2644 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?

Kérdés: Egy könyvkiadó szeretné bevezetni az igény szerinti nyomtatás, a Print on Demand (POD) modellt. A POD nyomtatás lényege, hogy egy adott könyv nem kerül kinyomtatásra a teljes tervezett példányszámban, hanem csak fokozatosan, ciklusokban, igény szerint (pl. 1000 példány helyett 50-100 példányonként).
POD-modell esetében az önköltség részét képező előállítási költségek egy része (szerzői, fordítói, lektori díj, grafikai munkák, szerkesztés, tördelés, borítótervezés stb.) egyszer, előre felmerül. Míg a nyomdaköltség csak szakaszosan, több tételben, első nyomtatáskor és az egyes utánnyomásokkor jelentkezik. Az egyszeri, előre jelentkező költségek nem kizárólag az első POD-nyomtatás érdekében merülnek fel, hanem a teljes könyvkiadási projekt érdekében. Így, ha az egyszeri, előre jelentkező költségek csak az első nyomtatott példányszámra kerülnének ráosztásra, akkor irreálisan magas, akár az eladási ár többszörösét kitevő önköltség adódna.
Helyes-e ebben az esetben a könyvek önköltségének oly módon történő meghatározása, hogy az egyszeri, előre jelentkező költségek a várható, tervezett teljes eladási példányszámra kerülnek megosztásra, és minden POD gyártáskor/nyomtatáskor ennek arányos része kerül késztermékként készletre vételre az aktuális POD-nyomdaköltséggel együtt? A későbbi gyártásokra az első POD-nyomtatásra, példányszámra rá nem osztott, fennmaradó egyszeri, előre felmerülő költségek összege „tartalékolható”-e, és nyilvántartható-e a készletek között, mint befejezetlen termelés? Ebben az esetben érvényesülne az összemérés és a valós összkép alapelve, az adott időszakban nyomtatott könyvekkel arányosan kerülne az egyszeri költség is késztermékként elszámolásra.
Természetesen a POD-modell esetében alkalmazandó költségfelosztási módszert a kiadó önköltségszámítási szabályzatában rögzíti. A tényleges értékesítési tapasztalatok alapján szükség esetén a tervezett teljes eladási példányszámot felülvizsgálják, ha az értékesített mennyiség elmarad a tervezettől, akkor a még fel nem osztott egyszeri előállítási költség veszteségként elszámolásra kerül.

Kérdés: „A” kft. egyik magánszemély tulajdonosa eladja a 20%-os részesedését a másik tulajdonos kapcsolt „B” kft.-nek 1 Ft-ért, a 20%-os részesedésének névértéke 10 M Ft. Hogyan könyveljük ezt a tulajdonosváltást? Üzletrész-adásvétel? Jelenleg a 411-en a névértéken szerepel ez a 20%-os rész. „A” kft. megvásárolja a „B” kft. további 20%-os részesedését 1 Ft-ért egy magánszemély tulajdonostól, melynek a névértéke 10 M Ft. Ezt a részesedésvásárlást hogyan könyvelem?

Kérdés: Cégünk anyagot vásárolt, amelyet raklapon kaptunk. A raklapok visszaválthatók, de alacsonyabb áron veszik vissza. Milyen áron vegyük készletre a raklapokat? Az 5500 Ft/db visszaváltási áron, vagy a számlázott 6000 Ft/db áron? A különbözetet mikor és hogyan számoljuk el?

Kérdés: Mezőgazdasági gépeinkre rendszeresen vásárolunk gumiabroncsokat, amelyeket a készletek között tartunk nyilván. Felhasználáskor kerülnek költségként elszámolásra. A leszerelt abroncsokat elkülönítve tároljuk, a könyvekben nem szerepelnek. Most megvásárolnák tőlünk az összeset. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményeket? Hogyan kell meghatározni a piaci árat?

Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet végez. 2023-ban vásárolt egy nagy értékű, használt permetezőgépet különbözeti áfás számlával. Most szeretné eladni. Eladhatja adómentesen? Ha igen, milyen jogcímre kell hivatkoznia? Vagy a 193-as paragrafus miatt csak áfásan adhatja el?

Kérdés: Adott egy zrt., mely 100%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. saját tőkéje negatívba fordult, melyet a zrt. ázsiós tőkeemeléssel szeretne rendezni, egyidejűleg új fő tevékenység folytatását határozta el. A zrt. tulajdonában van két ingatlan, egy telek, illetve egy másik telek, rajta egy bontásra ítélt épülettel. A zrt. szeretné a kft.-be apportálni ezeket az eszközöket, pénzbeli hozzájárulással egyidejűleg. A tőkeemelés minimális részben a jegyzett tőkét érintené, nagyobb része pedig a tőketartalékot. A vállalkozások áfaalanyok, és az Áfa-tv. 86. § (1) bek. j, k, l és 88. § (4) bekezdések szerinti tevékenységeikre az adókötelessé tételt választották.
A kft. új tevékenysége 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lesz. A saját, már meglévő és a zrt. által rendelkezésre bocsátott ingatlanokat túlnyomó részben a zrt. részére kívánja bérbe adni, amíg egyéb, megfelelő piaci lehetősége nem lesz az ingatlanok hasznosítására, értékesítésére. Ezzel kapcsolatban a kérdésünk:
1. A fenti esetben a társasági szerződésben rögzítendő piaci érték megállapításához szükséges-e könyvvizsgálói vagy független szakértői értékbecslés?
2. Ismereteink szerint az apportügylet áfamentes, megköszönnénk ennek megerősítését.
3. Alkalmazható-e az apporthoz kapcsolódó illetékmentesség a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan vagyoni betétként történő átruházása kapcsán, annak ellenére, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele még nem tartalmazott ilyen jellegű tételeket?
4. Amennyiben a 3. pontra a válasz nemleges, úgy a következő évben alkalmazható lesz-e az illetékmentesség, ha ebben az évben már ingatlan-bérbeadásból származik a cég bevétele?

Kérdés: Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat. Ugyanakkor vannak tárgyi eszközként nyilvántartott autóink is, melyek egy részét bérbeadás útján hasznosítunk. A bérleti díjas kimenő számláink áfásak, a használt szgk. eladására az árrésadózást alkalmazzuk. Van céges tehergépkocsink is, mely gázolajjal működik.
1. A bejövő számláink (számlázóprogram bérleti díja, gázolaj tgk.-ba) áfatartalma levonásba helyezhető-e 100%-ban, vagy csak arányosítást követően?
2. Ha arányosítanunk kell, akkor az arányosítási képletbe be kell-e rakni a nevezőbe (beletartozik-e) a mentesbe az árrésáfás kimenő számláinknak értékét?
(Adóköteles értékesítés nettó áron/adóköteles+mentes értékesítés nettó áron)
3. Helyesen jár el a cégünk, ha a könyvelőprogramunk a bejövő számlák áfatartalmát levonja, és az arányosítás következtében meghatározott le nem vonható áfa összegét egy vegyes könyvelési tétellel: T 8673 – K 4661 rendezzük?

Kérdés: Társaságunk lakóparkot épít, a cél a lakások értékesítése. A telket már évekkel korábban megvásároltuk, és mivel a hasznosítás célja már akkor tisztázott volt, így az áruk között van nyilvántartva. Értékét a beszerzési ár és a kapcsolódó illetékek adják. Az építkezés még zajlik, a projekt teljes kivitelezési költsége (telken kívüli és belüli közmű-kialakítások, hatósági díjak, telekalakítási költségek, lakások közvetlen költségei stb.) a megfelelő 5-ös számlaosztályban kerültek elszámolásra, majd év végén befejezetlen termelésként készletre lettek véve. Van olyan költség, amit a korábban vásárolt telek értékénél kellett volna figyelembe venni? A közműveket, külső utat is a társaságnak kellett kiépítenie, amelyek majd átadásra kerülnek az önkormányzatnak, illetve az ellátásért felelős közműtársaságnak. Az ehhez kapcsolódó vállalkozói díjak könyvelése, kontírozása hogyan történik? Hogyan jelenik meg a könyvekben a kivezetés előtt, és hogyan könyveljük az átadást? Jól gondolom, hogy az ehhez kapcsolódó tételek nem lesznek részei a befejezetlen termelésnek és a majdani késztermék (értékesített lakások) önköltségének?

Kérdés: Egy bt. egyszerűsített végelszámolás ideje alatt (tevékenységet lezáró beszámoló beadása után) értékesít használt kisebb értékű állóeszközöket. A nyugdíjas tag kiveheti-e az áfa megfizetése mellett a befolyt nettó árbevételt tagi kivétként 15% szja levonása mellett?