Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott épületberuházás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Épület bontásának, újak létrehozásának elszámolása

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.
Részlet a válaszból: […]társaság nem vette használatba (nem lakottan vásárolta meg!). Természetesen dokumentálni kell, hogy azon telekrész (üres telek) piaci értéke (nem a vételára) mennyi, feltételezhetően több, mint a telekrészre jutó vételár. A lebontott épülethez tartozó telekrész piaci értéke és ezen telekrész piaci értéke közötti különbözetnek megfelelő összegben a bontási költség és a lebontott épület bekerülési értékének együttes összege a telekrész bekerülési értékét növeli. A telekrész bekerülési értékét meghaladó bontási költség és a lebontott épület bekerülési értékének együttes összegeivel csak az újként megépült épületek bekerülési (beszerzési) értéke növelhető, a felújított épület bekerülési értéke nem növelhető!Amennyiben a lebontásra kerülő épületet a társaság lakottan vásárolta meg, akkor az előbbiekben leírtak nem alkalmazhatók, csak az Szt. 47. §-ának (6) bekezdése. Ezen előírás szerint: egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani. Így a régi épület bontásának a költségeivel a helyén felépülő új épületek bekerülési (beszerzési) értékét kell növelni (a felújított épület értéke nem növelhető!). A lebontott épület bekerülési (könyv szerinti) értékét pedig terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kell a könyvekből kivezetni.2. Téves az, hogy a mélyépítés költségei csak a két teremgarázs és a tárolók megépítése miatt merültek fel. Feltételezhetően azok fölött vannak az új épületek (részben vagy egészen), ezért műszakilag megalapozottan meg kell határozni azoknak a mélyépítési munkáknak a költségeit, amelyek elvégzése az épületek megépítéséhez kellett, és az így megállapított értékkel az új épületek bekerülési értékét kell növelni. Így a teljes mélyépítés összes költségét nem lehet csak a két teremgarázs és a tárolók bekerülési értékében számításba venni.3. A lebontott épület könyv szerinti értékének elszámolásáról már írtunk. Ha az épületet a lebontása előtt nem vették használatba (nem lakottan vették), akkor az 1. pontban leírtak szerint része lesz a telekrész értékének, illetve az új épületek bekerülési értékének.Ha a bontásra kerülő épületet a lebontás előtt használatba vették (lakottan vásárolták meg), akkor csak a bontás költségeit lehet a két új épület bekerülési értékében számításba venni, a lebontott épület könyv szerinti értékét pedig a bontáskor terven felüli értékcsökkenésként kell az egyéb ráfordítások között elszámolni, az eredmény terhére.4. A telket a telek bekerülési értékén kell nyilvántartani a főszabály szerint. Az 1. pont alapján a lebontott épülethez tartozó telekrész értéke azonban nőhet a lebontott épület bontási költségeinek és bekerülési értékének egy részével (a telekrész bekerülési értéke és lebontás utáni piaci értéke közötti különbözettel). Így az egy telek bekerülési értékéből két telekrész értéke lesz, alapterület-arányos megosztás után, de a lebontott épülethez tartozó telekrész értéke több lehet a bontási költség és a lebontott épület bekerülési értéke együttes összegének külön számított részével.Alapvető számviteli követelmény a megbízható és valós összkép biztosítása, mind az adóalap, mind a vállalati eredmény szempontjából. Ezért lényeges, hogy az értékesítésre kerülő eszközök bekerülési értéke lehetőleg pontosan kerüljön megállapításra. Nem lehet csak "nagyoltan" számolni, a számítást műszakilag meg kell alapozni, bizonyítani annak helyességét. A kérdésben leírtak figyelembevétele mellett külön-külön kell megállapítani:- a lebontott épület helyén felépülő két épület bekerülési értékét (itt közvetlen önköltségét, amelyet saját termelésű készletként kell[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8267

2. találat: Épülettel kapcsolatos költségek (egyéni vállalkozó)

Kérdés: Magánszemély telket vásárolt, melyen 2ingatlan található. Egy lakáscélú és egy gazdasági épület 30%-os készültségi állapotban. Egyéni vállalkozásához székhelyként lett az ingatlan bejelentve. Vállalkozási tevékenységét a gazdasági célú épületben végzi. Az ezzel kapcsolatos közműdíjakat elszámolhatja-e a vállalkozás költségei között, ha külön telefonvonal és mérőórák vannak az épületben? A gazdasági épületet átalakítja, a felmerült építési költségek (építőanyag, munkadíj, tervezés) elszámolhatók-e? Erre az épületre hogyan számolhat el értékcsökkenést abban az esetben, ha az adásvételi szerződésből nem állapítható meg egyedileg az épület vételára, ezt az ingatlant (épületet) hogyan veheti be a vállalkozás könyveibe, és milyen értéken?
Részlet a válaszból: […]technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, CB-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek - például nap, m2, m3 - alapulvételével), továbbá - ha a használat csak részben szolgálja a tevékenységet, tételes elkülönítés nélkül - az internet használati díjának 30 százaléka, de legfeljebb évente 60 ezer forint; - a telefon, a rádiótelefon, a telefax, a CB-rádió, a telex telephelyre történő beszerelése esetén a készülék ára és a beszerelés díja azzal, hogy a telefon árának és beszerelési díjának 50 százaléka számolható el költségként abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó lakása és telephelye műszakilag nem elkülönített. Értékcsökkenési leírással csak a kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú tárgyi eszközök és nem anyagi javak esetében lehet költséget elszámolni. Kizárólag üzemi célúnak azok a "leírandó eszközök" minősülnek, amelyeket a magánszemély csak az önálló tevékenységé(ei)hez használ,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. január 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2485

3. találat: Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A kft. tevékenysége az általa építtetett irodaház üzemeltetése, az irodaházban található helyiségek bérbeadása, amihez a kft. nagy összegű hitelt vett fel. A hitel után jelentős összegű kamatot fizet. Az irodaházba 2004. január 1-jétől a bérlők folyamatosan beköltöznek, fizetik a bérleti díjat. Az irodaház műszaki átadása során néhány szakhatóság kifogással élt, így az épület használatbavételi engedélyét nem adták ki, ezért az épület nem került aktiválásra. Helyes ez így? A bérlők beköltöztek, fizetik a bérleti díjat, aktiválás nélkül az összemérés elve miként érvényesül? Nem lenne helyesebb, ha a tényleges használatbavétel alapján történne az aktiválás?
Részlet a válaszból: […]eljárásról valamennyi érintett szakhatóság által aláírt, elfogadott jegyzőkönyv készült, amely szerint a szakhatóság mindent rendben lévőnek talált, - és a szakhatóság vállalta a használatbavételi eljárás, illetve az erről készült jegyzőkönyv alapján, hogy a használatbavételi engedélyt ki fogja adni. A jogszerűen használatba vett épület esetén érvényesülnek a számviteli alapelvek, azaz a bevételekhez hozzárendelődnek a bevétel elérése érdekében felmerülő költségek (az üzemeltetési költségeken túlmenően a terv szerinti értékcsökkenési leírás is, a felvett hitelek kamata is stb.). Addig azonban ezek a költségek csak részben vehetők számításba a bevételekkel szemben. A számviteli szabályozás a jogszerű használatbavételt követő aktiválás előtti használatot úgy tekinti, mint a próbaüzemeltetést. Amiből az következik, hogy a felvett hitel kamatráfordítása az épület bekerülési értékét növeli, beruházáshoz kapcsolódó devizakötelezettségek árfolyam-különbözetével az épület bekerülési értékét kell korrigálni, sőt a próbaüzemeltetés többletköltsége is (ha van!) az épület bekerülési értékét növeli. Az épület jogszerű aktiválásáig elszámolt bérleti díjat árbevételként kell kimutatni. Az aktiválás időpontjáig felmerült üzemeltetési költségeket pedig elsődlegesen a megfelelő költségnemek között kell elszámolni, majd a beruházás ráfordításaként (mint saját előállítású eszközök aktivált értékét) kell kimutatni, össze kell vetni a kapott, elszámolt bérleti díjak összegével, és amennyiben nem haladja meg a beruházás ráfordításaként elszámolt összeg az árbevételként kimutatott öszszeget, akkor a beruházásként elszámolt üzemeltetési ráfordítást vissza kell vezetni (csökkenteni kell a saját előállítású eszközök aktivált értékét). Abban az estben, ha a még nem aktivált épület jelentős hányadát már bérbeadták, nagy valószínűséggel a ténylegesen elszámolt bérleti díj meghaladja az üzemeltetés tényleges költségeit, és így a kft. nagyobb nyereséget mutat ki,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2328
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszból: […]pedig beletartoznak az eszköz (az irodaház) bekerülési értékébe. Az épület mint műszaki egység csak akkor biztosítja - irodaház esetén - az állandó, időszakos vagy idényjellegű tartózkodás feltételeit, ha rendelkezik az előbb felsorolt berendezésekkel. A kérdés utal arra, hogy ezen berendezések "technológiai cél"-t szolgálnak. Valószínű, hogy a kérdést feltevő nem tudja, hogy mit kell érteni a "technológiai cél", pontosabban "technológiai berendezés" kifejezésen. Technológiai berendezés fogalmába tartoznak azok a gépek, berendezések, amelyek a termelőtevékenységet, a termékátalakító folyamatokat szolgálják. Az irodaházban a klasszikus értelemben vett termék-előállító, termékátalakító tevékenységet a központi fűtő-, hűtő-, szellőzőberendezésekkel, a személyfelvonóval, a külső fényárnyékoló rendszerrel nem folytatnak még részben sem. A hivatkozott válaszban utaltunk arra, ha a felsorolt berendezések az épület használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, akkor is bekerülési értéküket az épület értékében kell figyelembe venni. Amennyiben a szóban forgó berendezéseket javítani vagy részben cserélni kell, az jellemzően a karbantartás fogalmába tartozik [lásd az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 9. pontja], a javítás, a részbeni csere költségeit a felmerülés időszakának eredménye terhére kell elszámolni, annak nem az értékcsökkenési leírás, hanem az árbevétel a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2112
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Épületek aktiválásának időpontja

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1944. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: az irodaház építési munkái 2002-ben kezdődtek. 2003. november 25-én használatbavételi engedély megszerzése érdekében kérelmet nyújtottunk be a helyi önkormányzathoz. A használatbavételiengedély-kérelemhez csatolva hatósági és egyéb jegyzőkönyveket, illetve hozzájárulásokat, amelyeket a szakhatóságok adtak ki. Ahasználatbavételi eljárás megkezdését követően, 2004 januárjában derült ki, hogy a környező irodaházak által több éve használt, és a szóban forgó épülethez vezető út útügyi szakhatósági engedélyek kiadása még nem történt meg. Ezért az önkormányzat a használatbavételi engedélyt nem adta meg. (A szóban forgó út kivitelezése nem volt része az irodaház-beruházásnak!) Az úthasználati engedélyt 2004. május 27-én adták ki. Az irodaház hasznosítása 2004. január 1-jével megkezdődött. Az épület műszaki átadás-átvétele 2003 decemberében kezdődött és 2004. január 21-én fejeződött be. Milyen időponttal kell az épületet aktiválni? Lehet-e az adott esetben alkalmazni az Szt. 4. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszból: […]használatra. Amennyiben az épület műszaki átadás-átvételi eljárása 2004. január 21-én fejeződött be, az aktiválás legkorábbi időpontja ez a nap lehetne. (Természetesen csak akkor, ha az út-használatbavételi engedély hiányában is ki kellett volna adni az épület használatbavételi engedélyét. Ennek eldöntésére nem vállalkozhatunk.) Az épületet akkor sem lehet - az előbbiekből következően - 2004. január 1-jével aktiválni, ha a tényleges használata (bérbeadása) már január 1-jével megkezdődött, mivel a műszaki átadás-átvételi eljárás nem fejeződött be. Az épület rendeltetésszerű használatbavételét (az adott esetben, a kérdésben leírtak figyelembevételével), azaz 2004. május 27-ét követően lehet az épület bekerülési értéke, hasznos élettartama, esetleges maradványértéke számításbavételével az értékcsökkenési leírás összegét megállapítani és elszámolni. Az aktiválás időpontjáig kapott, elszámolt bérleti díjat árbevételként, az irodaház üzemeltetésével kapcsolatos - az árbevétel összegét nem meghaladó - költségeket, végső fokon az eredményt terhelő költségként kell elszámolni. Ebben a vonatkozásban érvényesül az összemérés számviteli alapelv követelménye. Az aktiválás időpontjáig - az Szt. 52. §-ának (7) bekezdésében foglaltakból következően - viszont nem lehet terv szerinti értékcsökkenési leírást elszámolni, utólag sem! Sőt, amennyiben az üzemeltetés költségei meghaladják az adott időszakban realizált bérleti díj miatti árbevételt, a különbözettel - mint a próbaüzemeltetés többletköltségeivel - az irodaház bekerülési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 2111
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Épületberuházás közműveinek megvalósítása, elszámolása

Kérdés: Az épületberuházás üzembe helyezéséhez különböző közművekre van szükség, amelyeket a közüzemi szolgáltatók helyett társaságunk valósít meg. (Nemcsak közműfejlesztési hozzájárulásokat kell fizetni!) Hogyan történik az elkészült létesítmények átadása a közüzemi szolgáltatóknak?
Részlet a válaszból: […]a beruházás-számlán. Amikor a közműberuházások elkészültek, azokat az üzemeltető közműveknek a térítés nélküli átadás szabályai szerint át kell adni. A fizetendő áfát általában fel kell számítani. A társasági adónál a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének n) pontjában foglaltak szerint kell eljárni. [Nem kell az adózás
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. április 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1209
Kapcsolódó tárgyszavak: