Találati lista:
1. cikk / 2565 Adómentes kulturális szolgáltatások
Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?
2. cikk / 2565 Osztalékelőleg tulajdoni hányadtól eltérően
Kérdés: A társaságnak 2 tagja van: „X”-nek 30%, „Y”-nak 70% volt a tulajdoni hányada, osztalékra a tulajdoni hányad alapján voltak jogosultak. Év közben ez alapján osztalékelőleg kifizetésére került sor augusztusban. Szeptemberben „X” eladta a tulajdoni hányadát „Y”-nak úgy, hogy neki csak 1% tulajdoni hányada maradt, és osztalékra „Y” tag jogosult 100%-ban. Év végén osztalékot fog jóváhagyni, aminek az összege több lesz, mint az osztalékelőleg. Mi a teendő ilyenkor „X” tag osztalékelőlegével?
3. cikk / 2565 Utánvétes megrendelés teljesítési dátuma
Kérdés: Ügyfelünk egy cipő- és ruházatértékesítéssel foglalkozó cég, amely webshopot is üzemeltet. Utánvétes megrendelések esetén mi a teljesítés dátuma, mi a helyes eljárás? Jelenleg a teljesítés dátuma az, amikor fogadjuk a megrendelést, és kiküldjük a raktárnak összeszedésre, illetve ettől datálódik a jótállási és elállási idő is.
4. cikk / 2565 Tárgyi eszközök átsorolása a forgóeszközök közé
Kérdés: Kérem tájékoztatásukat, milyen esetben és milyen feltételek fennállása mellett kötelező a tárgyi eszközt a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé átsorolni? Már a vezetői döntés szerinti értékesítési szándék megalapozza-e az átsorolási kötelezettséget, vagy kizárólag a tényleges értékesítési folyamat megkezdése (pl. hirdetés, ajánlattétel, szerződés előkészítése)? Mi van abban az esetben, ha az értékesítési folyamat alatt használjuk az eszközt?
5. cikk / 2565 Tárgyi eszközök átsorolásának könyvelése
Kérdés: Mi a tárgyi eszköz forgóeszközök közé történő átsorolásának helyes könyvelése? Kérem, mutassák be az így átsorolt és a forgóeszközök között kimutatott tárgyi eszköz későbbi értékesítése során alkalmazandó kontírozási tételeket (bevétel, kivezetés, eredményhatás) is!
6. cikk / 2565 Tárgyi eszközök átsorolásához kapcsolódó adókötelezettség
Kérdés: Az átsorolás önállóan keletkeztet-e bármilyen adófizetési kötelezettséget (áfa, társasági adó)? Az értékesítés során milyen adókötelezettségek merülnek fel (társasági adó, áfa)? Az értékesítés milyen módon érinti a helyi iparűzési adó alapját, különösen abban az esetben, ha az eszköz korábban tárgyi eszközként szerepel a könyvekben? A forgóeszközök közé átsorolás befolyásolja-e az adóalap meghatározását bármely felsorolt adónemnél?
7. cikk / 2565 Határidős ügyletek nyereség-veszteség elszámolása
Kérdés: Az év során elszámolt határidős ügyletek, egyenként elszámolt nyereségét-veszteségét év végén a beszámolóban a pénzügyi műveleteknél, külön-külön a bevételeknél és a ráfordításoknál kell kimutatni, vagy az összevont nettó egyenleget kell megjeleníteni?
8. cikk / 2565 Szállítók rendezetlen tételei
Kérdés: A szállítókartonok rendezése során pár tétellel nem tudunk mit kezdeni. Ehhez kérnénk szakmai iránymutatást. Díjbekérő vagy pro forma alapján utaltunk a szállítónak, és bár kértünk számlát, de pár esetben nem kaptunk. Van olyan tételünk, ami már 2022 óta „lóg” így a szállítókartonon mint utalás, és várja a számla párját, és évről évre magyarázni kell a könyvvizsgálóknak. Tudjuk, hogy a cég kötelessége a teljesítést követően a számla kiállítása, ezek rendszerint meg is történnek, mert a NAV adatszolgáltatásában megtaláltuk, csak hozzánk nem ért ide. Ezekben az esetekben hogyan tudjuk ezeket a tételeket fizikai számla hiányában rendezni? Ha a NAV online adatszolgáltatásában megvan a számla, tehát a cég elkészítette, esetleg ez alapján bizonylat hiányában le lehet könyvelni a számlát? Ha nem, akkor mi az eljárás, hogy rendben legyen a szállítói karton?
9. cikk / 2565 Számlakiállítás teljesítés hiányában, illetve időszaki elszámolásnál
Kérdés: Az áfatörvény (2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról) 55. § (2) bekezdése alapján annak a számlának melynek a teljesítése a jövőben van, az áfafizetési kötelezettsége a számla kiállításának napján keletkezik. Emellett az Áfa-tv. 58. §-a, mely az időszakonkénti elszámolású ügyletekről szól, a számlán szereplő teljesítés dátumáról rendelkezik. Kérjük állásfoglalásukat, hogy a teljesítés vagy a számlakiállítás dátumát kell az áfafizetés alapjául választani abban az esetben, ha az 58. § alapján az időszakonkénti elszámolású ügyletről szóló számlán a teljesítés dátuma a fizetési határidővel megegyezik, ami a számla kiállítása utáni, miközben a számla a teljesítési időszak utolsó napja után keletkezik. Példa: Teljesítés időszaka: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31., számla kiállítása 2025. 09. 04., fizetési határidő = teljesítés dátuma: 2025. 10. 04. [Áfa-tv. 58. § (1b) szerint].
10. cikk / 2565 Magánszemélynél szigetelés hitelesített energiamegtakarításért cserébe
Kérdés: Áfás magyar adóalany társaság magánszemélyek részére szigetelést készített (az anyagot a cég veszi, a munkát alvállalkozó végzi el) HEM (hitelesített energiamegtakarítási) jogosultságért cserébe. Az anyagról, munkáról számlát kap a cég saját nevére – ezt 51/52-be könyvelnénk – levonható áfával, illetve egy-egy elkészült munka egyéb dokumentumok alapján (a jog átadása, igazolások, felmérések stb.) a cég készletre veszi a HEM-et, ezt a 2-esben könyvelnénk a 96. Egyéb bevételekkel szemben áfa nélkül. Amikor a HEM-et értékesíti, akkor kivezetjük a készletből ráfordításra, és könyveljük a bevételt a 9-be a vevővel szemben áfásan. Helyes ez a gyakorlat?
