Hulladékudvar földterülete a főkönyvi könyvelésben

Kérdés: Hulladékudvar földterületét melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Azaz milyen néven (egyéb építmény vagy földterület) legyen aktiválva az a földterület, amelyen a szelektív gyűjtéshez szükséges kukák állnak, valamint amelyekre a zöldhulladékot tartalmazó "zöldzsákok" kerülnek? Mekkora értékcsökkenést kell ezekre az "ökoudvarokra" futtatni? A Tao-tv.-ben 15%-ot találtam. Az épületek és az "ökoudvar" megközelítéséhez használt utakat melyik főkönyvi számlán kell aktiválni, és mekkora az értékcsökkenés mértéke? Jelenleg az utak egyéb építményen vannak a főkönyvben, és 6%-os értékcsökkenés van rájuk futtatva. Ez így megfelelő?
Részlet a válaszából: […] ...magában, az utak alatt lévő földterületet nem. Ez utóbbira a fentiekben már leírtak érvényesek.Az utak bekerülési értékét az egyéb építmények között, a 124. főkönyvi számlán, elkülönítetten indokolt kimutatni, az alatta lévő földterületet pedig a 121....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Könnyűszerkezetes raktársátor minősítése

Kérdés: Bérbeadási céllal, a bérbeadó telephelyén, a talajhoz megfelelő alapozással rögzített könnyűszerkezetes raktársátort a tárgyi eszközök mely csoportjában kell aktiválni? A Tao-tv. 2. sz. melléklete szerint milyen kulccsal számítható a Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény az építményre (ezen belül az épületre, egyéb építményre) értelmező rendelkezést nem tartalmaz. Ezért a szakirodalomban használt építmény értelmező rendelkezéséből kell kiindulni a válasz megadásához.Építmény mindazon végleges vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Őstermelő tárgyieszköz-értékesítése

Kérdés: 2022-től nem őstermelői bevétel a tárgyieszköz-értékesítés. Adott egy családi gazdaság ültetvénnyel, amit most értékesíteni kíván. Önállóan ültetvényt nem lehet értékesíteni, ha jól tudom, csak termőföldet, mivel annak károsodása nélkül nem tud elkülönülni. Ezek szerint az értéknövekedést eredményező beruházások - pl.: ültetvény, öntözőrendszer, melioráció, kerítés - elválaszthatatlan részét képezik a földterületnek, és egyszerűen termőföld-értékesítésnek minősül? Így kerül ki a nyilvántartásunkból, és vonatkozik rá az ötéves szabály? Tehát egy több tízmilliós ültetvény termőföld-értékesítésnek minősül, és öt év után adómentesen értékesíthető?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 11. számú melléklete szerint: "Egyéb építmény: minden, épületnek nem minősülő építmény (pl. út, vasút, kerítés). Idetartozik az ültetvény, a halastó is, nem beleértve az általa elfoglalt földterületet." Így az ültetvény nem minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, nyilvánvalóan alapos oka volt a földhivatalnak arra, hogy a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elutasította. Ez azt jelenti, hogy a teremgarázshely-vásárlás adásvételi szerződését a szerződés megkötésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Egyéb építmény vagy műszaki berendezés

Kérdés: Társaságunk egy nagyobb beruházás keretében elektromosautó-töltő állomást vásárolt. Ez az autótöltő állomás a raktárunkba érkező autók töltésére lesz kialakítva. A megvásárolt autótöltő állomás egy rozsdamentes lábazatból és töltőfejéből áll. A töltőállomás csavarral rögzíthető a talajhoz, ahol előzetesen a villamos vezetékhez előkészítették, és odavezették a villamos vezetéket. A fentiek alapján egyéb építményként vagy műszaki berendezésként kell üzembe helyezni a töltőállomást? Hogyan kell elszámolni a villamos vezeték kialakítását akkor, ha a beruházásban a töltőállomáshoz szükséges vezeték kialakítása nincs részletezve, illetve ha részletezve van?
Részlet a válaszából: […] ...eszközként - elektromos vezetékként - kell elsődlegesen beruházásként, majd a rendeltetésszerű használatbavételt követően az egyéb építmények között kimutatni.Az egyéb eszközök között az elektromos vezetéket a bekerülési értéken kell kimutatni. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Villámárvíz következménye

Kérdés: Termékgyártó gazdasági társaság gyártóüzemét és annak tároló-, kiszolgálólétesítményét ért villámárvíz - vis maior - következtében a gyár teljes leállítására kényszerült a cég. Az üzemszünet előreláthatóan több hónapig fog tartani. Ez alatt az idő alatt a teljes gyárterület, épületek, építmények, gépek, berendezések, felszerelések kárfelmérése, fertőtlenítése, lehetőség szerinti javítások, pótlások, cserék fognak megtörténni. Mindaz, ami a gyártóüzem újra működésbe hozásához szükséges lesz. Ezen helyzet számviteli kezelésével kapcsolatban kérdéseink: Helyesen járunk-e el, ha a katasztrófaesemény bekövetkeztétől (hóközi időpont) az akkor a könyvekben meglévő eszközeinkre a majdani újraindulásig nem számolunk el terv szerinti értékcsökkenést? Mennyiben vonatkozhat ez az üzemszüneti periódus alatt a javítási munkákhoz beszerzett tárgyi eszközökre, az IT-rendszer újraindításához szükséges hardverekre? Kérem, foglalják össze a vis maior helyzet egyéb számviteli tudnivalóit is!
Részlet a válaszából: […] ...el terv szerinti értékcsökkenést, mivel az üzemszüneti periódus alatt is avulnak a gépek, berendezések, felszerelések, az épületeket, az építményeket pedig - feltételezzük, hogy - a kárfelmérés, az eszközök javítási időszaka alatt is igénybe veszik. Akkor lehet indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...ültetvényt) a telepítés időszakában a beruházások között kellett kimutatni, termőre fordulás után a bekerülési értéken az egyéb építmények között kell a kft.-nél kimutatni, az ültetvény önálló tárgyi eszköz, azt nem lehet a földterület részének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Üres telek kövezésének adózása

Kérdés: Adott egy áfakörös egyéni vállalkozó, aki fuvarozással foglalkozik. Vásárolt egy üres telket egy magánszemélytől, ahol a kamionokat tárolja. Ezt fel is vettük a tárgyieszköz-nyilvántartásba. Értékcsökkenést nem lehet utána elszámolni. A telek felületére vásárolt nagy méretű andezitkövet (aszfaltozás helyett), amit be is hengerel, hogy ne süllyedjenek meg a kamionok a földben. Miként kell ezt a "kövezést" könyvelni az egyéni vállalkozónál? Rá kell aktiválni a telekre, és akkor nincs értékcsökkenés? Vagy ez különálló tárgyi eszköz? Vagy adott évi költség?
Részlet a válaszából: […] ...egy éven túl tudja-e használni az egyéni vállalkozó. Ha az egy éven túli használat biztosított, akkor a kialakított felület egyéb építményként, például útként önállóan aktiválható, és értékcsökkenési leírás formájában számolható el a beruházás értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Befektetési alapok építmény- és telekadója

Kérdés: A befektetési alap adott településen ingatlannal rendelkezik, társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett, az ingatlan befektetési céllal való szerzése kétségtelen. Hogyan értelmezhető jelen esetben "a kizárólag a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ" Htv. 3. § (3) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] ...feltételrendszerét. Tekintve, hogy a Htv. 3. § (2) bekezdése szerinti felsorolásban a befektetési alap nem szerepel, a befektetési alap építmény- vagy telekadó-kötelezettsége szempontjából sincs jelentősége a Htv. 3. § (3) bekezdésének. Másként fogalmazva:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Telephely a helyi iparűzési adónál

Kérdés: Az alábbi, helyi iparűzési adó telephely-meghatározását érintő kérdésben kérjük állásfoglalásukat. A helyi iparűzési adóról szóló törvény értelmében telephely: az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészében iparűzési tevékenységet folytat. Ezen jogszabályhely kifejezetten felsorol néhány olyan létesítményt, amelyek mindegyike telephelyet keletkeztet. Ezek a következők: gyár, üzem, műhely, raktár, bánya, kőolaj- vagy földgázkút, vízkút, szélerőmű, napelemerőmű, iroda, fiók, képviselet, termőföld, hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlan, ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közút, vasúti pálya. A fentiekben felsorolt létesítményeken kívüli ingatlanok - a telephely iparűzésiadó-törvényben rögzített fogalmából és az ott felsorolt létesítmények jellegéből következően - véleményünk szerint kizárólag akkor tekinthetők telephelynek, ha az alábbi feltételeket együttesen teljesítik:
-az adóalany tulajdonában, használatában vannak, az adózó jogosult rendelkezni azokkal;
-ingatlan jellegűek (épület, építmény, telek);
-az adózó ott vállalkozási tevékenységet végez; és
-ott a vállalkozó munkavállalója, alkalmazottja - munkarend szerinti jelleggel - munkát végez, vagy onnan kiindulva kell, hogy munkát végezzen.
Társaságunk tevékenységéhez szükség van úgynevezett vevőantennákra, amelyeket - többek között - egy-egy távközlési vállalattól bérelt toronyra telepítünk. A vevőantennák a tevékenységünk ellátásához szükséges jeleket közvetítenek központi szerverünkbe. Üzemeltetésük, felügyeletük nem igényel sem állandó, sem ideiglenes személyes jelenlétet, ennek megfelelően a vevőantennáknál személyes munkavégzés társaságunk munkavállalói által nem történik. Kizárólag időszakos (negyedéves, féléves, pár órát igénybe vevő) karbantartási munkák fordulnak elő a vevőantennákkal kapcsolatban, melyet munkavállalóink végeznek. A fentiek alapján - véleményünk szerint - ezen vevőantennák nem sorolhatók be a törvényben tételesen felsorolt létesítménytípusok egyikébe sem, ezért azt kell vizsgálni, hogy teljesítik-e a fent említett feltételek mindegyikét. A fentiekből következően - bár a vevőantennák a társaságunk használatában vannak, és közvetve segítik a tevékenységünket - azáltal, hogy ott nem valósul meg személyes munkavégzés, munkavállalóink ezen a helyen nem végeznek sem rendszeresen, sem ideiglenes jelleggel munkarend szerinti munkát, véleményünk szerint az antennák nem keletkeztetnek telephelyet az iparűzési adó szempontjából. Kérjük szíves megerősítésüket, miszerint helyes az álláspontunk a telephely megítélését illetően!
Részlet a válaszából: […] A kérdés a válaszhoz helyesen hívja fel a Htv. általános szabályok szerinti telephelyfogalmát [52. § 31. pont a) alpont], melynek megfelelő üzleti létesítmény esetén áll fenn iparűzésiadó-kötelezettség a létesítmény (ingatlan) helye szerinti településen. Szintén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.
1
2
3
28