Tárgyi eszköz értékesítési bevétele (eva)

Kérdés: Az áttéréskor az egyéni vállalkozó személygépkocsival rendelkezik. Az eva időszaka alatt az erre vonatkozó értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell-e tekinteni? Ha az eva időszaka alatt/után értékesíti a személygépkocsit, milyen bevétel lesz a befolyt összeg?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az Eva-tv. rendszerében nincs megkülönböztetve kizárólag és nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz – a befolyt ellenérték teljes összege evás bevétel lesz, amennyiben a személygépkocsit az evás adózó a vállalkozási tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítása

Kérdés: A Tbj-tv. 2003. január 1-jétől kiegészült a 21. § d) ponttal, amely szerint a találmányi szabadalmi oltalom alatt álló mű hasznosítására irányuló hasznosítási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj (találmányi díj) után nem kell járulékot fizetni. Szövetkezetünknél a találmányi díjban részesülők a találmányi díjat hasznosítási szerződés alapján, nem személyes munkavégzésre irányulóan, hanem vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kapták 2003. január 1. előtt. Kérdésünk: A Tbj-tv. 21. § d) pontjában felsorolt kifizetések után, az előzőekben részletezett esetben, 2003. január 1. előtt kellett-e járulékot fizetni vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...Szjt. védelme alá tartozó mű szerzőjének a törvény szerinti vagyoni jog felhasználása ellenértékeként kifizetett díj 2003. év előtt sem képezett járulékalapot. Erről a Tbj-tv. 5. §-ának g) pontja úgy rendelkezett, hogy meghatározta, mi képez járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Időszakonkénti elszámolás áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időszakra megállapított ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásoknál hogyan kell értelmezni az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...fizetett összegek előlegként kezelendőek.Meghatározott időszak adatai (forgalma, könyvelt tételek stb.) alapján meghatározott ellenérték esetén az adófizetési kötelezettség a következőképpen alakul:Gyakori, hogy a felek egy meghatározott időszak (hónap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Oktatás áfája

Kérdés: Az államilag el nem ismert oktatásra vonatkozó 25 százalékos adómértéket – a 2003. július 1-jei hatálybalépésre tekintettel – hogyan alkalmazzuk az ez évben beszedett tandíjra?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítés, illetve amennyiben ez lehetséges, a részteljesítés időpontjában keletkezik. Előleg (a teljesítés időpontját megelőzően az ellenértékbe beszámítható pénzösszeg) fizetése teljesítési időpontnak tekintendő, előleg fizetése esetén az Áfa-tv. 17....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Szponzorálás vagy támogatás?

Kérdés: Szponzorálás vagy támogatás? Mi a különbség a szponzorálás és a támogatás között?
Részlet a válaszából: […]

Valójában nincs különbség, mind a kettő ellenérték nélküli juttatás. Ennek megfelelően azonosan kell elszámolni, és az adókötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

2003-ban befolyt, 2002. évi teljesítésű számla (eva)

Kérdés: 2002. decemberi teljesítésű számla kiállításának dátuma 2003. január 10., és az ellenérték január 25-én folyik be. Az egyéni vállalkozó 2003. január 1-jével áttért az evára. Hogyan kezelendő ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. szabályai szerint az egyéni vállalkozó által 2003 januárjában kiállított, 2002. decemberi teljesítésű számla teljes (bruttó) összege a bevétel megszerzésének időpontjában evás bevétel lesz. Annak érdekében, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

A munkavállaló részére kötött életbiztosítás

Kérdés: Elérésre szóló életbiztosítást (nyereségrészesedéssel) kötöttünk dolgozóinkra. A szerződő és a kedvezményezett a cég (a munkáltató), a biztosított a megnevezett dolgozó. A biztosítás időtartama 10 év. A cég negyedévente számla alapján fizeti meg a biztosítási díjakat a biztosítónak. A biztosítási díj személyi jellegű egyéb kifizetés, vagy igénybe vett szolgáltatás költsége? A vállalkozás érdekében felmerült költségként kezelendő? Ha a futamidő alatt (pl. öt év után) a dolgozó átvállalja a biztosítási díj fizetését, a dolgozó lesz a kedvezményezett és a szerződő is, akkor az eddig befizetett összeget miként kell a dolgozó jövedelmeként figyelembe venni? Milyen pótlékfizetési kötelezettség terheli a társaságot? Mi a helyzet akkor, ha a társaság visszavásárolja a biztosítást? A visszafizetett díjat a nyereségrészesedéssel együtt egyéb bevételként kell elszámolni? Módosítja az adóalapot is? Ha a biztosított nem járul hozzá a biztosítás felmondásához, saját jogán folytatja, az milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] ...hogy számlázni (árbevételként elszámolni) csak a vásárolt és a saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ellenértékét lehet (ideértve a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítését is, bár azok ellenértékét egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Adott-kapott támogatás társaságiadó-jogi megítélése

Kérdés: A kérdések a társasági adó alapjának módosító tételeként figyelembe veendő adott-kapott támogatások fogalmának tisztázására irányulnak, konkrétan a következők szerint: A szerződés szerint az áruértékesítés érdekében felmerülő szolgáltatás, hozzájárulás, amelyet jellemzően az értékesítés százalékában határoznak meg, amelyet vagy számláznak, vagy nem számláznak, a pénzügyi rendezés helyett a számlából levonják, kompenzálják. Helyes-e ezeket utólagos engedménynek kezelni? A fix összegben vagy az éves értékesítés százalékában meghatározott áruháznyitási hozzájárulások adóalapot növelő tételek-e? Az egyéb címen történő hozzájárulások (például akcióban való részvétel, polchozzájárulás, másodlagos kihelyezés) növelik-e az adóalapot? A külföldi szállítók a garanciális csere miatt kiselejtezett és megsemmisített termékekről mínusz előjellel számlát állítanak ki, és az egész összeget vagy annak egy részét megtérítik. Tekinthető-e ez visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásnak, és ennek alapján csökkenthető-e az adóalap?
Részlet a válaszából: […] ...kell. Ez következik az Szt. 72. §-a (1) bekezdésének, az Áfa-tv. 43. §-a (1) bekezdésének előírásából. Ezen szolgáltatások ellenértékét azonban jellemzően nem az értékesítés nagysága határozza meg (szerintünk helytelen az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Személygépkocsi-bérleti díj áfája és elszámolása

Kérdés: Nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft. személygépkocsit bérel. A bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Elszámolható-e a bérleti díj költségként?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet ingyenes, mivel ezzel az Áfa-tv. 33. §-a (1) bekezdés a) pontja szerinti tényállás valósulna meg]. Ha azonban a felek közötti ellenérték a forgalmi értékhez képest aránytalanul alacsony, az Áfa-tv. 22. §-ának (6) bekezdése alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.

Egy éven belül esedékes hosszú lejáratú kötelezettségek

Kérdés: Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell – többek között – kimutatni a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértéknek megfelelő kötelezettséget. Szükséges-e megosztani a mérlegben a lízingből adódó kötelezettséget rövid, illetve hosszú lejáratú részre? Szerintünk az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségekre ez nem áll fenn, ezért a lízinget a kiegészítő mellékletben sem kell részletezni.
Részlet a válaszából: […] Az igaz, hogy a kérdésben hivatkozott kötelezettséget meghatározó, az Szt. 42. §-ának (5) bekezdése szerinti előírás nem tartalmaz olyan előírást, mely szerint az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között csak akkor lehet a kötelezettséget kimutatni, ha annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 3.
1
188
189
190
213