Elhatárolás vagy mikrogazdálkodói beszámoló

Kérdés: Egy alanyi adómentes kft. 1 évre szóló szerződést köt a partnereivel. A szerződés tárgya: reklámhirdetés elhelyezése társasházi liftekben. Ha az elszámolási időszak 2021. 05. 01-től 2022. 04. 30-ig tart, és a partner előre kifizeti az 1 évre szóló díjat, akkor milyen dátummal könyvelem a bevételt? A kft. jelenleg nem mikrogazdálkodó. A 2021-es évet már én fogom könyvelni. Erre az évre még nem számlázott bevételt. Egyszerűbb-e, ha mikrogazdálkodói beszámolót készít? Ha jól gondolom, akkor a 2021-ben számlázott bevétel teljes összege elszámolható lenne 2021-re, nem kellene elhatárolnia 2022. évet illető részt.
Részlet a válaszából: […] Jól gondolja, de érthetetlen az elképzelése, hiszen ezzel a választással a kft.-nek már 2021-ben többlet­adó-fizetési kötelezettsége keletkezik, méghozzá olyan összegben, amely többletadó - normál elszámolás mellett - fel sem merülne.Ha a kérdés szerinti elszámolási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Mitől függ az, hogy az előző üzleti évhez kapcsolódó prémium, jutalom az előző üzleti év mérlegében a beszámolókészítéskor passzív időbeli elhatárolás lesz, vagy pedig céltartalékot kell rá képezni?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti előírásból indulunk ki. E szerint passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet a válaszából: […] ...kell értelmezni. Ebből következően, a halasztott bevételként kimutatott pályázati támogatást a kiva hatálya alatt is passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni, amely elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Elhatárolt támogatás feloldása

Kérdés: A társaság fejlesztési célra kapott támogatást, a bekerülési érték 35 százalékára. Az eszközt aktiválta négymillió forint értékben, az értékcsökkenést 14,5 százalékos kulccsal elszámolta, évi 580 ezer forint összegben, és az értékcsökkenés 35 százalékának megfelelő összegben (203 ezer forint) az elhatárolt támogatást feloldotta. Két évvel az aktiválás után az eszközt felújították, ráaktiváltak 500 ezer forintot, így megváltozott az évenkénti értékcsökkenés összege, és megváltozott az évenkénti értékcsökkenés 35 százaléka is. Az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát, vagy a mindenkori értékcsökkenés 35 százalékát kell minden évben feloldani?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát!Az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján a támogatásként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz 47-51. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?
Részlet a válaszából: […] ...fogalmazza meg a beruházással megvalósult tárgyieszközhöz kapcsolódó, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteségelhatárolását. Ebből az következik, hogy a társaságnak a beruházássalmegvalósult tárgyi eszköz aktiválásakor kell eldöntenie,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Eredmény elhatárolása

Kérdés: A társaság tevékenysége természetes vizek tisztaságával kapcsolatos mérések, kutatások, tervezési feladatok, valamint környezetvédelmi rehabilitációra vonatkozó tervek és pályázatok készítése. A társaság a tevékenységét a feladat végrehajtására alakult konzorcium tagjaként, vagy önállóan, de közvetített szolgáltatások igénybevétele mellett végzi. Szerződései több év alatt valósulnak meg, részteljesítés ütemezése mellett. A társaság önköltség-számítási szabályzatra nem kötelezett, 2010. évre is egyszerűsített éves beszámolót készít. Kérdésünk évek között áthúzódó két projekt eredmény­elszámolására vonatkozik. Mindkét projekt aktuálisan elkészült ütemének teljesítésigazolását a megrendelő 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a közvetített szolgáltatások teljesítési idejét is 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a nyilvántartást a szerződés ütemezésének megfelelő terv- és a megvalósulásnak megfelelő tényadatokat árbevétel és közvetített szolgáltatás bontásban vezeti. A saját ráfordítás közvetlen bér és járulékai összegét az év végi befejezetlen termék esetében határozza meg. A 2011. 01. 05-én átadott munkák árbevételét és a közvetített szolgáltatások értékét a társaság számolja el 2010. évre, kivéve a 2011. és öt napjára vonatkozó közvetlen költségeknek megfelelő, 2011. évi utolsó részteljesítésre vonatkozó eredménytartalom alapján meghatározott árbevételt? A 2010. év végi, utolsó részteljesítés elszámolása után felmerült közvetlen költségek 2011. évre való elhatárolása mellett döntsön? Szabályozhatja-e a társaság az áthúzódó projektek eredményelszámolását az adott projekt átlagos eredménytartalma alapján?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésre, elszámolási variációkraadandó válasz előtt néhány dolgot tisztázni kell.A társaságnak a kérdés szerinti tevékenysége olyan, amelylehetőséget teremt arra, hogy részteljesítések kerüljenek számlázásra,elszámolásra, ha azt a megrendelővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
Részlet a válaszából: […] ...következik akérdésekre a válasz.A "halasztott ráfordításként elszámolható" előírásbólegyrészt az következik, hogy nem kötelező az elhatárolás, másrészt az is, hogyaz elhatárolás kérdésében döntést (számvitel-politikai döntést) kell hozni azSzt. 14. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott - jelentős összegű - árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyévben - afelmerülés évében - kell az eredmény terhére elszámolni. Az elszámolási kötelezettségalól biztosít elhatárolási lehetőséget az Szt. feltételekkel. A feltételekközött az egyik a kötelező céltartalékképzés.A bérleti díjnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...növelni. A leírtakból következően az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésecsak a már aktivált beruházáshoz kapcsolódó árfolyamveszteség elhatárolására adlehetőséget, az ott felsorolt feltételek teljesülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Terven felüli értékcsökkenés elhatárolása

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem lehet elhatárolni. A terven felüliértékcsökkenés elszámolása veszteségjellegű tétel, a veszteség elhatárolásárapedig nincs lehetőség.A kérdésben foglaltak alapján azonban a válaszadónakkétségei vannak, hogy egyáltalán kellett-e terven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
1
2