Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

17 találat a megadott elhatárolás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Mitől függ az, hogy az előző üzleti évhez kapcsolódó prémium, jutalom az előző üzleti év mérlegében a beszámolókészítéskor passzív időbeli elhatárolás lesz, vagy pedig céltartalékot kell rá képezni?
Részlet a válaszból: […]munkavállalókkal szembeni kötelezettségként csak a jóváhagyást követően kell elő­írni. Ez esetben kell (és nem lehetőség) a név szerint megállapított jutalmat, prémiumot és a kapcsolódó - a cég által fizetendő - járulékokat, adókat passzív időbeli elhatárolással a mérleggel lezárásra kerülő üzleti év bérköltségeként és bérjárulékaként elszámolni. Ezt az elszámolási módot alapvetően az összemérés számviteli alapelv követelménye igényli.A passzív időbeli elhatárolások között elszámolt tételeket a mérleggel lezárt üzleti évet követő üzleti évben vissza kell vezetni A jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, meghatározott jutalmat, prémiumot és azok járulékát a jóváhagyást követően lehet kifizetni, a kifizetéshez kapcsolódnak a bérköltséget terhelő adók, a bérköltségből levonandó adók és járulékok, a kifizetéshez kapcsolódóan történik azok költségkénti elszámolása, az adók, járulékok bevallása. Ha helyesen jártak el, a cég könyvviteli nyilvántartásaiban a jutalom, a prémium miatt - egyenlegében - sem bérköltség, sem bérjárulék nem lehet.Ha az időbeli elhatárolás feltételei nem teljesülnek, mert a mérleg jóváhagyását megelőzően nem határozták meg név szerint a jutalom, a prémium összegét, az csak később történik, és ez nem rendszeresen, csak esetenként fordul elő, akkor indokolt lehet az Szt. 41.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6196
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Elhatárolás, nettó érték elszámolása (kiva)

Kérdés: A kivával kapcsolatban a társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni. Mi a teendő abban az esetben, ha a cég pályázati pénzt határolt el, akár több évre is, mert ingatlanberuházást valósított meg? A halasztott bevételek között kimutatott összeg egy összegben a 2012. évet érinti bevételként? A tárgyi eszközöket ki kell vezetnem akkor is, ha nettó értékük van? Ez 2012. évi költség?
Részlet a válaszból: […]kimutatni, amely elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében foglaltak szerint az ingatlanberuházás bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.A tárgyi eszközök bekerülési értékét kiva hatálya alatt is a terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolásával kell csökkenteni, illetve - ha indokolt, akkor - terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Szó sem lehet - a kivára hivatkozással - a nettó érték egyösszegű kivezetéséről. A társasági adóban a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazásából sem következik minden esetben a számított nyilvántartási érték egyszerre történő kivezetése, mivel a 2012. évi CXLVII. törvény 20. §-ának (16) bekezdése szerint: a kisvállalati adó alanya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. május 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5867
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Elhatárolt támogatás feloldása

Kérdés: A társaság fejlesztési célra kapott támogatást, a bekerülési érték 35 százalékára. Az eszközt aktiválta négymillió forint értékben, az értékcsökkenést 14,5 százalékos kulccsal elszámolta, évi 580 ezer forint összegben, és az értékcsökkenés 35 százalékának megfelelő összegben (203 ezer forint) az elhatárolt támogatást feloldotta. Két évvel az aktiválás után az eszközt felújították, ráaktiváltak 500 ezer forintot, így megváltozott az évenkénti értékcsökkenés összege, és megváltozott az évenkénti értékcsökkenés 35 százaléka is. Az eredeti értékcsökkenés 35 százalékát, vagy a mindenkori értékcsökkenés 35 százalékát kell minden évben feloldani?
Részlet a válaszból: […]részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni.A fejlesztési támogatással megvalósított eszköz bekerülési (bruttó) értéke négymillió forint. A bekerülési érték költségként elszámolt arányos része - a kérdés szerint - az évi 580 ezer forint összegű terv szerinti értékcsökkenési leírás, amelynek a támogatással finanszírozott hányada 203 ezer forint. Ezzel csökkentendő az elhatárolt halasztott bevétel. Így - ha a felújítás során a hasznos élettartam nem változik, de nő az évenként elszámolásra kerülő értékcsökkenés aránya, 14,5[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5612
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: A kft. 2008-ban beruházáshoz kapcsolódóan hitelt vett fel devizában. Év végén élt a lehetőséggel, hogy a jelentős összegű árfolyam-differenciát elhatárolja. 2009-ben és 2010-ben az év végi értékeléskor az árfolyam-különbözet nem volt jelentős, így nem kellett könyvelni. Mindkét évben és 2011-ben is újabb beruházásokhoz kapcsolódóan újabb devizás pénzügyi lízingszerződéseket kötött. 2011-ben mindenképpen át kell értékelni. Köteles a cég a 2009-2010-2011. évi pénzügyi lízinghez kapcsolódó árfolyam-különbözetet is elhatárolni 2011-ben, mivel 2008-ban úgy döntött, hogy elhatárolja az akkori fejlesztésekhez kapcsolódó árfolyam-különbözetet? Ha nem köteles, akkor szerződésenként dönthet? Esetleg választhat, hogy minden szerződésre elhatárolja, vagy egyikre sem?
Részlet a válaszból: […]hivatkozott törvényi előírás lehetőségként fogalmazza meg a beruházással megvalósult tárgyi eszközhöz kapcsolódó, a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteség elhatárolását. Ebből az következik, hogy a társaságnak a beruházással megvalósult tárgyi eszköz aktiválásakor kell eldöntenie, hogy a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó árfolyamveszteséget elhatárolja-e vagy sem. Ha viszont úgy döntött, hogy elhatárol, akkor az adott eszköznél az Szt. 33. §-ának (2)-(4) bekezdésében és a 41. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat következetesen alkalmaznia kell. Így a 2008-ban beszerzett és aktivált tárgyi eszközhöz kapcsolódó devizás kötelezettség árfolyamveszteségét 2011-ben is el kell határolnia, természetesen a törvényi előírások megtartása mellett. A 2009-2010-2011. években[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5497

5. találat: Eredmény elhatárolása

Kérdés: A társaság tevékenysége természetes vizek tisztaságával kapcsolatos mérések, kutatások, tervezési feladatok, valamint környezetvédelmi rehabilitációra vonatkozó tervek és pályázatok készítése. A társaság a tevékenységét a feladat végrehajtására alakult konzorcium tagjaként, vagy önállóan, de közvetített szolgáltatások igénybevétele mellett végzi. Szerződései több év alatt valósulnak meg, részteljesítés ütemezése mellett. A társaság önköltség-számítási szabályzatra nem kötelezett, 2010. évre is egyszerűsített éves beszámolót készít. Kérdésünk évek között áthúzódó két projekt eredmény­elszámolására vonatkozik. Mindkét projekt aktuálisan elkészült ütemének teljesítésigazolását a megrendelő 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a közvetített szolgáltatások teljesítési idejét is 2011. 01. 05-én fogadta el. A társaság a nyilvántartást a szerződés ütemezésének megfelelő terv- és a megvalósulásnak megfelelő tényadatokat árbevétel és közvetített szolgáltatás bontásban vezeti. A saját ráfordítás közvetlen bér és járulékai összegét az év végi befejezetlen termék esetében határozza meg. A 2011. 01. 05-én átadott munkák árbevételét és a közvetített szolgáltatások értékét a társaság számolja el 2010. évre, kivéve a 2011. és öt napjára vonatkozó közvetlen költségeknek megfelelő, 2011. évi utolsó részteljesítésre vonatkozó eredménytartalom alapján meghatározott árbevételt? A 2010. év végi, utolsó részteljesítés elszámolása után felmerült közvetlen költségek 2011. évre való elhatárolása mellett döntsön? Szabályozhatja-e a társaság az áthúzódó projektek eredményelszámolását az adott projekt átlagos eredménytartalma alapján?
Részlet a válaszból: […]időarányos megosztására nincs lehetőség. Még egy megjegyzés: azért, mert a társaságnak nem kötelező önköltség-számítási szabályzatot készítenie, nem következik az, hogy a befejezetlen termelés önköltségét nem kell megállapítani. Ennek a módszerét a számviteli politika keretében kell rögzíteni. A kérdés szerint a teljesítés igazolásának kelte 2011. 01. 05. (Felételezzük, hogy ez a tényleges teljesítésnek is az időpontja!) Az 1. projekt részteljesítéssel lezárt előző időszaka 2010. 11. 15-én fejeződött be, a 2011. 01. 05-én igazolt részteljesítés így a 2010. 11. 15. és 2011. 01. 05. közötti időszak teljesítése. Mivel ez utóbbi csak 2011. évben fejeződött be, azt csupán a 2011. évre lehet elszámolni, és kapcsolódóan a közvetített szolgáltatások is csak a 2011. évre vehetők figyelembe ráfordításként. A saját teljesítménynek a 2010. 11. 15. és 2010. 12. 31. közötti időszakra jutó közvetlen költségeit pedig 2010. évre mint a befejezetlen termelés közvetlen önköltségét kell kimutatni. Így nincs lehetőség sem az árbevétel, sem a közvetlen költségek, sem a közvetített szolgáltatás olyan megosztására, hogy annak a 2010. évre jutó hányadát 2010. évre, a 2011. évre jutó hányadát 2011. évre számolja el a társaság. De nincs arra sem lehetőség, hogy a projekt eredményét osztja meg a társaság a két üzleti év között akár az árbevétel alapján, akár időarányosan. A kérdésben leírt tevékenység esetén a részteljesítés elszámolása elképzelhető (ha az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. május 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5013
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
Részlet a válaszból: […]következik, hogy nem kötelező az elhatárolás, másrészt az is, hogy az elhatárolás kérdésében döntést (számvitel-politikai döntést) kell hozni az Szt. 14. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A számvitel-politikai döntés azonban megváltoztatható. A megváltoztatásra vonatkozó döntést - az Szt. 14. §-a (11) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett - legkésőbb annak az üzleti évnek az első napját követő 90 napon belül kell meghozni, és módosítani a számviteli politikát, amikor a döntésnek megfelelő módosítást alkalmazni kívánják (például a 2010. december 31-ével záruló üzleti évben legkésőbb 2010. március 31-ig). Ha a döntés megszületett az előbbiek szerinti időponttal, akkor a 2010. év zárlati munkái során, ha a feltételek teljesülnek az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint, már el kell határolni halasztott ráfordításként a devizás kötelezettségekhez kapcsolódó nem realizált árfolyamveszteséget. A halasztott ráfordításkénti elhatárolás a "beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz kapcsolódó tartozások"-hoz (kötelezettségekhez) kapcsolódik. A pénzügyi lízing keretében történő eszközbeszerzéseket is a lízingbe vevőnél elsődlegesen beruházásként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a lízingbe vevő az eszközök tulajdonjogát[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4914
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Elhatárolt árfolyamveszteségre céltartalék

Kérdés: Társaságunk pénzügyi lízing keretében beszerzett eszközökkel rendelkezik, amely eszközöket tartósan bérbe adja (a továbbadás nem pénzügyi lízing). A bérleti díjat a lízing törlesztéséhez igazodóan devizában vagy forintban (de napi árfolyamon) számlázzuk. Az üzleti év mérlegfordulónapján a devizában fennálló pénzügyi lízing miatti tartozás mérleg-fordulónapi értékelésekor kimutatott - jelentős összegű - árfolyamveszteséget az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése alapján elhatároljuk. Van-e arra lehetőség, mivel a nem realizált árfolyamveszteség a jövőben kiszámlázandó bérleti díjban megtérül, hogy ne kelljen céltartalékot képezni? Amennyiben ez nem lehetséges, indokolt lenne az Szt.-t oly módon módosítani, hogy akkor ne kelljen céltartalékot elszámolni, ha arra "a fedezet más módon biztosított" [mint az Szt. 41. §-ának (1) bekezdésében].
Részlet a válaszból: […]árfolyamveszteséghez kapcsolódó, az Szt. 41. §-ának (4) bekezdésében meghatározott céltartalékképzéstől nem lehet eltekinteni. A válaszadó nem kezdeményezi, mert nem támogatná az Szt.-nek a kérdésben leírt módon történő módosítását. Ezen véleményének elméleti és gyakorlati okai vannak. Az Szt. 41. §-ának (1) bekezdése szerint a céltartalékot a harmadik felekkel szembeni - valójában jövőbeni - fizetési kötelezettségekre kell képezni. A nem realizált árfolyamveszteség viszont egy múltbéli kötelezettséghez kapcsolódik úgy, hogy a devizában kimutatott kötelezettség aktualizált forintértékének a meghatározásából - árfolyam-különbözet formájában - származik, és nem a devizakötelezettség változásához kapcsolódik (a devizakötelezettség nem változik!). Az árfolyamveszteséget a tárgyévben - a felmerülés évében - kell az eredmény terhére elszámolni. Az elszámolási kötelezettség alól biztosít elhatárolási lehetőséget az Szt. feltételekkel. A feltételek között az egyik a kötelező céltartalékképzés. A[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4872

8. találat: Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszból: […]árfolyam-különbözet (amelyet realizált árfolyam-különbözetnek nevezünk) módosítja a beruházás bekerülési értékét, árfolyamveszteség esetén növeli, árfolyamnyereség esetén pedig csökkenti azt. A kettős könyvvitel szabályaiból következően ezt a különbözetet minden esetben el kell számolni, függetlenül az érték nagyságától. A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a külföldi pénzértékre szóló eszközöket és kötelezettségeket az Szt. 60. §-a szerint csak akkor kell a mérlegfordulónapra vonatkozó - választott - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kimutatni, ha a mérleg-fordulónapi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre, illetve az eredményre gyakorolt hatása jelentős. Ha viszont bármelyikre gyakorolt hatás jelentős, akkor minden külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség értékét a mérlegfordulónapon érvényes devizaárfolyammal át kell számítani. Az így kimutatásra kerülő árfolyam-különbözetet [a 47. § (4) bekezdésének c) pontja szerint figyelembe veendő árfolyam-különbözet kivételével] összevontan - jellegének megfelelően -, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között kell elszámolni. Az előbbiekből az következik, hogy a beruházáshoz kapcsolódó deviza (devizaalapú) kötelezettségeket a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan csak akkor kell átértékelni, ha minden devizás eszközt, illetve devizás kötelezettséget át kell értékelni (mert a hatás jelentősnek minősül). De következik az is, hogy a beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettség árfolyam-különbözetét a beruházás bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni (akár árfolyamnyereség, akár árfolyamveszteség). Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4237
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Terven felüli értékcsökkenés elhatárolása

Kérdés: Az rt. nagy értékű tárgyi eszközt vásárolt. Az utólagos szakértői vélemény alapján a beszerzési ár meghaladta a piaci árat. Így az Szt. 53. §-a alapján terven felüli értékcsökkenést kell el számolni. El lehet-e határolni az így elszámolt terven felüli értékcsökkenést a futamidő arányában?
Részlet a válaszból: […]évi, esetleg 2009. évi, akkor a válasz az, hogy megalapozott szakértői vélemény birtokában sem az Szt. előírásai szerint jártak el, amikor terven felüli értékcsökkenést számoltak el. Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést akkor kell a tárgyi eszköznél elszámolni, ha a tárgyi eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköznek a mérlegkészítéskori piaci értéke. A tartósan legalább egy évet meghaladó időtartamot jelent, azaz legalább egy éve a könyv szerinti érték alatt van az adott tárgyi eszköz piaci értéke. 2008. évi beszerzés esetén ez a feltétel (az éventúliság) jellemzően nem tud teljesülni, amiből az következik, hogy terven felüli értékcsökkenést legkorábban 2009-ben lehet (illetve kell) elszámolni, ha a 2009. évi mérlegfordulónaphoz kapcsolódó szakértői vélemény még akkor is ezt támasztja alá. További probléma az, hogy a szakértői vélemény[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. május 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4143
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

10. találat: Vevőkör értékesítésekor az árbevétel elhatárolása

Kérdés: Társaságunk egy külföldi társasággal alapított egy céget. Az új cég ugyanazon tevékenységi köröket végzi, mint amelyeket társaságunk végzett. Az alapítást követően az új cégnek értékesítettük meglévő készleteinket, tárgyi eszközeinket, és dolgozóink is az újonnan alakult társaságba kerültek áthelyezésre. Az eszközökön túl "vevőkör és hírnév" megnevezéssel értékesítettük a működésünk során kialakult vevői kört, szállítói kört, egyéb kapcsolatrendszereinket, és az összes dolgozó áthelyezésével azok szaktudását és információit. A "vevőkör és hírnév" értékesítése áfával növelten számlázásra és áfa nélküli összegében árbevételként elszámolásra került, a vevő azt vagyoni értékű jogként nyilvántartásba vette, a leírás időtartamát 5 évben határozta meg. A "vevőkör és hírnév" értékesítése jogcímen elszámolt árbevételt 5 éves időtartamra elhatárolhatjuk-e?
Részlet a válaszból: […]értéke), de ilyen címen értékesíthető, piaci értéke van. Az Szt. 45. §-ának (5) bekezdése alapján a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a vállalkozó valamely befektetett eszköze tartós használati, üzemeltetési, kezelési jogának átengedéséért kapott bevételt. Az adott esetben az immateriális javak közé tartozó vagyoni értékű jog használatának az átengedéséről van szó ellenérték fejében azzal, hogy az átengedő társaság nem él a kérdésben körülírt jogával. A halasztott bevételt az alapul szolgáló szerződésben, megállapodásban meghatározott időtartam alatt, határozatlan idejű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4059
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 17 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést