Vízi- és szennyvízközmű megvalósítása

Kérdés: A víziközmű-társulat 2007-ben alakult, közel 6000 érdekeltségi egységgel. Egy érdekeltségi egységre eső befizetés vízellátásra 350 E Ft, csatornaberuházás esetén 150 E Ft. Ennek a megfizetésére 3 választási lehetőség van: két év alatt készpénzzel, 10 év alatt hitelfelvétel útján, vagy a lakás-takarékpénztárba való belépéssel. Ez utóbbi esetben a társulathoz csak kamatot és működési költséget fizetnek a tagok, 75 hónapon keresztül a lakás-takarékpénztárhoz törlesztést fizetnek, majd a lejáratkor a társulat a hitellel fedezett tőkét egy összegben kapja meg. Társulatunk analitikus nyilvántartást vezet, amelyben a törlesztőrészletek előre feltüntetésre kerültek. A víziközmű-beruházás kivitelezési számlái ISPA/KA támogatás igénybevétele mellett az önkormányzathoz mint beruházóhoz kerülnek. A kifizetéshez a társulat az érdekeltségi hozzájárulást és a felvett hitel összegét az önkormányzathoz utalja át. A társulat csak a működésével kapcsolatos költségeket fizeti ki. A társulat nem bevételszerző tevékenységre alakult. Kérdéseink: a) A kivetett érdekeltségi hozzájárulást teljes összegében nyilván kell-e tartani a főkönyvi könyvelésben, vagy csak a ténylegesen befolyt összeget? b) A hitelkamaton felül felmerült költségeink is beruházási költségnek minősülnek? c) Ha átadjuk a költségeket az önkormányzatnak, azt számlázni kell? d) Ha a működési költségek nem beruházási költségek, akkor rendkívüli bevétel átvezetésével ellentételezhető? e) Ha követelésként kimutatjuk az érdekeltségi hozzájárulást, kell-e értékvesztést elszámolni? f) Az önkormányzathoz át nem utalt, befolyt érdekeltségi hozzájárulást nyereségként kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetőönkormányzatnak, illetve az erre kijelölt üzemeltetőnek. A kérdésben nem errőlvan szó! A kérdésben leírtak megkérdőjelezik magának a víziközmű-társulatnak alétjogosultságát is. A kérdés szerint a víziközmű-társulat – valójában -beszedi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 3.

Haszonbérbeadás illetékmentessége

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet. A haszonbérbe adás esetén élhet-e az őstermelő az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. §-a (1) bekezdésének p) pontjában megfogalmazott illetékmentességgel?
Részlet a válaszából: […] ...alapít, és egyénivállalkozóként vagy mezőgazdasági őstermelőként a termőföldet mezőgazdaságicélra hasznosítja. A termőföld – az erdő is idesorolandó – haszonbérbe adása útjánnem a tulajdonos, hanem a haszonbérlő hasznosítja azt mezőgazdasági célra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Regisztrált őstermelő erdőbérbeadása

Kérdés: Egy FVM-nél regisztrált, erdőgazdálkodási tevékenységet folytató őstermelő erdőt vásárolt. A bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik-e az Szja-tv. 74. §-ának (2) bekezdése, mely szerint ez a bevétel mentes az adó alól? A vásárolt erdőt haszonbérbe adással – határozott időtartamra kötött szerződéssel – hasznosítja, és a haszonbérlet időtartama meghaladja az öt évet.
Részlet a válaszából: […] ...az a földrészlet, amelyet atelepülés külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös,kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagy halastóként tartanak nyilván,továbbá mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Közös őstermelői tevékenység

Kérdés: Közös őstermelői igazolvány esetén az erdőgazdálkodási tevékenységből származó bevétel megosztható-e a tagok között, ha az erdőgazdálkodási tevékenység értékesítési bevétele nem köthető több tag tulajdonához? (Szja-tv. 6. sz. melléklet 1. pont, őstermelői tevékenység "saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás".)
Részlet a válaszából: […] ...erdőgazdálkodási tevékenységből származó bevételmegosztható a tagok között a következő feltételek teljesülése esetén. AzSzja-tv. 6. számú melléklete szerint mezőgazdasági őstermelői tevékenységnekminősül a saját tulajdonú földterületen végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Egyéni vállalkozó termőföldjének bérbeadása

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó termőfölddel rendelkezik, tulajdonjogilag mint magánszemély. Ezen földterületek egy részét bérbe adja bérleti díj ellenében. Másik részét az egyéni vállalkozása rendelkezésére bocsátja. Az egyéni vállalkozó a rendelkezésére bocsátott földterület után számolhat-e el bérleti díjat, mint magánszemély kaphat-e bérleti díjat az egyéni vállalkozástól?
Részlet a válaszából: […] ...az a földrészlet, amelyet – a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásbanszántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban vagyhalastóként tartanak nyilván; továbbá – mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld; –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Számítógépen kiállított számla

Kérdés: Egyik szállítónk módosított számlázási szokásain. A számláit Excel formátumban megírja, aláírja, majd mellécsatol egy számlatömbből kivett üres első példányt. Az exceles számlán feltünteti a tömbből kivett számlának a sorszámát. Azt mondja, az APEH nem tiltakozott ellene. Én igen! A szállító partner helyesen jár el?
Részlet a válaszából: […] ...– nem biztosítják, visszaélésekhez vezethetnek,az előzetesen felszámított áfa levonhatóságát, visszaigénylésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Adóhiány következményei

Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?
Részlet a válaszából: […] ...jelen esetben él az adólevonási jogával–, szintén köteles az adóhatóság késedelmi pótlékot felszámítani, tehát ennekjogalapja sem kérdőjelezhető meg. A pótlékszámítás számszaki része jeleninformációk alapján nem minősíthető, de van lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Kérném szíves segítségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao-tv. és az Szt. szerint! Tag/Társaság "B" társaság "C" társaság "D" társaság "A" társaság 80 százalék 50 százalék "B" társaság 90 százalék
Részlet a válaszából: […] ...is, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, azeurópai részvénytársaság, az európai szövetkezet, a vízitársulat, azerdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországifióktelepe, amennyiben nem az államháztartás szerve, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Erdősítéshez nyújtott támogatás

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető kft. – mint kijelölt erdőgazdálkodó – által igénybe vett, az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatás 2006. évben elszámolható-e a tőketartalék javára, vagy rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd elhatárolni?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszabály alapján tőketartalékba helyezendő támogatás értékét.Így amennyiben a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtott támogatásfolyósítójával kötött szerződés, megállapodás egyértelműen tartalmazza annak a–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Lábon álló fa értékesítése

Kérdés: Társaságunk lábon álló fát értékesít. A szerződésben megállapodtunk, hogy a kitermelt fa köbmétere után fizet a vállalkozó. Mi a helyes elszámolási mód. Hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a lábon álló fát értékesítik (és nem a kitermeltfát!), függetlenül a kitermelt fa mennyiségétől, akkor valójában az erdőt adtákel, a várhatóan kitermelhető fa mennyiségét csak az ár meghatározásáhozhasználták. Ez esetben egyszer kell számlázni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.
1
7
8
9
12