Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...is egyértelművé teszi, hogy a társaságnál a kapott pótbefizetést nem lehet úgy kezelni, mint a jegyzett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot. Ezért írja elő az új Szt. 38. §-ának (4) bekezdése, hogy lekötött tartalékként kell kimutatni (nem is mehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Csak az egyszeres könyvvitelt érintő változások

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépett – csak az egyszeres könyvvitelt érintő – legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett tételek összegét – ide nem értve a vevőkkel szembeni követeléseket – el kell számolni rendkívüli bevételként az eredménytartalékkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címke:

ISO 9001 bevezetésének aktiválható költségei

Kérdés: Társaságunk minőségbiztosítási rendszer (ISO 9001) bevezetését tervezi. A bevezetéssel megbízott társaság díján kívül aktiválható-e annak az alkalmazottunknak a bére + járulékos költsége, aki egy bizonyos ideig ezzel fog foglalkozni? Aktiválhatók-e a bevezetéshez kapcsolódó, külön megvásárolt szabványok?
Részlet a válaszából: […] ...leírás évenkénti összegének a megállapításához is.Megjegyzés: az új Szt. 38. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint: az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni az alapítás-átszervezés aktivált értékéből még le nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
Kapcsolódó címkék:  

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 38. §-a (3) bekezdésének f) pontjából törölve lett "az üzleti év mérlegfordulónapjáig" szövegrész, amely azt jelenti, hogy az eredménytartalékból le kell kötni a mérlegkészítés időpontjáig megszavazott pótbefizetés összegét, ha azt a tulajdonos (a tag) még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Pótbefizetés teljesítése a tulajdonosnál

Kérdés: Magyarországon bejegyzett társaság külföldön bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa. A külföldi társaság veszteségesen gazdálkodott, és az ottani törvényi előírások szerint a tulajdonosokat pótbefizetési kötelezettség terheli, a külföldi társaság visszafizetési kötelezettsége mellett. Valóban eredménytartalék csökkenéseként kell-e kimutatni a magyar tulajdonosnál az új Szt. szerint a pótbefizetés összegét, még akkor is, ha ezáltal az eredménytartalék negatívvá válik?
Részlet a válaszából: […] ...válasz röviden: igen!Az új Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerint: az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi előíráson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
Kapcsolódó címke:

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] ...csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján átruházható eszközök értéke alapján nem kötelező a tőketartalékból (az eredménytartalékból) a lekötött tartalékba átvezetni.A leírtak miatt a kérdésekre külön-külön nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címke:

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő saját tőkétől, akkor pozitív eltérés esetén annak függvényében, hogy miből adódik a különbözet, vagy az eredménytartalékot kell növelni (mert több lett az adózott eredmény, mint amivel a vagyonmérleg-tervezetben számoltak), vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] ...18. §-a szabályozza a fel nem osztható vagyon képzését azzal, hogy a szövetkezet tőketartalékának, vagy ha ez nem nyújt fedezetet, eredménytartalékának az alapszabályban meghatározott hányadát fel nem osztható vagyonná minősíti, és ezt a lekötött tartalékba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.
Kapcsolódó címkék:  

Szövetkezeti üzletrész bevonása

Kérdés: Az új Szt. előírása szerint a tőketartalék növekedéseként kell elszámolni a szövetkezeti üzletrész bevonása miatt képzett, fel nem osztható vagyon összegét. Kötelező-e ez az eljárás, s ha igen, át kell-e vezetni a lekötött tartalékba? Feltétele-e ez a társaságiadó-alap csökkentésének?
Részlet a válaszából: […] ...fel nem osztható szövetkezeti vagyonba helyezett összeggel a mérleg szerinti eredmény elszámolásakor a tőketartalékot növelni kell az eredménytartalékkal szemben; amennyiben a szövetkezet az üzletrész visszavásárlásához költségvetési támogatást kapott, azt is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Lekötött tartalék visszavásárolt üzletrész miatt

Kérdés: Az új Szt. 38. §-a (3) bekezdésének c) pontja esetében arról van szó, hogy a visszavásárolt, de be nem vont üzletrész névértékét könyvelem az eredménytartalékból a lekötött tartalékba, miután bevontam, visszakönyvelem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottakra nem lehet sem igennel, sem nemmel válaszolni.Az új Szt. 38. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint: az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni a visszavásárolt saját üzletrészek névértékét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
65
66
67
68