2594 talált cikk az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Cégünk mint tulajdonos érintett egy társasház megépítésében, mely társasház elkészültével irodák és lakások jönnek létre. Cégünk által egy generálkivitelezőt bízott meg az ingatlan megépítésével. Cégünk szándéka a fő tevékenységének megfelelő saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása volt a kivitelezés befejezését követően. Ennek függvényében beruházásai között tartotta számon könyveiben az elmúlt üzleti évek alatt felmerülő, a beruházáshoz kapcsolódó költségeket. A tárgyévben befejeződött a projekt, a társaság pedig azt a döntést hozta, hogy a beruházás eredményeképpen létrejött garázsok és lakások egy részét értékesíti. Megfelelően jár-e el társaságunk, amennyiben a könyvelésben az értékesítéssel érintett ingatlanok bekerülési értékét a késztermékek közé sorolja át a beruházások közül, majd a vételár számlázásakor az eredményszámításban megjelenő aktivált saját teljesítmények értékeként számolja el a készletcsökkenést? Továbbá az ellenérték elszámolását kezelheti-e az értékesítés nettó árbevételeként annak ellenére, hogy nem fő tevékenység a saját tulajdonú ingatlan adásvétele?

Kérdés: Az általam könyvelt cég (a beruházó) hamarosan befejezi egy társasház megépítését. A telek, amelyre a társasház épült, még a beruházás megkezdésekor került a beruházó tulajdonába. A kivitelezés eredményeként a társasház 20 lakásból és 20 parkolóból áll. Ebből a beruházó 10 lakást és 10 tárolót el fog adni, a többit megtartja, bérbeadás útján tervezi hasznosítani. Az önköltség-kalkuláció elkészült. Ehhez kapcsolódóan merült fel néhány kérdés. Az önköltség-kalkuláció eredményeképpen meghatározásra került a lakások és a parkolók önköltsége, amely alapján a beruházó a saját tulajdonában maradó lakásokat és parkolókat aktiválni fogja. Nem egyértelmű, hogy ebben az esetben a telek értéke a bekerülési érték részét képezi-e, vagy azt elkülönítetten kell kezelni. Ugyanez a kérdés felmerült a lakást és parkolót vásárló társaságok részéről is. Véleményünk szerint a vásárló cég oldaláról nincs szükség a megbontásra.

Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tulajdonosának egyike 2025 szeptemberében értékesítette adásvételi szerződéssel a kft.-nek a saját autóját. Az autó paraméterei: elektromos szgk., 230 kW, környezetvédelmi besorolása: 5E.
Jól gondolom-e:
– Ez tisztán elektromos autó, és ezért 2026. 12. 31-ig cégautóadó alóli mentesség vonatkozik rá? (Vagy 2025. 01. 01-től már ezen autók után – mivel a kft. ezt 2025. szeptemberben vásárolta meg a magánszemélytől – fizetni kell a cégautóadót?)
– Gépjárműadót sem kell az ilyen autó után fizetnie a cégnek?
– Illetve, ha egyszer értékesíti a cég ezen tárgyi eszközként nyilvántartott autóját, azt áfamentesen fogja számlázni az Áfa-tv. 87. § c) pontja alapján?

Kérdés: A magyarországi székhelyű energiakereskedő társaság földgázt szerez be és értékesít Ausztriában. A földgáz fizikai értelemben nem kerül Magyarországra. Áfa szempontjából regisztráció szükséges? A számvitelben való elszámolását kérdezem, mind az árbevétel, mind a beszerzési érték tekintetében: egyéb árbevétel, exportárbevétel-elábé?

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakul. A leltárban szereplő eszközök és kötelezettségek mind a kft. tulajdonába kerülnek. Az eszközök között tárgyi eszköz, árukészlet, valamint vevői követelés van kimutatva, a kötelezettségek között jelentős összegű, árubeszerzési célú szállítói tartozás szerepel. A kérdéseim az egyéni vállalkozási tevékenység lezárásához, az adóbevallások elkészítéséhez kapcsolódnak.
1. A megszűnő EV rendezetlen vevői és szállítói számláinak áfatartalma szerepel a leltárban és a nyitó mérlegben. Az ezen számlákban szereplő áfa bevallása és pénzügyi rendezése a kft. feladata?
2. A leltárban szereplő árukészlet értékéből csak a korábban költségként elszámolt, kiegyenlített készlettel kell megnövelni a megszűnő vállalkozás bevételét, vagy a teljes készletértékkel, pénzügyi rendezettségtől függetlenül?
3. Azt gondolom, hogy az átadott nyitott vevői követelések nettó értékét mint adóköteles bevételt a megszűnő egyéni vállalkozónak figyelembe kell vennie a bevételei között. Az Szja-tv. 49/A § (4) bek. b) pontjának értelmezésében segítséget kérek: „az egyéni cég tulajdonába nem adott követelésre tekintettel befolyt ellenértéket a megszűnés adóévében megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni”. Mit kell érteni ez alatt?

Kérdés: Ügyfelünk gázkereskedelemmel foglalkozó vállalkozás. A gáz értékesítéséről szóló számláit az Áfa-tv. 58. § (1) bekezdése alapján állítja ki oly módon, hogy az alap értékesítési tétel, a földgázdíj mellett a jogszabályok alapján különböző járulékos díjtételeket is kiszámláz (forgalmi díjak, biztonsági készlet stb.). Ilyen járulékos elszámolási tétel az EKR (vagyis az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer) díja. Ezt a díjat egy törvény, illetve végrehajtási rendelete 3 évre visszamenőlegesen módosította oly módon, hogy a díjnövekményt ügyfeleinek jogosult visszamenőleg kiszámlázni. Álláspontunk szerint a törvényhely magyarázatára készült NAV-tájékoztató alapján (Időszakos elszámolású ügyletekre vonatkozó szabályozás változása) a helyes megoldás az, hogy nem kell helyesbítő számlát kibocsátani, hanem a kimutatott EKR-díjkülönbözetet a soron következő gázszámlában kell szerepeltetni, és azon áfaidőszaki bevallásban kell feltüntetni, olyan teljesítési időpontban, mely a díjkülönbözet fizetési határidejétől és az Áfa-tv. előírásaitól függ.
1. Helyes ez az álláspont?
2. Amennyiben helyes, akkor ez azt jelenti, hogy a díjkülönbözettel kapcsolatban a 3 évvel korábbi időszakra vonatkozóan semmilyen önellenőrzési és adókorrekciós kötelezettsége nincs, a különbözet minden adóvonzatát a bevallás időszakában kell elszámolni?
3. Ha nem helyes, akkor hogyan kell az EKR-változás miatti különbözetet a vevő felé kiterhelni? (Elszámolási időszak, teljesítési időpont, számla vagy helyesbítő számla?)
4. Jogosan vetünk el minden olyan felvetést, amely az utólagos kiterhelést az eredeti fogyasztás teljesítési időpontjára kiállított helyesbítő számla és önellenőrzések nyomán gondolja rendezni?
5. Változtat-e a fentieken, ha olyan gazdasági társaság részére történik a többletdíj kiszámlázása, amely csak egyszeri megrendelő volt, illetve a díjkülönbözet kiszámlázásakor már nincs folyamatos szerződése az eladóval?
6. Tao és számviteli szempontból milyen időszakra kell kimutatni az egyes módosító tételeket? Az eredeti elszámolási időszakra, vagy – ha a kiszámlázásuk szabályosan megoldható az aktuális havi gázszámla részeként – a 2025. évre?

Kérdés: Az általunk könyvelt cég vevőköveteléseit bankjával faktoráltatja. A faktoring és követelésvásárlási szerződés értelmében a faktor típusa: korlátozott visszkereset, illetve csendes faktor. A korlátozott visszkereset azt jelenti, hogy a vevő-nemfizetés visszkereset nélküli, csak korlátozott esetben élhet a bank a visszaengedményezés jogával (pl. szerződésszegés, háború stb.). A csendes faktor azt jelenti, hogy a vevők nem tudják, hogy követelésünk faktorálásra került, olyan „technikai” számlára utalnak, ami a cégkivonatban is szerepel saját bankszámlaként. A vevők nem kapnak értesítést a faktorálásról, illetve az év végi egyenlegközlőt is tőlünk kapják. Több szakmai anyagot is átnézve találtam olyat, ahol könyvelési tételként a faktorált követelést ki kell vezetni a könyvekből, és egyben elő kell írni a faktorcéggel szembeni követelésként (T 86 – K 31 és T 36 – K 96). Csendes faktor esetén is szükséges a vevőkövetelés kivezetése? Ha kivezetjük, akkor hogyan tudunk adni év végén egyenlegközlőt vevőink felé, akik nem is tudnak a faktorálásról? Jelenleg úgy könyvelünk, hogy a faktorált követelést kivezetjük a 311-ről, és ezzel egy időben könyveljük a 314-re mint faktorált követelést, technikai számla beiktatásával. Így elkülönül a faktorált követelésünk, de továbbra is nálunk kerül kimutatásra, így év végén és év közben is tudunk egyenlegközlőt kiállítani a teljes követelésünkről.

Kérdés: Adott A és B vállalkozás, mindkettőnek 2-2 magánszemély tagja van. Az egyik magánszemély mindkét társaságnak tagja, a tulajdonosi részesedés mértéke mindkét esetben 50%. B vállalkozás társasházakat épít értékesítési céllal, a kivitelezést az A vállalkozás végzi. Kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e A és B társaság? Amennyiben kapcsolódó vállalkozások, igaz-e rájuk, hogy tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják? Ha mindkét feltétel teljesül, akkor az innovációs járulék tekintetében a kkv szerinti besoroláskor a két cég éves beszámolójának adatai teljes egészében (100%) összeszámításra kerülnek?

Kérdés: Egy zárt körű részvénytársaság biztosítási alkuszi tevékenységet végez. Az árbevétele nem érte el a 300 millió forintot egyik megelőző évben sem. Kötelező-e a könyvvizsgálat?

Kérdés: Kulturális szolgáltatás igénybevételére nyújtott adómentes juttatás témában kérem szíves állásfoglalásukat. Az Szja-tv. előírásában kulturális szolgáltatásnak tekinthető esemény a színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadás, melyek közös jellemzője, hogy élő szereplősek és kulturális szórakozást nyújtanak. Az étkezéssel egybekötött színházi előadás (belépőjegy + vacsora) megfelel-e az Szja-tv. adómentes előírásainak?
Kérdéseink ezzel kapcsolatban:
1. A szolgáltatónak hogyan kell kiállítania a számlát az adómentességhez?
2. Mi az adózási kötelezettség,
– ha egy soron kerül kiállításra a számla (belépőjegy és vacsora egyben), vagy
– ha meg van bontva külön soron belépőjegyre és külön soron vacsorára?