2177 talált cikk az ellenérték kifejezésre

Kérdés: 2025. 02. 04-én vásárolt 100 ezer forint nettó értékű porszívóra a vásárláskor 5 évre szóló biztosítást is kötöttünk, így a bekerülési értéke 133 ezer forint volt, amelyre 100%-os értékcsökkenést számoltunk el 2025-ben, így könyv szerinti értéke nulla. A porszívó 2026-ban meghibásodott, amelyet nem tudtak javítani, így visszavették azt. Kaptunk egy helyesbítő számlát 2026. 01. 04-én, és a teljes 100 ezer forint+áfa összeget visszafizették, majd a biztosítócég külön átutalta a 33 ezer forint biztosítási díjat. A visszaadás napján a kft. vásárolt egy ugyanolyan készüléket ugyanattól az eladótól, ugyanakkora, 100 ezer forint+áfa összegben, de erre már nem kötött biztosítást. Hogyan kell mindezt könyvelni?

Kérdés: A társaság 16 lakásból álló társasházat építtet. A kivitelezéssel egy másik társaságot bízott meg. A vevőkkel kötött adásvételi elő- és végszerződések alapján az összes lakás értékesítésre kerül. A vevők egy része már utalt előleget, erről előlegszámla került kiállításra. A kivitelezés 2025. 10. hónapban befejeződött, a használatbavételi engedély kiadása folyamatban van (hiánypótlási eljárás miatt). Miután megkapja a használatbavételi engedélyt, megalapítják a társasházat, majd következik a vevők részére a birtokbaadás. Kimutatható-e a megkötött szerződések alapján az árbevétel 2025. évre? Amennyiben igen, úgy a telekhányad kivezetése is a 2025. évben történik? Mi a helyes könyvelés akkor, ha a használatbavételi engedély a mérlegkészítés napjáig kiadásra kerül, illetve mi a teendő, ha nem? Ha nem mutatható ki árbevétel 2025-re, továbbra is befejezetlen termelésként kell elszámolni, és T 23 – K 58 tétellel szükséges a felmerült költségeket készletre venni?

Kérdés: Egy belföldi adóalany függönyanyagok, méteráruk, bútorszövetek értékesítésével is foglalkozik. 2026. évtől a kft. az alanyi adómentességet választotta. Időközönként EU-ból is vásárol továbbértékesítési céllal bútorszövetet, méterárut. Az EU-ból vagy EU-n kívülről vásárolt árukat szintén alanyi adómentesként értékesítheti adómentesen? Ez von maga után bármilyen bevallási kötelezettséget (A60)?

Kérdés: Adott egy kft. két belföldi magánszemély tagja. A tagok kiléptek a kft.-ből, és eladták az üzletrészüket más belföldi magánszemélyeknek. Létrehoztak egy-egy (magánvagyon vonatkozásában) bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt (továbbiakban: BVK), és az üzletrészük eladásának ellenértéke ebbe a BVK-ba folyt be. A magánszemély-alapú BVK-nak lett adószáma, alanyi adómentességet választott. Az egyik magánszemély ebből a már BVK-ban lévő pénzből szeretne egy új személygépkocsit vásárolni. Költséget nem szeretne elszámolni, csak az autót megvásárolni ebből az összegből.
– Ha egy személygépkocsit vásárol a vagyonkezelő a BVK-ban lévő összegből, akkor az autó kinek a tulajdona lesz, a BVK-é? Kell-e cégautóadót bevallani, fizetni utána a vagyonkezelő magánszemélynek? Gépjárműadót kinek a nevére fognak kivetni, a BVK-s magánszemély nevére?
– A bizalmi vagyonkezelőnek a KBIZ nyomtatványon túl, ha bevételt nem szerez, akkor taobevallást nem, csak hipabevallást kell készítenie? Más bevallási kötelezettsége nincs tehát?

Kérdés: A cég automatikusan számlát vagy elektronikus nyugtát állít ki az ügyfelei részére egy internetes szolgáltatási felület fizetős igénybevétele esetén. (A vevők minden esetben bankkártyával fizetnek online.) A számlák bemennek a NAV-hoz, a nyugták nem. Ez majd csak a második félévtől történik meg, ezért külön kezeljük ezeket. A számlák esetében a könyvelőprogramban megjelenő fizetési mód (egyéb) és a számlaszám első karakteréből tudom, hogy az említett bevételhez kapcsolódnak. Létrehoztam egy 367-es főkönyvi számot bankkártyás forgalom néven, és ezt hozzárendeltem a pénztárforgalomhoz. (Így lett egy 367-es technikai pénztáram.) Az említett vevőszámlákat nem a vevő főkönyvi számra, hanem az említett 367-es főkönyvi számlára könyvelném (T 367 – K 912 és K 467). A nyugták esetében pedig a havi több száz tételes mennyiséget könyvelném ebbe a pénztárba egy utolsó tételként egy összegben, minden hónap utolsó napján. (Természetesen analitikával alátámasztva: T 367 – K 912 és K 467.) Banki oldalon (Barion: ebben a bankban jelennek meg a vevők által fizetett összegek, más bevétel/kiadás nem, csak átvezetés és bankköltség) pedig a több mint 300 oldalas bankkivonatnak megnézem a + forgalmát, és mivel csak átvezetés, bankköltség és a kapcsolódó nyugta/számla kiegyenlítése van rajta, mindent a helyére könyvelnék, három tételben. (Bevétel a 367-re, a többi értelemszerűen a helyére: 389 és 532.) T 3842 – K 367 stb. Hónap végén csak az utolsó el nem számolt bevétel szerepelhet a 367-es főkönyvi számon, és ezen logika mentén több ezer nyugta-számla is viszonylag könnyen kezelhető. Helyesen járok el, ha a leírtak alapján könyvelem majd 2026-ban a bankkártyás forgalmat?

Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet folytat. Járműveket, alkatrészeket értékesít, és gépjárműjavítási szolgáltatást nyújt. A kérdéseim számlázással kapcsolatosak:
1. Ha az ügyfélnek a 12. hóban kiállítottunk egy számlát, amin különböző cikkszámú alkatrészek szerepelnek, majd a vevő január közepén ezekből 1 db árut visszahozott, mert nem lett megfelelő, és cserélné egy másik termékre, akkor a teljesítési dátumok hogyan alakulnak a sztornó és az új számla esetében? Kötelező visszatenni a 12. hóra a teljesítést attól függetlenül, hogy a terméket januárban hozta vissza, és a leltár addigra már lezajlott? Mi a helyes számlázás a teljesítéseket illetően, amit a NAV is elfogad?
2. A vevő 2024-ben előleget fizetett gépjárművásárlásra, azonban a jármű csak 2025-ben érkezett meg, és lízingkonstrukcióban vásárolta meg, ami azt jelenti, hogy a bankra szóló végszámla és a befizetett előleg az önerő részét képezi. Jelenleg úgy járunk el, hogy a bankra szóló végszámla teljesítési dátumával 2025-ben sztornóztuk a befizetett előlegszámlát, hisz maga az ügylet nem hiúsult meg, csupán átalakult. Ez így helytálló, vagy kötelező az eredeti 2024-es teljesítési dátumra sztornózni az előlegszámlát? (Nagyon sok ilyen ügyletünk van, és az anyavállalatunk nem engedi, hogy az előző, lezárt időszakokra könyveljünk vissza.)

Kérdés: Kiskereskedelemben a céges bankkártyával történő ellenérték-kiegyenlítés (készpénzfizetési számla készül) a pénzmosás szabályai szerint készpénzes fizetésnek minősül-e, ha eléri vagy meghaladja éves szinten a 2017. évi LIII. tv.-ben meghatározott korlátot? (Valódi készpénz nincs az ügyletben.)

Kérdés: Egyéni vállalkozó bizalmi vagyonkezelési szerződést kötött az egyéni vállalkozás tulajdonát képező ingatlanokra, járművekre, ahol a vagyonkezelő és a vagyonrendelő is az egyéni vállalkozó.
1. Az egyéni vállalkozónál ezeket a tárgyi eszközöket ki kell vezetni a könyvelésből? Ha igen, mikori dátummal? Amikor bejegyezték a tulajdoni lapra, vagy a szerződés keltének dátumával?
2. Milyen könyvelési lépések vannak a pénztárkönyvben ezzel a bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatban?
3. Áfafizetés terheli ilyenkor az egyéni vállalkozást ezekre az ingatlanokra és járművekre?
4. Ha el szeretné majd ezeket a járműveket/ingatlanokat adni, akkor ki állítja ki a számlát?

Kérdés: Termelővállalatunk villamos energia végső felhasználójaként energiaszolgáltatótól vásárol energiaszármazási garanciát annak igazolására, hogy az adott mennyiségű, általa felhasznált villamos energia megújuló energiaforrásokból, illetve károsanyagkibocsátás-mentes forrásból származik. Ezt a tételt hogyan kell helyesen könyvelni?

Kérdés: Társaságunk euróban vezeti a könyveit. A számlák 90%-a időszaki (folyamatos) elszámolású. A számviteli törvény szerint a beérkező számlák árfolyamának a számla kelte szerinti árfolyamot választotta. Ezt az árfolyamot a számvitelben használhatjuk-e az eseti számlák esetében is, vagy ezeknél a teljesítési időpont szerinti árfolyamot kell használni? A számviteli törvény szerint ez az egységesség elvét sértené, viszont ebben az esetben árfolyam-különbözet keletkezik.