Kiva-törvény veszteségelhatárolása

Kérdés: A 2017. január 1-től hatályos "Kiva"-törvény "veszteségelhatárolás"-szabályozásával van problémánk. Cégünknél a Kiva-törvény szerint 2013-tól 2016. december 31-ig 150 millió Ft fel nem használt, azaz "elhatárolt veszteség" keletkezett. Ez az összeg a törvény akkori, 20. §-ának (9)-(12) bekezdései szerint lett számítva. Viszont az új szabályozásban ezek a bekezdések már nem élnek, a veszteségfelhasználást a (6)-(7) bekezdések szerint kell végezni, de arról nincs szó, hogy a korábban képződött és elhatárolt veszteséggel mi a teendő. Úgy látjuk, hogy ez a konstrukció a korábbi veszteséget érvénytelenítette. Talán ennek feloldására szolgálna a 20. § 4/d pontjában leírt, és a NAV által kiadásra kerülő korrekciós tétel. Csakhogy ennek a tartalma csak részben egyezik azokkal a jogcímekkel, melyek révén nálunk a felhalmozott veszteség keletkezett, ezáltal a realizált veszteség részben vagy egészében törlésre kerül. Ugyancsak hézagos a beruházási kedvezmény szabályozása is. 2016. december 31-ig a tárgyévi beruházás csak a következő bevallási időszakban volt igénybe vehető, azaz például 2016-ban még csak a 2015. évi beruházással számolhattunk. 2017-től viszont már a tárgyévi beruházással kell dolgozni, így a 2016. évi beruházás (nálunk mintegy 10 millió Ft) mint kedvezményalap szintén elvész. Az is zavaró, hogy a törvényi változás kapcsán megjelent számos magyarázó kiadvány és szakcikk példákat is hoz, melyek rendre tartalmaznak olyan tételt, hogy "Az adóévet megelőző években keletkezett és elhatárolt veszteség", pedig ilyennel 2017-ben nem lehet számolni, ha a 2016-ig képződött veszteség már érvénytelen. Erre viszont a tájékoztatók nem térnek ki, és nem szól a szabályozás arról sem, hogy mi legyen a 2016. évi beruházással? Tehát nem világos, hogy a korábban képződött veszteségnek, illetve beruházási kedvezménynek milyen sorsot szántak. Erre vonatkozóan szíves állásfoglalásukat és segítségüket kérjük.
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (5) és (6) bekezdése alapján a következ ő t lehet levezetni (hivatalos álláspont nincs a kérdésben).1. 2017-t ő l elhatárolt veszteségnek a 20. § (3) – (5) bekezdés szerinti korrekciós tételek negatív értéke min ő sül. Ezt növeli a 20. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Adóalap-csökkentés az elhatárolt veszteséggel

Kérdés: Egy kft. adóalap-csökkentéseként figyelembe szeretné venni a korábbi évek felhalmozott elhatárolt veszteségéből a törvény által megengedett összeget. E sor c) rovatába az előző adóév(ek)ben keletkezett és még nem érvényesített elhatárolt veszteségből [az előző adóév(ek) adóalapjának negatív összegéből] az adóévben a Tao-tv. 17. §-a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból annak 50 százalékáig levonható összeget kell beállítani.
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
Részlet a válaszából: […] 1. A Tao-tv. 17. § (2) bekezdésének el ő írása a 2004-t ő l keletkezett és az adóévi adóbevallásig fel nem használt elhatárolt veszteség az adózás el ő tti eredmény növel ő -csökkent ő tételekkel (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.) módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Kisvállalati adóhoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: a) Az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, tekinthető-e kivaalapnak, vagy az nem tekinthető járulékalapnak?
b) Ha a kivás kft. egyszemélyi tagja máshol 36 órát meghaladó munkaviszonyban áll, és a kivás cégben nem vesz fel tagi jövedelmet, akkor a kivás kft.-ben kell kivaalapot képezni utána, vagy 0 összegű kivaelőleg is bevallható? Ekkor a kivás cég nem fizet sem kivát, sem más nyereségadót a bevételei után?
c) A kivatörvény szerinti új beruházás kizárólag gyári új termékek megvásárlásával valósulhat meg, vagy használt termékek megvásárlásával is?
d) Bérelt ingatlanon történő felújítás értelmezhető-e a kivatörvény szerinti új beruházásnak?
e) Kivás társaság akkor is választhatja-e a helyi iparűzési adó számításánál a kivaalap 120%-át mint adóalapot, ha így csak az iparűzési adó töredékét fizeti, mint a másik két számítási móddal?
Részlet a válaszából: […] a) A Katv.-ben nincs kivételi szabály arra, hogy az a megbízási díj, amely nem éri el a minimálbér 30%-át, az nem tekintendő kivaalapnak. Erre a megállapításra törvényi értelmezéssel lehet eljutni.A Katv. szerint személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Tagi kölcsön rendezése a végelszámolás előtt

Kérdés: A társaság végelszámolással szeretne megszűnni, azonban akadályozza ezt a tagi kölcsön miatt felmerülő illetékfizetési kötelezettség, valamint a keletkező társasági adó. A társasági adó is a tagi kölcsön miatt keletkezik, mivel a bevételt meg kell növelni azzal. Megszűnéskor is csak az előző évi veszteség 50%-át lehet figyelembe venni? Így illetéket és társasági adót is kell fizetni ugyanazon összeg után?
Részlet a válaszából: […] A végelszámolás során alapvető követelmény az, hogy a hitelezők igényei kielégítésre kerüljenek. Hitelezői igénynek minősül a tagok (tulajdonosok) tagi kölcsön miatti követelése is. Ezt nem feltétlenül kell a végelszámolás előtt rendezni, de a tagi kölcsön miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Jogelődtől átvett elhatárolt veszteség arányosítása

Kérdés: Társaságunkba beolvad egy hasonló profillal rendelkező, korábban veszteséges cég. A beolvadás után a beolvadó cég teljesen megszűnik, tehát a Cégbíróságon törlik, nyilvánvalóan az adószámát is. A beolvadás után a társaságunk egyik telephelyeként működik tovább, társaságunk adószáma alatt végzi ugyanazt a tevékenységet. A Tao-tv. veszteségelhatárolásánál szereplő 17. § (8a) bekezdése vonatkozik-e ránk?
Részlet a válaszából: […] Igen, vonatkozik. Azt kell nézni, hogy a jogutódnál e tevékenységből elért árbevétel, bevétel milyen arányú a jogelőd (a megszűnt) adózó átalakulást megelőző 3 adóéve átlagában elért bevételéhez, árbevételéhez mérve. (A harmadik adóév az átalakulás napjáig – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Kisvállalati adóalap

Kérdés: Társaságunk 2013. év óta kivaalanyként teljesíti adókötelezettségét. Kérdésünk a 2015. éves bevallás miatt benyújtandó 15KIVA-02. lapjának 10. sorához kapcsolódik.
Sorszám Kisvállalati adóra vonatkozó adatok Adatok
ezer forintban
1. Pénzeszközök tárgyévben
kimutatott összege 25 071
2. Pénzeszközök tárgyévet megelőző
évben kimutatott összege 9491
3. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt csökkentő tételek 32 882
4. Pénzforgalmi szemléletű
eredményt növelő tételek 11 063
5. Korrigált pénzforgalmi
szemléletű eredmény -6239
6. Személyi jellegű kifizetések 14 282
8. Kedvezményezett foglalkoztatott
után érvényes kedvezmény 29
9. Kisvállalati adó számított alapja 14 253
10. A beszerzett tárgyi eszköz aktivált
értékével kapcsolatos kifizetések?
11. A Katv. szerinti külföldön
adóztatható adóalap -
12. Megállapított kisvállalati adó?
A hivatkozott lap 5. sorában negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredményt kapunk a pénzeszközök változása és a csökkentő/növelő tételek egyenlegeként: -6239 E Ft. A személyi jellegű kifizetések 7. sorában 14 282 E Ft szerepel, amely így az adófizetési kötelezettség alapja lenne, csökkentve a kedvezményezett foglalkoztatottal. 2013. évben a korrigált pénzforgalmi eredmény pozitív volt, 3381 E Ft értékben, viszont a 2014. éves elszámolásban -11 027 E Ft lett, melyet elhatárolt veszteségként tartunk nyilván. Tudomásunk szerint az elhatárolt veszteséget a keletkezést követő évben, és csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén lehet felhasználni, emiatt esetünkben 2015. évben nem írhatunk semmit a 6. sorba! Viszont a Katv. speciális rendelkezést ír elő az adózó által végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban, emiatt a kérdésünk a 10. sorhoz kapcsolódik. Mivel 2015. évben volt egy tárgyieszköz- (ingatlan-) beszerzésünk, melyet pénzügyileg ki is fizettünk, és aktiváltuk a számviteli nyilvántartásunkban (12 700 E Ft), a 10. sorba be lehet-e állítani ezt a tárgyieszköz-beszerzést, ami csökkenti a személyi jellegű kifizetések utáni adóalapot, annak ellenére, hogy a korrigált pénzforgalmi eredmény NEGATÍV?! Ugyanis erre vonatkozó egyértelmű információt sem a törvényben, sem a kitöltési útmutatóban nem tudtunk értelmezni, miszerint csak pozitív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménynél lehet a tárgyieszköz-beszerzést betenni, vagy negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredmény esetén is. Ha lehetőség van a 10. sorba beírni, akkor a teljes 12 700 E Ft beírható-e, vagy csak a 2014. évi -11 027 E Ft erejéig?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) elő­írása szerint az elhatárolt veszteségből felhasználható a következő adóévek adóalapjának (és nem a pénzforgalmi szemléletű adóalaprésznek) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: A kft. 2008-ban alakult. Működése során 2008-2010-ig felhalmozott kb. 20 millió Ft veszteséget (működésének minden évében negatív volt az adóalapja). 2012-ben új tulajdonosa lett a társaságnak, aki egyszemélyi 100%-os tulajdonos. 2015-ben (a 2015-ös adóévi adóalap csökkentéseként) és azt követő években felhasználhatja előző évi veszteségeit? Ha felhasználhatja, milyen feltételeknek kell teljesülniük az előző évi veszteségek felhasználásához?
Részlet a válaszából: […] 1. A 2008-2010. adóévekben keletkezett veszteség adóalap-csökkentésként akkor használható fel, ha 2012-ben a kft.-ben többségi befolyást szerző:– a Tao-tv. alkalmazásában adózónak minősült; azaz társaságiadó-alany volt, és– a többségi befolyást szerző adózó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Elhatárolt veszteség kiva-alanynál

Kérdés: A kiva-adózás veszteségelhatárolásának értelmezésével kapcsolatban van kérdésünk. Nevezetesen 2013-ban 150 M Ft, 2014-ben pedig 45 M Ft volt a pénzforgalmi veszteségünk. 2015-ben viszont várhatóan kb. 100 M Ft-nyi pénzforgalmi eredményünk lesz, mellyel szemben a lehetséges mértékben veszteséget kívánunk elszámolni. Kérdés, hogy mennyit lehet? Csak a 2013. évi veszteség 1/10-ét vagy 2/10-ét, mert már 2 év telt el? És ugyanakkor elkezdhetjük-e már egyidejűleg elszámolni a 2014. évi veszteség 1/10-ét is? Ez azért kérdés, mert a Katv. szerint a veszteségeket a keletkezésük sorrendjében kell elszámolni, azaz esetleg meg kell-e várni, amíg a 2013-i veszteség kifut? Mi lesz a folytatás? A két kezdeti veszteséges év után lesz pl. 3 évig pozitív a pénzforgalmi eredmény, majd vagy 2 évig újabb veszteséges évek következnek, akkor a 6. évben az első évi veszteség hányadrésze számolható el (6/10 vagy 3/10), mikor fut ki, és mi lesz a később keletkező veszteségekkel stb.?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) előírása szerint– a negatív pénzforgalmi szemléletű eredmény a következő adóévekben, 10 adóév alatt, egyenlő részletekben, csökkenti a pozitív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Elhatárolt veszteség

Kérdés: A társaságiadó-törvény 17. §-a szerint, ha a társaságiadó-alap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban (különböző kitételekkel) csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett. A kérdésem ezzel kapcsolatban a következő: ha az adózott eredmény pozitív, és az adóalap a növelő és csökkentő korrekciós tételek miatt válik negatívvá, abban az esetben is elhatárolható a negatív adóalap, és a későbbi években ezzel az összeggel csökkenthető a társaságiadó-alap?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint az adóalap az adózás előtti eredmény növelő és csökkentő tételekkel módosított összege [Tao-tv. 6. §-ának (1) bekezdése]. Elhatárolni a negatív adóalapot lehet, azaz ha az adózás előtti eredmény pozitív, és az adóalap a növelő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Fejlesztési tartalék

Kérdés: 1. Egy vállalkozás idén fejlesztési tartalékot képez. 2016-2019 között a tartalék felhasználható-e lízingelt tárgyi eszköz beszerzésére? Lehet-e ez nyílt végű lízing? 2. A fejlesztési tartalék az adózás előtti eredmény 50%-át elviszi. A visszamaradó 50% adózás előtti eredmény kompenzálható-e korábbi években halmozódott, továbbvitt veszteséggel, negatív eredménytartalékkal? E két lépéssel a társaságiadó-alap nulla lenne.
Részlet a válaszából: […] 1. A 2015. adóévi beszámolóban fejlesztési tartalék címen lekötött tartalékként kimutatott, adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett fejlesztési tartalék a képzés adóévét követő 4 adóévben használható fel, azaz 2016-2019. adóévekben, feltéve hogy ezen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.
1
2
3
4
9