Eladási céllal vásárolt ingatlan bekerülési értéke

Kérdés: Eladási céllal vásárolunk ingatlant, amelyet rendeltetésszerűen nem veszünk használatba. Az értékkel nem bíró felépítményt lebontatjuk külső vállalkozóval, majd a telket értékesítjük. Hogyan kell helyesen eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 47. §-ának (5) bekezdésében előírtakat ez esetben is alkalmazni kell. Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény (akár van értéke, akár nincs) egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Többcélú járművek üzemanyagáfája 2003-tól

Kérdés: A többcélú járművek (például a furgon típusú járművek, szabadidős terepjárók, "pick-up" kisteherautók) üzemeltetéséhez beszerzett üzemanyag áfalevonási szabályai változtak-e 2003-tól?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a törvényben alkalmazott azonosító rendszereknek – így a Kereskedelmi Vámtarifának, Szolgáltatások Jegyzékének (SZJ), és az Építmények Jegyzékének (ÉJ) – az adófizetési kötelezettség megállapítása szempontjából mikori állapotát kell figyelembe venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Udvar burkolása

Kérdés: Egy vállalkozás raktárhelyiséget épített, amelynek bruttó értékét 2 százalékos leírási kulccsal számolja el értékcsökkenési leírásként. Az épület udvarát beburkolták. Kérdés, hogy ez utóbbi kiadást költségként számolhatja el, vagy növelnie kell vele a beruházás (a raktár) értékét?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése és a 26. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján. E beruházást a vállalkozásnak önálló tárgyi eszközként, egyéb építményként kell nyilvántartásba vennie, és az értékcsökkenését is külön kell elszámolnia. A Tao-tv. 2. számú melléklet II...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 6.

Áfa: ingatlan átsorolása

Kérdés: Egy bérbeadással foglalkozó vállalkozás lakást alakított át orvosi rendelővé. Az átalakítással kapcsolatos áfát nem vonta le. A beruházást követő évben a bérbe adott ingatlant átminősítik. Alkalmazható-e az Áfa-tv. 39. §-a (1) bekezdésében szereplő arányosítás, ha igen, az átalakítás áfáját utólag hogyan helyezheti levonásba a vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a lakásátalakítással összefüggő áfát a beruházás évében nem vonta le.Tekintettel azonban arra, hogy az egészségügyi építmény (épületrész) önálló rendeltetési egység bérbeadása adóköteles (SZJ 70.12.4), a rendeltetésváltozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Értékcsökkenés bérbeadás esetén

Kérdés: Hány százalék értékcsökkenést számolhat el az egyéni vállalkozó és a kft. a bérbe adott épület, jármű, egyéb eszköz után? Számolhat-e el értékcsökkenést a bérbevevő?
Részlet a válaszából: […] ...vagy 6 százalék, jármű esetében 20 százalék, gép, berendezés esetében 14,5, 30, 33 százalék. A bérbe adó kft. a bérbe adott épület, építmény, ültetvény bekerülési értéke alapján 5 százalék, egyéb bérbe adott tárgyi eszköz értéke alapján 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosának autójavító szervizcége a tulajdonos ingatlanában végzi a tevékenységét bérleti díj nélkül. Idegen ingatlanon végzett beruházás és értékcsökkenés elszámolható-e? Az egyéb javítási, karbantartási munkák költségei elszámolhatók-e a kft.-nél, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...átvett eszközök is.Az autójavító szerviz tevékenységének végzéséhez feltételezhetően szükség van ingatlanra is (épületre, építményre, telekre). Ez lehet a tulajdonában vagy a kezelésében (és akkor a könyveiben is szerepel), de lehet az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Áthúzódó beruházás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás 2000-ben telephely kialakítása céljából kezdett beruházása 2001. évre áthúzódó értéke alapján igénybe vehette-e a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, ha az áthúzódó beruházás kerítés, belső udvar, parkosítás, a kiszolgálást közvetlenül szolgáló számítógép-hálózat, ISDN-hálózat?
Részlet a válaszából: […] ...közvetlen összefüggésben nem lévő ingatlan, különösen a lakóingatlan, illetve elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény. Nagykereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásnál elfogadható, hogy a kerítés, udvar, parkosítás címen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] ...a telket, illetve azépületet.)Az Szt. 47. §-ának (5) bekezdése szerint: építési telek (földterület) és a rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadásához induljunk ki az épület fogalmából. Az épület olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Kulturális járulékfizetés az alvállalkozónál

Kérdés: A 10/2001. (IV. 24.) NKÖM-PM együttes rendelet szól a kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról, az építtető és kivitelező fogalmakat használja, de nem részletezi a kivitelező által igénybe vett alvállalkozók esetleges kötelezettségeit. A fővállalkozó a kivitelezést általában továbbadja alvállalkozásba. Terheli-e kulturálisjárulék-fizetési kötelezettség azt az alvállalkozót, amelyik maga is 120 millió forintot meghaladó értékű munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...árbevétel után kell teljesíteni. A 4. § szerint pedig a kivitelező az építtetővel kötött szerződésnek megfelelően számlázza az építmény megvalósításának költségeit (amelyet a számviteli előírások szerint az értékesítés árbevételeként kell kimutatnia)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.
1
27
28
29
31