Év közben kifizetendő osztalék

Kérdés: Két belföldi magánszemély taggal rendelkező kft. 2019. évben alakult, és 2021 januárjától a kiva szerint adózik. Áttéréskor (2021. január 1-jén) az eredménytartaléka -1720 E Ft volt, a 2021. évi év végi kivás adózott eredménye pedig +31.000 E Ft. Jelenleg tehát 29.280 E Ft a cég eredménytartaléka, és a 2022. évi első három negyedévi eredménye 12.000 E Ft körül alakul. Ha osztalékot akarnak a tagok kivenni, mennyit vehetnek ki tulajdonképpen? (31.000+12.000 E Ft vagy 29.280+12.000 E Ft?) Illetve ha pl. 30.000 E Ft lesz a jóváhagyott osztalék, és ezt ki is fizetik októberben a tagoknak, akkor a kft. a 15% szja-val csökkentett összeget fizeti ki és vallja be a 08-as havi járulékbevalláson, illetve a tagokat terhelő szochót kifizeti, vallja be és vonja le? "Kivanövelő tételként kell figyelembe venni az adóévben jóváhagyott, fizetett osztalékot, ide nem értve a kiva előtti adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kiva időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot."
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 39. § (3) bekezdése szerint osztalékként az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék fizethető ki akkor, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Ki sem fizetett, de jóváhagyott osztalék az üzletrész értékesítésekor

Kérdés: Gazdasági társaság 2019-ben a 100%-os anyavállalat javára jóváhagyott osztalék egy részét a mai napig nem fizette ki. Időközben az üzletrész 25%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben a felek nem rendelkeztek a ki nem fizetett osztalék sorsáról. A ki nem fizetett osztalék tekintetében, az üzletrész értékesítése következtében változik-e a jogosult személye, vagy főszabályként továbbra is az a tulajdonos jogosult teljes egészében az osztalékra, aki annak jóváhagyásakor a társaság tulajdonosa volt?
Részlet a válaszából: […] ...számára nem értelmezhető a kérdés. Hogyan merülhetett fel az, hogy az új tulajdonos részére jár-e az az osztalék, amelynek fedezete, az eredménytartalék létrehozásában nem vett részt? Ezért helyesen jártak el akkor, amikor az üzletrész értékesítésekor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Tervezett és végleges vagyonmérleg eltérése

Kérdés: Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4a) bekezdése szerint a (4) bekezdés megfelelő alkalmazásával nyitómérleget kell készítenie. A nyitómérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg közötti eltérést hol kell szerepeltetni, tekintettel arra, hogy a Cégbíróság a jegyzett tőke összegét a tervezett nyitómérleg alapján már előre megállapítja? (A két leltárérték nagymértékben eltérhet, a jelentős raktárkészlet és legalább 30 nap miatt.) Mi lesz a saját tőke?
Részlet a válaszából: […] ...alapító okirat szerinti alapítás időpontjára) készített nyitómérleg nem térhet el. Ha mégis eltér, akkor azt a saját tőkén belül eredménytartalékként kell kimutatni (kevesebb nem lehet).Javaslatunk az, hogy ha az egyéni vállalkozásból az alapító okiratot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...tőke csökkenéseként, a névérték és a vagyonmérleg-tervezet szerinti eszközérték (üzletrész bekerülési értéke) különbözetét az eredménytartalék változásaként] kell a különbözetek oszlopában szerepeltetni. [Ha a részesedés bekerülési értéke meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Szövetkezeti tag üzletrészének megszűnése

Kérdés: A 2020. évben elhunyt szövetkezeti tag üzletrésze (pénzbeni vagyoni hozzájárulás) 100 ezer forint. A törvényes örökös nem kíván tag lenni a szövetkezetben, ezért kérte a vagyoni hozzájárulás kifizetését. A közjegyző 2022. júliusi hagyatékátadó végzés alapján 63.586 forintban határozta meg annak értékét a 2020. évi éves beszámoló alapján. A szövetkezet beszámolójában a jegyzett tőke 2900 ezer forint, a saját tőke értéke 1844 ezer forint (negatív eredménytartalék: -975 ezer forint). A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. tv. alapján és az Szt. rendelkezései figyelembevételével milyen értékben fizethető ki vagyoni hozzájárulás, tekintettel arra, hogy a tagsági jogviszony alatt nincs vagyonnövekmény? Szükség van-e kifizetést megelőzően a szövetkezet sajáttőke-értékének rendezésére? Ha kifizethető a hagyatéki végzésben meghatározott érték, akkor mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] ...járó összeget. (A saját tőke:jegyzett tőke arányában.) [Zárójelben meg kell jegyezni, a kérdés szerinti saját tőke és az eredménytartalék együttes összege kevesebb, mint a jegyzett tőke, 81 ezer forinttal. Feltételezhetően ez az érték nem változtatja meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Osztalékfizetés termőföldben

Kérdés: A kft. osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, és az osztalékot termőföldben fizeti ki a tulajdonosoknak. Mikor keletkezik az osztalék után személyijövedelemadó- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Egy korábbi kérdésre adott válaszuk alapján, "az osztalék kifizetése az ingatlan átadásakor van". Ez a "kifizetés időpontja" legkésőbb a földhivatali bejegyzés időpontja kell, hogy legyen, vagy esetleg lehet ennél későbbi időpont is, amikor ténylegesen megtörténik az átadás?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírásokból az következik, amennyiben az osztalék kifizetése nem pénzeszközzel történik, akkor a teljesítésként átadott eszközt - az eszközmozgással egyidejűleg - az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni azzal, hogy az így keletkezett követeléssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Nyitómérlegben a jegyzett tőkétől eltérő saját tőke

Kérdés: A betéti társaság az adózás megszűnése után kötelezően elkészítendő nyitómérlegben - mivel a számviteli törvény szó szerint nem írja elő, hogy ezt a különbözetet melyik soron kell kimutatni - eszközök és kötelezettségek, valamint a jegyzett tőke különbségét a tőketartalékban vagy az eredménytartalékban kell szerepeltetni? Az eredménytartalékban való szerepeltetés a vállalkozásból történő későbbi kivonás esetén adózás szempontjából problémát okozhat?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőke összege. Amennyiben a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke összege, akkor ez a negatív különbözet egyértelműen csak eredménytartalék lehet.Amennyiben a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét, a különbözet lehet tőketartalék is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a jelentős összegű hibák elkülönítetten kimutatott eredményre gyakorolt hatásának összegét (adózott eredményét) az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételként a hiba megállapításának üzleti évében kell elszámolni. Ilyenkor az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Fejlesztési tartalék bérbeadásra épített lakásra

Kérdés: Építőipari generálkivitelező kft. kulcsrakész lakásokat értékesít 5% áfával, illetve lakásokat ad bérbe 27% áfával speciális áfakörös bejelentkezés alapján. A kft. a korábbi években fejlesztési tartalék címén lekötött tartalékba helyezett 30 millió forintot. Az elkészült lakást nem értékesíti, hanem bérbe adja. A bérbeadásra épített lakás - amennyiben azt aktiválja a használatbavételkor - aktiválandó értéke megvalósítható-e a lekötött tartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...közötti aktiválása: T 123 - K 161.A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Visszavásárolt üzletrész bevonása vagy ajándékozása

Kérdés: A társaság jegyzett tőkéje 3 M Ft. Az egyik 50%-os tulajdonos elhalálozott, ezért a kft. visszavásárolta az örökösöktől az üzletrészt 60 M Ft értéken. A lekötött tartalék képzése megtörtént. A kft. jelenleg a 1,5 M Ft névértékű üzletrész bevonását tervezi, egyidejű 1,5 M Ft tőkeemeléssel, a szabad eredménytartalék terhére, hogy a törzstőke ne csökkenjen a minimális érték alá. A tulajdonos szeretné 3 gyermekének ajándékozni/eladni az üzletrészét. A 7161-es és a 8509-es kérdésekre adott válasz alapján úgy gondolom, adózási szempontból jobban jár, ha értékesíti 3 M Ft-ért az üzletrészt, mintha elajándékozza, mert ajándékozás esetén az ajándékozó apának árfolyamnyereségből származó jövedelme keletkezne (120 M Ft piaci érték - 1,5 M Ft szerzési érték különbözete), amely szja- és szochoköteles. Az Szja-tv. 77/A. § (2) bekezdés h) pontja szerint a gyermekeknél nem keletkezik bevétel a 120 M Ft piaci értékű üzletrész megszerzésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] A tulajdonos, ha értékesíti üzletrészét a gyermekeinek, adózás szempontjából csak akkor járna jobban, ha az üzletrész szerződés szerinti eladási ára megegyezne az üzletrész szerzési értékével, ebben az esetben nem keletkezik az értékesítő apánál árfolyamnyereségből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
1
2
3
61