Veszteségelhatárolás utolsó éve

Kérdés: Társaságunknak 2004-2014 között keletkezett elhatárolt veszteségei vannak. Mivel az üzleti évünk február 01-től január végéig tart, milyen módon érvényes ránk a 2030-as határidő? Az utolsó felhasználási lehetőség a 2029. gazdasági évre 2030. 01. 31-én, vagy a 2030. gazdasági évre (amely 2030-ban kezdődik) 2031. 01. 31-én?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyértelmű választ ad a Tao-tv. 29/A. §-ának (6) bekezdése:"A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteséget az adózó a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint írhatja le azzal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Elhatárolt veszteség felhasználása a kivánál

Kérdés: A kisvállalati adó alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kiva-adóalanyiság időszaka előtt, a társaságiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett negatív társaságiadó-alapjának azt a részét, amit a társaságiadó-alap vagy a kivaadóalap meghatározásakor, csökkentésként még nem vett figyelembe. Kiva-adóalanyiságunk kezdő időszaka a 2021. év. Továbbvihető-e a 2022. évre, a Tao-tv. előírásai szerint, a 2021. évben elévült, elhatárolt veszteség?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (6a) bekezdés a) pontja nem a Tao-tv. hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteség felhasználását biztosítja, hanem a negatív adóalapét. A felhasználáshoz a Katv. időtartamot nem határoz meg. Ennek alapján - véleményünk szerint - továbbvihető a 2022. évre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerűnek tűnő kérdések megválaszolása igennel vagy nemmel nem lehetséges. A kérdés egyszerűségéből ugyanis valójában inkább az következik, hogy a kérdező nem ismeri, vagy nem jól ismeri a végelszámolással kapcsolatos legfontosabb számviteli és adózási feladatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Csökkentő tételek kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Kivából kilépés esetén mit jelent pontosan a 2012. évi CXLVII. törvény 28. § (4a) bekezdésében megfogalmazottak szerint a kiva-adóalanyiság megszűnésekor elvégzett számításkor, hogy a nyereség/veszteség összegét csökkenteni kell az alábbi tételekkel?
1. Tárgyi eszközök kiva-adóalanyiság megszűnésekor fennálló könyv szerinti értéke;
2. Kiva-adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege;
3. Megfizetett (fizetendő) kiva összege.
A 2-es pont esetén ez nem azt jelenti, hogy a veszteség duplán szerepel negatív összeggel, tekintve, hogy az előző évek nyereség/veszteség összegében már számításra került negatív előjellel?
A 3-as pont szerint a teljes kiva-adóalanyiság időszakában megfizetett (fizetendő) kivaösszeg a csökkentő tétel? Ha nem, akkor mi? Ha igen, akkor ez nem szintén duplikálás, hiszen a kiinduló összeg (nyereség/veszteség) már az ezzel csökkentett összeget jelenti.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (6) bekezdése fogalmazza meg a Katv. hatálya alatt keletkezett elhatárolt veszteséget. Ez nem az adózás előtti eredmény, hanem a 20. § (3)-(5) bekezdése szerint megállapított negatív egyenleg. Ezért a veszteség nem szerepel duplán az áttérési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Kiva veszteségleírása

Kérdés: 2018. évben kivaalanyként nagy értékű eszközberuházást valósítottunk meg, melynek összegével - a személyi jellegű kifizetések terhére - csökkentettük adóalapunkat, tekintettel a korábbi években még ta-alanyként keletkezett, nyilvántartott veszteségünkre. A beruházást hitelből finanszíroztuk. Csökkenthettük-e a teljes vételárral az adóalapot? Amennyiben csak az adóévben törlesztett összeget vonhattuk volna le, hol találjuk az erre vonatkozó jogszabályrészletet?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenthető az adóév és a következő adóévek adóalapja a beszerzett, előállított-a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközre (beruházásra), szellemi termékre, kísérleti fejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az utolsó kérdésre: természetesen a számviteli törvény előírásainak megfelelően kell a szükséges céltartalékot meghatározni. Ehhez persze az is kell, hogy a törvényi előírás egészét figyelembe vegyék, és a törvényben foglaltaknak ne akarjanak más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Új beszerzett személygépkocsi kivás kft.-nél

Kérdés: Kivás kft. esetében új beruházásnak minősül a nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett új személygépkocsi, aminek még csak az első részlete lett kifizetve? Figyelembe lehet-e venni az új személygépkocsi már kifizetett lízingdíját mint új beruházást?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (7) bekezdés alkalmazásában korábban még használatba nem vett beruházásnak minősül az új személygépkocsi beszerzése, feltéve, hogy azt nem a Katv.-adóalanyiság előtt szerezte be (vette át) a kft. Ez esetben az adóévben kifizetett lízingdíjnak az a része,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

2010-ben jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: Egy kft. tulajdonosa 2020. 07. 20-án elengedi egy 2010-ben jóváhagyott osztalékkövetelését. Az elengedést egyéb bevételként könyvelnénk a kötelezettséggel szemben. Kötelező-e alkalmazni az ekkori időpontban még hatályos Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdés szerinti adóalap-csökkentő tételt, vagy ez csak egy lehetőség az adózónak? Az adóalapot ugyanis átbillentené negatívba, ezért nem feltétlenül vennénk igénybe a csökkentő tételt, ha nem muszáj. Amennyiben mégis élnénk a csökkentéssel, továbbvihető lenne elhatárolt veszteségként a negatív adóalap?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 29/Q. § (3) bekezdése nem lehetőségként fogalmazza meg a csökkentést. Ettől függetlenül természetesen nem kötelező ezzel élni, hiszen ha nem veszi igénybe az adózó a csökkentést, akkor emiatt csak adótöbblete keletkezik. Egyébként, ha alkalmazza az előírást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Veszteségelhatárolás

Kérdés: Leányvállalatunk (melynek 100%-os tulajdonosai voltunk) 2019-ben beolvadt a társaságunkba. A leányvállalatnál 2004-2019 között jelentős negatív taoalap keletkezett. A 2004-2014 között keletkezett negatív adóalapra is vonatkozik a Tao-tv. 17. § (8a) bekezdésében meghatározott arányosítás, vagy ez a veszteség korlát nélkül figyelembe vehető? Az egyéb feltételeknek [(9)-(10) bek.] megfelelünk.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2015. január 1-jétől hatályos 17. § (8a) bekezdése szerint a jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy ha Önök a helyszínen rendelkezésre álló adatok alapján nem tudják, hogy mitévők legyenek, akkor a hosszabban idézett kérdés alapján a választ adó sem tud egyértelmű, teljes felelősséggel vállalható választ adni.A számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.
1
2
3
9