Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott építőipar tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Részfizetés számlázása

Kérdés: Cégünk építőipari kivitelezéssel foglalkozik. A vállalkozási szerződés szerint az első számla kiállítása a szerződés aláírásakor történik, ami az indulási költségek fedezetét jelenti. A számlát 1. részszámlaként vagy előlegszámlaként kell kiállítani? A szerződéskötéskor a megrendelő már a számlát is kéri. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszból: […]munka ellenértéke csak az Szt. 72. §-a alapján számolható el árbevételként, az építési-szerelési munkáról csak akkor állítható ki számla, ha a kivitelező a vállalkozási szerződésben meghatározott módon teljesített, és a szerződés szerinti teljesítést a megrendelő írásban elfogadta, elismerte. Ettől eltérő esetben történő számlázás vagy az el nem végzett munkákról történő számlakiállítás a bizonylati fegyelem durva megsértését jelenti, súlyosabb esetben a Btk. 289. §-ában meghatározott bűncselekmény is lehet. Ha tényleges teljesítés hiányában a megrendelő a teljesítést igazolja, a teljesítésről kiállított számlát elfogadja, a kivitelezőhöz hasonlóan megsérti a számvitel rendjére vonatkozó előírásokat. A Ptk. szerint a vállalkozási szerződés szerinti szolgáltatás általában oszthatatlan (azaz akkor kell számlázni, ha a vállalkozó már teljesített). A Ptk. ad azonban lehetőséget arra, hogy a szerződő felek a szerződésben a munka egyes részeinek átadás-átvételében állapodjanak meg, és így részteljesítés is elszámolásra kerülhet. Ehhez az szükséges, hogy a szerződésben műszakilag jól körülhatárolt, elkülönített teljesítéseket, szakaszokat határozzanak meg, és ezek a műszakilag elkülönített részteljesítések kerüljenek számlázásra. A szerződéssel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2452
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Bérmunka az építőiparban

Kérdés: Értelmezhető-e a bérmunka az építőiparban? Ha igen, miként kell elszámolni, miben tér el a közvetített szolgáltatástól?
Részlet a válaszból: […]ellenértékét jelentő bérmunkadíjat". A bérmunkadíj használatából még nem következik, hogy az adott esetben bérmunkáról van szó. Az építőiparban a bérmunka nem értelmezhető. A Ptk. XXXV. fejezete rendelkezik a vállalkozási szerződésről, és ennek keretében arról, hogy a vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. A Ptk. előírásainak megfelelő alvállalkozás lehet közvetített szolgáltatás, ha az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja szerinti követelmények teljesülnek. (Építőipari munkákkal kapcsolatos közvetített szolgáltatásokról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 256
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Építőipari telephely: alvállalkozók

Kérdés: Hogyan kell az iparűzésiadó-alap megosztása során eljárni, ha az építőipari tevékenységet fővállalkozóként folytató vállalkozás a telephelynek minősülő építkezés helyszínén konkrét munkát nem végez, minden feladatot alvállalkozók látnak el?
Részlet a válaszból: […]módszer.) A Htv. azt is rögzíti, hogy ezek közül azt kell alkalmazni, mely a tevékenységre leginkább jellemző. Ha az építkezés helyszíne telephelynek minősül és a munkálatokat kizárólag az alvállalkozók végzik el, akkor a megosztást a személyi jellegű ráfordítások arányában vagy a Htv. mellékletének 2. pontja szerint lehet elvégezni. Természetesen, ha az alvállalkozó előző évi adóalapja a 100 millió Ft-ot meghaladta, akkor ez utóbbi "komplex" módszer alkalmazható. A megosztás során azt a munkavállalót (magánszemélyt), munkavállalókat kell a tevékenységvégzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 229
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Építőipari vállalkozás telephelye

Kérdés: Társaságunk építőipari tevékenységét fővállalkozóként végzi. Mikor keletkezik az iparűzési adó szempontjából telephelye, illetve hogyan kell figyelembe venni (számítani) a telephellyé válás időtartamát?
Részlet a válaszból: […]folyamatosan vagy megszakításokkal történő végzésének időtartama adóéven belül a 6 hónapot meghaladja (a 2000. adóévben a 3 hónapot meghaladta). Ezen túlmenően telephely az az állandó ingatlan jellegű üzleti létesítmény (telep, iroda) is, ahonnan az építőipari tevékenység végzésére indulnak a vállalkozó munkavállalói. Amennyiben az építőipari tevékenységet a vállalkozó fővállalkozóként végzi, akkor ezen tevékenységvégzés kezdő napja az építőipari tevékenység megkezdésének első napja (felvonulás az építkezés helyszínére), utolsó napja pedig a tevékenység tényleges befejezésének napja (a létesítmény végleges átadása a megrendelő számára). Ez következik abból, hogy a fővállalkozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 228
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: A közvetített szolgáltatás feltételei

Kérdés: A számviteli törvényben megjelent új fogalom a közvetített szolgáltatás. A gyakorlatban való alkalmazás során mit kell konkrétan tartalmaznia a szerződésnek, a számlának egy építőipari tervezéssel foglalkozó vállalkozás esetében? Megszűnt az építőiparban az alvállalkozás lehetősége?
Részlet a válaszból: […]jelenti azt, hogy a Polgári Törvénykönyv szerinti alvállalkozás megszűnt. A Polgári Törvénykönyvben szabályozott esetekben az alvállalkozói teljesítmény is megfelelhet a közvetített szolgáltatás kritériumainak. Önmagában az alvállalkozás tényéből nem következik, hogy azt közvetített szolgáltatásként lehessen elszámolni. Mit tartalmazzon a szerződés, és mit tartalmazzon a számla, hogy megfeleljen a közvetített szolgáltatás kritériumainak? A megrendelővel kötött szerződésből ki kell tűnnie annak, hogy a megrendelő által igényelt tervezési munkák elvégzéséhez a tervező kft. mások szolgáltatásait is igénybe veszi. (Nincsen olyan követelmény, hogy a szerződésben rögzíteni kell, név szerint kiket és milyen szolgáltatásra szándékoznak igénybe venni.) Ez sok esetben nyilvánvaló, hiszen vannak olyan speciális tervezések, esetleg engedélymegszerzések, mérési feladatok stb., amelyeket a tervező kft. felkészültsége alapján nem tud elvégezni. (Ezért mások szolgáltatását veszi igénybe, vásárolja meg, és a megrendelőnek közvetíti azokat.) Amikor a megrendelt tervezői munka elkészült (részben vagy egészen), a tervező kft. számláz a megrendelőnek, a számlában részletezi a megrendelés érdekében igénybe vett és közvetített szolgáltatásokat szolgáltatásfajtánként, s külön sorban feltünteti a saját munkájának az ellenértékét. A megrendelőnek elküldött számlából a közvetítés ténye akkor ismerhető meg,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2001. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 56