Bemutatásra szánt termék áfája

Kérdés: Egy társaság szanitertermékeket gyárt. Előfordul, hogy szükség van a termék bemutatására a későbbi rendelések elősegítésére. A bemutatási célra szánt terméket ingyen adja, mert ez a feltétele, hogy adott ügyletben legyen esély részt venni. Két fő példa:
1. Projektek, ahol a bemutatás a végső termékkiválasztáshoz szükséges. Pl.
– lakóparkprojektek, ahol a beruházó fenntart egy irodát a lakások eladására, és a leendő lakók a bemutatott termékek alapján döntik el, mi kerüljön a megvásárolt lakásba beépítésre,
– szállodai mintaszobák, ahol megépített szobák alapján születik jellemzően a döntés a végső specifikációról,
– tenderek, ahol a bemutatott termékek alapján történik a beszállító kiválasztása.
2. Forgalmazói bemutatótermek, ahová csak akkor lehet bekerülni, ha ingyen adja a kiállításra kerülő terméket.
Az ingyenes mintatermék-átadás egy jövőbeli projekt/együttműködés reményében, a későbbi értékesítés elősegítése érdekében történik. A termékek jellege miatt azonban a mintaként átadott termékek teljesen megegyeznek a funkcionáló normál termékekkel, beépítés után használatra alkalmasak. Jól gondoljuk, hogy ezek a termékek nem felelnek meg az áfatörvény szerinti áruminta áfamentességének, és így számlát kell kiállítani az ügyletről? Milyen értéken kell ezeket a termékeket számlázni? Hogyan kell jelölni a számlán azt, hogy a vevőnek nincs fizetési kötelezettsége (az áfát sem téríti meg)? Mi a helyes számviteli elszámolása ezen ingyenes mintatermék-átadásnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...áfa rendszerében alapvetően az ellenérték fejében teljesült termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás kapcsán merül fel adókötelezettség. Ehhez képest azonban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. és 14. §-ai a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Követelés-kötelezettség könyvelése – mikrogazdálkodó

Kérdés: A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás év végi elszámolásával kapcsolatban kérem szakmai álláspontjukat az alábbi két esetben:
1. Bejövő számla: könyvelési díj.
A vállalkozás a könyvelőjétől az alábbi számlát fogadta be: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., a szolgáltatás: 2026. december havi könyvelési díj.
2. Kimenő számla: havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás saját ügyfelének 2026 decemberében nyújtott, havi elszámolású szolgáltatásáról kiállított számla: a számla kelte: 2027. január 2., áfa szerinti teljesítési időpont: 2027. január 20., fizetési határidő: 2027. január 20., szolgáltatás: 2026. december havi szolgáltatási díj.
A vállalkozás mindkét példában 2026-ban és 2027-ben a mikrogazdálkodói szabályokat alkalmazza. A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat az alábbiakban:
A januári számlakibocsátás miatt a bejövő számla költségét és a kimenő számla árbevételét 2027-ben kell elszámolni, annak ellenére, hogy mindkét szolgáltatás teljes egészében 2026 decemberére vonatkozik? Vagy a decemberi szolgáltatási tartalom alapján a bejövő számlát 2026. december 31-én nyitott szállítói kötelezettségként, a kimenő számlát nyitott vevőkövetelésként kell kimutatni; 2026. évi költség, illetve árbevétel elszámolásával, miközben az áfa 2027. januári?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...időszakának üzleti évében az értékesített… készletek, valamint a teljesített szolgáltatások… – áfát nem tartalmazó – ellenértékét. Így a kérdés szerinti szolgáltatási díjat is, könyvelése a számla kiállításakor (2027. január 2.), a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.

Önkormányzati feladat elvégzésére kapott pénzeszköz

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság közfeladat-ellátási szerződés keretében a tulajdonostól ún. átengedett önkormányzati feladatot (pl. zöldfelületek kezelése, településtisztaság, útkarbantartás, közterületek díszítése, csapadékvíz elvezetésének karbantartása stb.) lát el. Ezen feladatok végzésére az önkormányzat – mint átengedett feladat után – pénzeszközt ad át a társaságnak. Az önkormányzat az átadott pénzt konkrét tevékenységhez nyújtja, tényleges megrendelés nélkül. Ezt a pénzeszközátadást a társaságnak árbevételként vagy egyéb bevételként kell könyvelnie, és szükséges-e az elvégzett feladatokról számlát kibocsátani az önkormányzat részére? A tevékenység ellátása és elvégzése érdekében külső vállalkozást (erőforrást) vesz igénybe, a beérkező számlák áfája levonásba helyezhető? Adóköteles ellenértéknek minősül-e a meghatározott feladatokért átadott pénzeszköz, ha igen, kell-e számlázni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közfeladat-ellátási szerződés hiányossága, hogy a felsorolt tevékenységekhez külön-külön nem rendelik hozzá azok szerződés szerinti ellenértékét. Ezt sürgősen pótolni kell!Ha ezt a szerződés módosításával nem teszik meg, akkor a társaságnak kell az elvégzett...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. november 12.
Kapcsolódó címke:

Parkolási szolgáltatás minősítése a tagállamokban

Kérdés: Nemzetközi közúti árufuvarozással is foglalkozó cégünknél merült fel az EU-ban történt parkolás esetében a teljesítés helyének kérdése. A kérdésünk konkrétan az, hogy a parkolási szolgáltatás (nem bérleti díjról beszélünk, hanem egy egyszeri ad hoc jellegű, éppen arra járok és van szabad hely típusú parkolásról) ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak minősül-e. Átnéztük a témához kapcsolódó uniós jogszabályi hátteret (Héa-irányelv 47. cikke, 282/2011/EU végrehajtási rendelet), azonban a parkolási szolgáltatásra vonatkozóan nem találtunk egyértelmű rendelkezést. Tehát a kérdésünk, hogy a parkolási szolgáltatás eltér-e a főszabálytól, és kivételként, mint ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásként kell eljárnunk az ügyletben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kategóriájába nem kizárólag a bérleti szerződésen alapuló jogviszony tartozik bele, hanem mindazon esetek, amelyek keretében a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti meg a kötelezettnek.Figyelemmel arra, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 29.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanbeszerzés áfája a vállalkozásból történő kivonás után

Kérdés: Áfás egyéni vállalkozó 5 éve vásárolt egy ingatlant, amelyhez kapcsolódóan áfalevonási jog illette meg (az ingatlant bérbeadás céljára vásárolta, amely tevékenységére az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta). Most meg kívánja szüntetni az egyéni vállalkozását úgy, hogy az ingatlan még mindig a tulajdonában van. Azt a továbbiakban magánszemélyként kívánja tulajdonolni. Mire kell figyelni a korábban levont áfa arányos részének fizetendő áfaként történő bevallásakor? (Figyelési időszak: 20 évből még csak 5 év telt el.) Milyen bizonylatot kell készíteni ebben az esetben, amely a fizetendő áfa alapbizonylatául szolgál? A fizetendő áfán kívül más fizetési kötelezettsége keletkezhet az ingatlannal kapcsolatban az egyéni vállalkozás megszűnésekor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 11. § (2) bekezdés d) pontja szerint ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek minősül az adóalany megszűnése is, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Termékértékesítés szállítási költségének áfája

Kérdés: Egy, az áfa szempontjából általános szabályok szerint adózó kft. termékeket értékesít online felületen. A szállítási díj áfája tudomásunk szerint felveszi az értékesített termék áfakulcsát. Mi a helyzet abban az esetben a szállítási díj áfakulcsával, ha egyazon csomagon belül értékesítésre került egy 27%-os és egy 5%-os áfakulcsú termék?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a vevőre terheli. Megjegyezzük, hogy a fuvarozás attól nem veszíti el járulékos jellegét, hogy a számlán külön tételként, önálló ellenértékkel szerepel.A járulékos szolgáltatások jellemzője, hogy azok osztják a főszolgáltatás – jelen esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Lízingelt autó megvásárlása nyilvántartás nélküli költségelszámolás után

Kérdés: Egyéni vállalkozó (nem taxis) személygépkocsit bérelt nyílt végű lízingszerződéssel. A személygépkocsira 500 km/hó költséget számol el, útnyilvántartás nélkül. Cégautóadót nem fizet. A szerződés lejártával maradványértéken megvásárolná a járművet egyéni vállalkozóként. Keletkezik-e jövedelme a piaci és maradványérték különbözete után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a magánszemély a terméket a piaci értéknél alacsonyabb áron szerzi meg, a bevétel a szokásos piaci árnak azon része, amely meghaladja az ellenértéket (a maradványértéket).(Kéziratzárás: 2026. 10....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Kft.-tulajdonú ingatlan bérbeadása egyéni vállalkozónak

Kérdés: Egy meglévő saját kft.-tulajdonú ingatlan megadható-e egy egyéni vállalkozás székhelyének, illetve, ha igen, akkor a kft. (akár csak egy 5 négyzetméteres helyiségről beszélünk, ahol az értékesítendő számítástechnikai alkatrészeket tárolná az ev.) bérbe adhatja-e az ingatlan egy részét az egyéni vállalkozónak ingyenesen, bérleti szerződéssel? Ha igen, elszámolhatja-e a kft. a közüzemi költségek 100%-át továbbra is, ahogyan eddig is tette, vagy négyzetméter-arányosan meg kell osztania? Fel kell-e venni a kft.-nek új tevékenységet (mit?), ha az egyéni vállalkozó bejelentheti a székhelyét az adott címre? Vagy ezt csak székhelyszolgáltatók tehetik meg, erre van külön engedély, hogy egy kft. címén több más cég, egyéni vállalkozó székhelye is be legyen jelentve?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ingyenes használati nyilatkozattal (szívességi használattal) engedi meg, hogy az egyéni vállalkozó oda jelentse be a székhelyét. Ha a kft. ellenérték nélkül, pusztán szívességből hozzájárul a székhelyhasználathoz, akkor nem végez üzletszerű gazdasági tevékenységet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 15.
Kapcsolódó címke:

Maradványértéken megvásárolt személyautó értékesítése – áfa

Kérdés: Egy normál áfakörös kft. személygépjárművet lízingelt nyílt végű lízing keretében, amelynek a lejáratakor megvásárolta azt, és tárgyi eszközként mutatta ki. 4 év elteltével értékesíteni szeretné ezt a személygépjárművet. Jól gondoljuk-e, hogy a lízing időszaka alatt 50%-ban levont áfaösszegek – mivel szolgáltatásnyújtásnak minősül az ügylet – után nem kell az 5 éves figyelési időszak miatt arányos áfát visszafizetni? A maradványértéken megvásárolt összeg után felszámított áfát nem helyezte levonásba a tételes tiltás miatt (termékértékesítésről lévén szó), ezért ott sem keletkezhet befizetendő áfa.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagy bérbevétel: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékelőleg ingatlan átadásával

Kérdés: A társaság az osztalékelőleget nem pénzben, hanem ingatlanban szeretné rendelkezésre bocsátani. Az osztalékelőleg is rendezhető nem pénzben megvalósuló formában? Kétségeink főleg az ingatlan vonatkozásában merültek fel, hiszen az osztalékelőleget adott helyzetben vissza kell fizetnie a tulajdonosnak. Időközben az ingatlan átruházása már bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásban. Helyes megoldás az, ha tulajdonjog-fenntartással kerül átadásra az ingatlan, és az osztalékelőleg osztalékká válásakor alakulna ki a végleges állapot?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ingatlan számlázott eladási árát az osztalékfizetés időpontjáig – piaci kamatozású – kölcsönnek tekintik. Így a tulajdonos az ellenértéket a már megszavazott, őt jogosan megillető – adókkal csökkentett – osztalékból fizeti meg.A szerződésben rögzítendő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 24.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
…
222