Licencdíj elszámolása és társasági adója

Kérdés: Gyártási eljárásért – amelyet a használatbaadó 5 éves szerződés alapján továbbfejleszt, aktualizál az éves licencdíj ellenében – a társaság licencdíjat fizet 1998-tól. A társaság az 1998-ban fizetett licencdíjat szellemi termékként vette állományba, és 3 éves használati időt tervezve számolja el az értékcsökkenést. 1999-től az éves licencdíjat költségként számolja el. Helyes-e az eljárás, illetve jogdíjnak minősül-e a licencdíj, és meg kell-e utána állapítani a társasági adót, ha a használatbaadó külföldi illetőségű?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak nem indokolják, hogy a használatbaadónak évenként fizetendő licencdíjból az 1998. évben fizetett összeget eltérő módon számolják el, mint a következő 4 év licencdíját. Így nem lehet egyetérteni a társasággal, amikor az 1998. évi licencdíjat szellemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címke:

Bérbe adott épület értékcsökkenése

Kérdés: A Tao-tv. 1. számú mellékletének 4. pontja szerint nem számolható el értékcsökkenési leírás azokra az eszközökre, amelyekre vonatkozóan az új Szt. szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni. Vonatkozik-e ez a rendelkezés arra az ingatlanra, amelynek a maradványértéke megegyezik a bekerülési értékkel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt felhívjuk a figyelmet a Számviteli Levelek 2. számában a 26. kérdésre adott válaszra, amelyben kifejtettük, hogy az ingatlannak lehet-e a bekerülési értékkel azonos a maradványértéke. A válasz lényege: akkor lehet, ha a cég az ingatlant csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Belépési díj elszámolása

Kérdés: Egy bt. bérelt irodájába Matáv-telefonvonalat szereltek be a bt. nevére. Kérdésünk az, hogy a belépési díjat és a különféle kártyaköltségeket vagyoni értékű jogként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlanhoz nem kapcsolódó jogokat (idesorolva a belépési díjat is, mint a telefonhálózat használatáért fizetett összeget, továbbá a különféle, a telefonhálózaton elérhető kapcsolatokért fizetett csatlakozási díjakat, kártyaköltségeket) az immateriális javak közé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. július 12.
Kapcsolódó címkék:    

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] A támogatásokat a számviteli elszámolás szempontjából csoportosíthatjuk egyrészt úgy, hogy visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatás, másrészt ez utóbbiakat aszerint is, hogy milyen célra adta azt a támogató (fejlesztési célra, illetve a költségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:            

Maradványérték: lízingelt eszköz

Kérdés: Milyen értéken kell a pénzügyi lízing kifutása után (a 10 százalékos maradványérték kifizetését követően) a munkagépet és a tehergépjárművet a társaság nyilvántartásában szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 23. §-ának (3) bekezdése szerint a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket a lízingbevevőnek az eszközök (jellemzően a tárgyi eszközök) között kell kimutatnia. Ebből következően, azt a lízingbeadónak a könyvekből a lízingbeadáskor ki kellett vezetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Felújítás elszámolása egyéni vállalkozónál

Kérdés: Helyesen járt-e el az egyéni vállalkozó, ha az üzlete felújítási költségeit a kifizetett számlák alapján költségként számolta el?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú melléklet II/2/d pontja szerint a tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, az élettartam növekedésével kapcsolatban felmerült kiadás, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.
Kapcsolódó címkék:    

Elábé elszámolása

Kérdés: Nagykereskedelmi céget könyvelek. Itt mindennaposak az árubeszerzési számlák. Miért éppen ezt a fő költségtényezőt nem lehet az 5. számlaosztályban könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 160. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az itt felsorolt költségek között az eladott áruk beszerzési értéke nem szerepel. Azért nem szerepel, mert a törvényi előírások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

Telkes ingatlan értékmegosztása – értékcsökkenése

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] A földterület, telek beszerzési értékét a régi Szt. szerint (de már a számviteli törvényt megelőzően) is elkülönítetten kellett az ingatlanok között kimutatni. Egyrészt azért, mert külön tárgyi eszköz a földterület, telek, s külön tárgyi eszköz a földterületen, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:      

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] A külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
Kapcsolódó címkék:    

A kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Kérdés: Melyek az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés számviteli szabályai az új Szt. hatálya alá tartozó vállalkozásoknál?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 13. §-ának (1) bekezdése szerint: "Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére azt az évet követő második év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 17.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
95
96
97
98