2657 talált állásfoglalás az értékesítés kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünkkel (aki részére termékeinket rendszeresen értékesítjük, szolgáltatást nyújtunk) abban állapodtunk meg, hogy az általunk értékesített termékekre, elvégzett szolgáltatásokra vonatkozó számlakibocsátási kötelezettségünknek helyettünk ügyfelünk tesz eleget. Ügyfelünk ezen vállalásának általában eleget tesz, de egyre gyakrabban előfordul, hogy a helyettünk kiállított számlát nem küldi meg a teljesítést követően, esetenként később sem, vagy csak olyan számlát kapunk, amelyet ügyfelünk a NAV-hoz nem jelentett be. Számla hiányában nem könyvelhetünk, a vevői folyószámlát sem tudjuk egyeztetni (a NAV Online Számla Rendszerében rendelkezésre álló adatok alapján nem könyvelhetünk). Ilyen esetben mit lehet tenni?

Kérdés: Know-how, royalty díj könyvelése kapcsán kérdezem: A díj 5 évre szól, majd ez a tudás tulajdonjogilag átszáll a vevőre. A vevő a forgalom után jutalékot köteles fizetni azon termékek eladásából, amelynél ezt a know-how-t hasznosították. Hogyan könyvelem az egyszeri innováció/know-how díjat?

Kérdés:

100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?

Kérdés: Társaságunk az egyik telefontársaságtól 5 db telefont vásárolt, amelyből kettőre 100%, háromra pedig 50% kedvezményt kapott. A számlán telefononként részletezésre került: a nettó + áfa = bruttó érték, alatta a kedvezmény. A társaság az egyik nulla forintért, illetve 50%-kal vásárolt telefont szeretné a leányvállalatának átadni, eladni bekerülési értéken (nullaérték, illetve 50%-os érték), hiszen neki ennyibe került. Kérdés, számlázhat-e úgy, mint ahogyan a telefontársaság számlázott (kedvezménnyel csökkentett értéken)? Ebben az esetben a társaságok közötti kapcsolt viszony miatt kell-e társaságiadó-alapot módosítani?

Kérdés:

Egy könyvkiadó szeretné bevezetni az igény szerinti nyomtatás, a Print on Demand (POD) modellt. A POD-nyomtatás lényege, hogy egy adott könyv nem kerül kinyomtatásra a teljes tervezett példányszámban, hanem csak fokozatosan, ciklusokban, igény szerint (pl. 1000 példány helyett 50-100 példányonként).
POD-modell esetében az önköltség részét képező előállítási költségek egy része (szerzői, fordítói, lektori díj, grafikai munkák, szerkesztés, tördelés, borítótervezés stb.) egyszer, előre felmerül. Míg a nyomdaköltség csak szakaszosan, több tételben, első nyomtatáskor és az egyes utánnyomásokkor jelentkezik. Az egyszeri, előre jelentkező költségek nem kizárólag az első POD-nyomtatás érdekében merülnek fel, hanem a teljes könyvkiadási projekt érdekében. Így, ha az egyszeri, előre jelentkező költségek csak az első nyomtatott példányszámra kerülnének ráosztásra, akkor irreálisan magas, akár az eladási ár többszörösét kitevő önköltség adódna.
Helyes-e ebben az esetben a könyvek önköltségének oly módon történő meghatározása, hogy az egyszeri, előre jelentkező költségek a várható, tervezett teljes eladási példányszámra kerülnek megosztásra, és minden POD gyártáskor/nyomtatáskor ennek arányos része kerül késztermékként készletre vételre az aktuális POD-nyomdaköltséggel együtt? A későbbi gyártásokra az első POD-nyomtatásra, példányszámra rá nem osztott, fennmaradó egyszeri, előre felmerülő költségek összege „tartalékolható”-e, és nyilvántartható-e a készletek között, mint befejezetlen termelés? Ebben az esetben érvényesülne az összemérés és a valós összkép alapelve, az adott időszakban nyomtatott könyvekkel arányosan kerülne az egyszeri költség is késztermékként elszámolásra.
Természetesen a POD-modell esetében alkalmazandó költségfelosztási módszert a kiadó önköltségszámítási szabályzatában rögzíti. A tényleges értékesítési tapasztalatok alapján szükség esetén a tervezett teljes eladási példányszámot felülvizsgálják, ha az értékesített mennyiség elmarad a tervezettől, akkor a még fel nem osztott egyszeri előállítási költség veszteségként elszámolásra kerül.

Kérdés: „A” kft. egyik magánszemély tulajdonosa eladja a 20%-os részesedését a másik tulajdonos kapcsolt „B” kft.-nek 1 Ft-ért, a 20%-os részesedésének névértéke 10 M Ft. Hogyan könyveljük ezt a tulajdonosváltást? Üzletrész-adásvétel? Jelenleg a 411-en a névértéken szerepel ez a 20%-os rész. „A” kft. megvásárolja a „B” kft. további 20%-os részesedését 1 Ft-ért egy magánszemély tulajdonostól, melynek a névértéke 10 M Ft. Ezt a részesedésvásárlást hogyan könyvelem?

Kérdés: Cégünk anyagot vásárolt, amelyet raklapon kaptunk. A raklapok visszaválthatók, de alacsonyabb áron veszik vissza. Milyen áron vegyük készletre a raklapokat? Az 5500 Ft/db visszaváltási áron, vagy a számlázott 6000 Ft/db áron? A különbözetet mikor és hogyan számoljuk el?

Kérdés: Mezőgazdasági gépeinkre rendszeresen vásárolunk gumiabroncsokat, amelyeket a készletek között tartunk nyilván. Felhasználáskor kerülnek költségként elszámolásra. A leszerelt abroncsokat elkülönítve tároljuk, a könyvekben nem szerepelnek. Most megvásárolnák tőlünk az összeset. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményeket? Hogyan kell meghatározni a piaci árat?

Kérdés: Alanyi adómentes egyéni vállalkozó mezőgazdasági tevékenységet végez. 2023-ban vásárolt egy nagy értékű, használt permetezőgépet különbözeti áfás számlával. Most szeretné eladni. Eladhatja adómentesen? Ha igen, milyen jogcímre kell hivatkoznia? Vagy a 193-as paragrafus miatt csak áfásan adhatja el?

Kérdés: Adott egy zrt., mely 100%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. saját tőkéje negatívba fordult, melyet a zrt. ázsiós tőkeemeléssel szeretne rendezni, egyidejűleg új fő tevékenység folytatását határozta el. A zrt. tulajdonában van két ingatlan, egy telek, illetve egy másik telek, rajta egy bontásra ítélt épülettel. A zrt. szeretné a kft.-be apportálni ezeket az eszközöket, pénzbeli hozzájárulással egyidejűleg. A tőkeemelés minimális részben a jegyzett tőkét érintené, nagyobb része pedig a tőketartalékot. A vállalkozások áfaalanyok, és az Áfa-tv. 86. § (1) bek. j, k, l és 88. § (4) bekezdések szerinti tevékenységeikre az adókötelessé tételt választották.
A kft. új tevékenysége 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lesz. A saját, már meglévő és a zrt. által rendelkezésre bocsátott ingatlanokat túlnyomó részben a zrt. részére kívánja bérbe adni, amíg egyéb, megfelelő piaci lehetősége nem lesz az ingatlanok hasznosítására, értékesítésére. Ezzel kapcsolatban a kérdésünk:
1. A fenti esetben a társasági szerződésben rögzítendő piaci érték megállapításához szükséges-e könyvvizsgálói vagy független szakértői értékbecslés?
2. Ismereteink szerint az apportügylet áfamentes, megköszönnénk ennek megerősítését.
3. Alkalmazható-e az apporthoz kapcsolódó illetékmentesség a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan vagyoni betétként történő átruházása kapcsán, annak ellenére, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele még nem tartalmazott ilyen jellegű tételeket?
4. Amennyiben a 3. pontra a válasz nemleges, úgy a következő évben alkalmazható lesz-e az illetékmentesség, ha ebben az évben már ingatlan-bérbeadásból származik a cég bevétele?