Jurta, mobil ház minősítése

Kérdés: A társaság a telkén jurtákat, illetve mobil házat helyez el, amelyeket szálláshely-szolgáltatás, illetve bérbeadás útján kíván hasznosítani. A jurtához nincs szükség földmunkára. Készítünk egy talajcsavarokon álló hőszigetelt alapot, amelyet aztán tetszés szerint burkolhatunk hajópadlóval vagy szőnyegpadlóval. A jurták szerkezete fából készül, hőszigetelt burkolattal. A jurták felszereltsége egy apartmannal egyezik. A mobil házak kerekes alapzattal rendelkeznek, azok mozgathatók, a telken bármikor áthelyezhetők. Felszereltségük egy apartmannal egyező. Kérdés, a jurta, illetve a mobil ház az Szt. szerint milyen eszközként aktiválandó, és a Tao-tv. szerint az adóalapban az eszköz után milyen értékcsökkenés érvényesíthető?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírások alapján a jurta is, a mobil ház is tárgyi eszköz, a jurtát az épületek, a mobil házat az üzemi berendezések között kell a rendeltetésszerű használatbavételkor állományba venni. Az eszközök beszerzésével kapcsolatosan felmerült tételeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Nonprofit társaság nyereségének visszaforgatása

Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt a kérdés bevezető részében lévő felvezető szöveget pontosítani kell.A nonprofit kft. a 2006. évi V. törvény 9/F. §-ának (4) bekezdése alapján csak akkor bír közhasznú jogállással, ha a közhasznú szervezeti minőséget kérelemre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Utólag kapott forgalmi kedvezmény bizonylata, könyvelése

Kérdés: A kft. személygépkocsik gyorsszervizeként működik. A cég belföldi áfaalany. Rengeteg alkatrészt vásárolnak az alkatrészt forgalmazó cégtől, részben továbbértékesítési céllal, főként beépítve azokat a javítandó személygépkocsikba. Az alkatrészt forgalmazó cégtől a kft. indulásakor, tavaly tárgyi eszközöket is beszerzett, amelyre eszköztámogatási szerződést kötöttek. Ezeket az eszközöket a cég áfásan számlázta, a számlák áfaösszegét kellett csak kifizetni, a fennmaradó részre egyéves fizetési határidőt kaptunk. A számlafizetés határidejéig köteleztük magunkat arra, hogy x + áfa értékben vásárolunk járműalkatrészeket tőlük, ezért 48%-os alapkedvezményt kapunk az alkatrészek árából, illetve a beszerzett eszközök árának nettó összegét utólag adott forgalmi kedvezményként megkapjuk. Az utólagos kedvezményről, tehát a tárgyi eszközök nettó értékéről kapnunk kell majd egy jóváíró számlát? Mindaddig ezeket nyitott szállítónként kell nyilvántartani? Hogyan könyveljük ezeket az utólag adott kedvezményeket? Az eszközbeszerzéseket tárgyi eszközként könyveltük, értékcsökkentettük.
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz azt kell először eldönteni, hogy utólag adott forgalmi engedményről vagy forgalmi kedvezménynek nevezett, konkrét eszközökhöz kötött támogatásról van szó.A kérdés szerint a társaság a forgalmazó céggel eszköztámogatási adásvételi szerződést kötött. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Társasház kivitelezése értékesítésre

Kérdés: A társaság társasház kivitelezésébe kezdett azzal a céllal, hogy amikor megépül a társasház, az így létrejövő garázsokat és lakásokat piaci vevőknek értékesíti. A társasház felépült, a projekt azon szakaszában tart, amikor elkezdődtek a lakás- és garázsértékesítések, így elérkezett az önköltség-kalkuláció ideje is. Jelen esetben az önköltség-kalkulációra milyen módszerek állnak rendelkezésre? Hogyan, milyen számviteli önköltségszámítási módszereket lehet alkalmazni a lakások és a garázsok önköltségének meghatározása során, amely a számviteli törvény által elfogadott? A társasház megépítése olyan telken valósult meg, amely a társaság tulajdonában van. Jelen esetben a telek is az önköltség-kalkuláció tárgyát képezi? Ha a társaság úgy dönt, hogy az említett lakásokból megtart néhányat, és tárgyi eszközként hasznosítja, akkor a lakások aktivált értékének a részét képezi majd a teleknek a lakásra jutó arányos része? Arra is számolható értékcsökkenés ezáltal?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a kérdést a kivitelezés megkezdése előtt kellett volna feltenni. Az önköltségszámítás szempontjából lényeges, hogy először az értékesítésre szánt társasház önköltségét (bekerülési értékét) kell meghatározni, és csak ennek részletes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 27.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás amortizációja

Kérdés: Társaságunk kereskedelmi tevékenységet folytat, és ahhoz ingatlant bérelünk. Ha ezen az ingatlanon átalakításokat végzünk, azt aktiváljuk a bérelt ingatlanon végzett beruházások között. Jelenleg a számviteli politikánkban az éves leírás összegének megállapításánál figyelembe veendő mérték: 16,67% (6 év) van megjelölve. Aktiváláskor a számviteli és az adótörvény szerint is ezzel képezzük az értékcsökkenéseket. Helyesen járunk el így? Lehet-e a leírási kulcsokat (számviteli + adótörvény) egyedileg a bérleti szerződés időtartamával összhangban megállapítani? Mi történik akkor, ha a gazdasági hasznos élettartam a bérleti szerződés időtartamától lényegesen eltér? Hogyan kell kezelni a már aktivált beruházást, ha pl. idő előtt felmondják a bérleti szerződést?
Részlet a válaszából: […] A bérelt ingatlanon végzett átalakítást csak akkor lehet bérelt ingatlanon végzett beruházásnak tekinteni, minősíteni, ha az átalakítás során elvégzett munkák az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerint beruházásnak minősülnek. Az épületátalakítási munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Villamoshálózat csatlakozási díjának amortizációja

Kérdés: Társaságunk saját vállalkozásban csarnokot épít. A villamoshálózat csatlakozási díjának a kezelésével kapcsolatos a kérdésünk. Az Szt. 26. §-ának (3) bekezdése alapján a csatlakozási díjat az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként vesszük nyilvántartásba. A vagyoni értékű jog leírási kulcsa igazodik-e a csarnok leírási kulcsához? (A használat időtartama ugyanaz.)
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz egyértelműen nem! A csarnok mint épület használati időtartama alapvetően a rendeltetésszerű használathoz kapcsolódik, így a leírási kulcsa is. A villamoshálózati csatlakozási díj fizetése viszont a csarnokban folyó tevékenység várható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

Saját vállalkozásban végzett beruházás anyagköltsége

Kérdés: Adott egy kft., amely saját egyedi termékeket hoz létre. A létrehozott termékekhez anyagot is felhasználnak. Egy 1 évvel ezelőtt létrehozott termékkel kapcsolatosan úgy dönt a cég, hogy átsorolja a tárgyi eszközök közé, és bemutató darabként fog üzemelni. Jelen tárgyi eszköz így saját vállalkozásban létrehozott beruházásnak minősül, aktiváláskor a fordított adózás szabályai szerint az áfa megfizetésre és levonásra kerül. A Htv. 52. § (37) bekezdése szerint nem számolható el anyagköltségként a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értéke. Az a kérdés, hogy a most tárgyi eszközzé átsorolt saját termelésű készlethez korábban kapcsolódó anyagköltséggel kapcsolatosan hogyan kell eljárni? Önellenőrizni kell az előző évi iparűzésiadó-bevallást? Vagy meg lehet tenni azt, hogy az idei bevallásban csökkentem az átsorolt eszközhöz kapcsolódó anyagköltséggel az összes anyagköltséget?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. § 37. pontja utolsó mondata értelmében a saját vállalkozásban végzett beruházás során létrejött tárgyi eszközhöz felhasznált anyag anyagköltségként elszámolt bekerülési értékével az iparűzésiadóalap-számításnál figyelembe vett anyagköltség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 30.

A tényleges értékesítés előtt kiállított számla

Kérdés: A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján, mivel a vevő nem fizetett, a tárgyi eszközt sem vitte el, így tényleges értékesítés nem történt. A számviteli előírásokból az következik, hogy a tárgyi eszköz értékesítését is csak akkor lehet könyvelni, csak akkor lehet erről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása

Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz – mind a két kérdésre – az, hogy nem járnak el helyesen. Elsősorban azért nem, mert a többletköltségek a csarnok bekerülési értékébe tartoznak, a csarnokot pedig a kérdező társaságnál kell nyilvántartásba venni, aktiválni.A többletköltségeket csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.

Forgalomból kivont jármű forgalomba helyezése

Kérdés: A forgalomból kivont járművet újra forgalomba helyezik. Vissza kell sorolni a tárgyi eszközök közé? Ebben az esetben újraindul az ötéves leírási időszak, vagy folytatni kell a korábbi elszámolást? Mi lesz az értékcsökkenési leírás alapja?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján arra lehet következtetni, hogy a forgalomból történő járműkivonás nem a jogszabályi előírások figyelembevételével történt, az észszerű gazdálkodás követelményeire nem voltak tekintettel.Ugyanis a jármű forgalomból történő kivonásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
1
2
3
97