Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] Valóban jól gondolják, ugyanazon eszközt két társaság könyveibenkimutatni nem lehet. A kérdésben leírt esetben valójában nem nyílt végűpénzügyi lízingről van szó, hanem egyszerűen csak bérletről. A kérdésben leírttartalmú szerződés nem lízingszerződés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Viszonyítás a támogatásnál

Kérdés: Ingatlanberuházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amelyet halasztott bevételként mutatunk ki. A támogatás a nettó beruházási értéknek az 5 százaléka. Az ingatlan épületből és telekből áll. Az épületnél a maradványérték 80 százalék. Mihez kell viszonyítani a támogatás időbelileg elhatárolt összegének csökkenését? Az ingatlan bruttó értékéhez vagy a maradványértékkel csökkentett bruttó értékhez?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása előtt – a kérdéshez kapcsolódóan -tisztázandó: a számviteli előírások szerint külön-külön tárgyi eszköz az épületés a telek, a támogató a támogatást az épülethez vagy a telekhez, vagymindkettőhöz adta. Feltételezzük a válasz során, hogy csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése, nyilvántartása

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint a 100 ezer forintegyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemitermékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően -a használatbavételkor értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Építőipari gépek bérbeadása

Kérdés: A társaság építőipari gépét (földgyalut) bérbe adja egy másik társaságnak kezelőszemélyzettel. A bérleti díjról havonta állítanak ki áfás számlát. A bérleti díj tartalmazza a gép használati díját, a gépet kezelő személy (aki a bérbeadó társaság alkalmazásában áll) díját, a szükséges üzemanyag, karbantartás, javítás költségét külön elszámolás szerint. A befolyt ellenértéket a bérbe adó társaság árbevételként, fizetendő áfaként könyveli, a felmerült költségeket a megfelelő költségnemnél számolja el, azok előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezi. Helyesen járunk-e el? A kibocsátott számlán SZJ-számot tüntessünk fel?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari gép bérbeadásával kapcsolatosan a kérdésbenleírt számviteli, illetve áfaelszámolás alapvetően helyes. A kérdés aztsugallja, hogy a havonként számlázásra kerülő bérleti díj nem azonos összegű.Nyilvánvalóan változik annak összege egyrészt a használat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Vásárolt szoftverek elszámolása

Kérdés: A vásárolt szoftverek számviteli elszámolásával kapcsolatosan kérdezem: hogyan történik a szoftverbeszerzés elszámolása, a meglévő szoftverek folyamatos aktualizálása, a meglévő szoftverek továbbfejlesztése, értelmezhető-e az értéknövelő felújítás, és hogyan kell mindezeket elszámolni, ha a szoftverek már 0-ra leírtak?
Részlet a válaszából: […] A szellemi termékek között kell állományba venni a szerzőijogvédelemben részesülő vásárolt szoftvertermékeket. Ide azon szoftvertermékektartoznak, amelyeknek a vevő kizárólagos tulajdonosává válik, amikor aszoftver-terméket a vevő megrendelésére, kizárólagos használatára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Ingyenes szoftver nyilvántartása

Kérdés: Cégünk az internetről letöltötte az ingyenesen használható irodai szoftvercsomagot, és telepítette egyik számítógépére. Ezt az ingyenes szoftvert mint térítés nélkül átvett eszközt kell-e könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő szoftvercsomag csak akkor tekinthetőingyenesen beszerzettnek, ha az internetről történő letöltésért sem kellettfizetni. Ez esetben a térítés nélkül átvett, vagyoni értékű jogok közöttnyilvántartásba vételre kerülő szoftvercsomag bekerülési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Értékcsökkenési leírási kulcs évközi változtatása

Kérdés: A számviteli, illetve az adótörvény szerinti értékcsökkenés számításánál év közben lehet-e leírási kulcsot módosítani, leírási módot változtatni úgy, hogy az csak a változtatás időpontjától legyen érvényes? (Eddig lehetett változtatni év közben, de az visszamenőleg az adott év január 1-jétől lépett hatályba!)
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy – főszabályként – évközben sem a leírási kulcs mértékén, sem a leírás módszerén nem lehetváltoztatni. Eddig sem lehetett, mert az év eleji változtatásnak az afeltétele, hogy a módosításra vonatkozó számvitel-politikai döntésnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Közműfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: A kft. részére a víziközmű-társulat 1900 E Ft összegű szennyvíz-csatornázási közmű-hozzájárulást vetett ki. A hozzájárulás összegét két részben kell (2007-ben és 2008-ban) megfizetni. El lehet-e számolni ezen összegeket az adott évben ráfordításként, vagy azokat az immateriális javak között (vagyoni értékű jogként) lehet elszámolni? Ez utóbbi esetben mi a helyes könyvelés? Milyen időponttal kell aktiválni? Felfogható-e befejezetlen beruházásként?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Szt. 26. §-a (3) bekezdésének előírásábólkell kiindulni. E szerint az ingatlanok rendeltetésszerű használatáhozkapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (idesorolandó a víz- éscsatornahasználati hozzájárulás is) megfizetése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Lekötött tartalék feloldása

Kérdés: Mikor kell az AVOP és EMVA forrású támogatások elnyerése esetén a már átutalt, így tőketartalékba helyezett támogatást a lekötött tartalékba átvezetni? Ha például a támogatási szerződés csak üzemeltetési kötelezettséget ír elő, lehet-e ilyen kötelezettség? Ez esetben a lekötött tartalékot az éves értékcsökkenési leírással arányosan lehet csökkenteni? Ha lehet, milyen leírási kulccsal kell az értékcsökkenési leírást számítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján atőketartalék növekedéseként kell kimutatni a pénzmozgással egyidejűleg ajogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket. Így az AVOP és EMVAforrású támogatások is csak akkor helyezhetők a tőketartalékba,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.

Vagyonvédelmi rendszer kiépítése

Kérdés: A társaság a vállalkozás egészére, működési területére központi figyelőszolgálattal rendelkező vagyonvédelmi rendszert épített ki. Hogyan kell elszámolni a vagyonvédelmi rendszer kiépítését?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy beruházásként. A vagyonvédelmirendszer kiépítésének bekerülési (beszerzési, előállítási) költségeitelsődlegesen tehát beruházásként kell elszámolni. A vagyonvédelmi rendszerrendeltetésszerű használatbavételekor, üzembe helyezésekor azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 27.
1
65
66
67
95