kérdésünk, hogy amennyiben az adós minősítése alapján a várható kamat és kölcsön „B” Kft. általi megfizetése kérdéses, és így értékvesztést számol el az „A” Kft. a kölcsönre és annak kamatára is, akkor helyesen jár-e el az „A” Kft., ha a tárgyévre eső kamatkövetelést előírja, majd az év végi zárlat során a tárgyévben előírt kamatkövetelésre 100% értékvesztést számol el? Ha nem, akkor hogyan kellene eljárnia? Helyes-e, hogy a kamatot előírja minden évben, tekintve, hogy várhatóan a „B” Kft. nem fogja tudni fizetni a kamatot és a kölcsönt?

Kérdés: Az „A” társaságból átalakulással kiválik „B” társaság 10. 31-ei fordulónappal. Az „A” társaság tovább működik. Az „A” társaságnál a „B” társaságnak átadott vagyonelemeket hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunk 2026. 01. hónapban társaságiadó-ellenőrzést kíván benyújtani a 2023-as taobevallásra vonatkozóan. A 2023-as taobevallás hibáját még a 2025. év végén feltárta, de az önellenőrzésre már nem került sor. A kérdés az önellenőrzési pótlék számviteli elszámolásával kapcsolatos. Az önellenőrzési pótlékot egyéb ráfordításként és egyéb kötelezettségként csak az önellenőrzés benyújtásával egyidejűleg kell elszámolni (T 86 – K 46) 2026-ban, vagy szükséges az önellenőrzési pótlék 2025. 12. 31-ig felmerült arányos részét is passzív időbeli elhatárolásként még a 2025. évre könyvelni?

Kérdés: A folyamatos teljesítés szabályai szerint igénybe vett szolgáltatás számlázása szerződés szerint: a számla kelte: 2025. 12. 01., a számla teljesítése: 2025. 12. 01.; fizetési határidő: 2025. 12. 31., elszámolási időszak: 2026. 01. 01. – 2026. 01. 31. A számla pénzügyi rendezése, illetve a felszámított áfa levonásba helyezése 2025. évben megtörténik. Hogyan kell könyvelni a számlát? Kérem, mutassák be az egyes gazdasági években könyvelendő tételek kontírozását! Helyes-e, hogy ez a tétel nem érint elhatárolást? Helyes-e, hogy költségként és szállítói kötelezettségként a 2026. évben mutatnánk ki az adott tételt?