Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott értékesítés (piaci ár alatt) tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Érték alatti eladás

Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?
Részlet a válaszból: […]alatt történik az értékesítés. Az Áfa-tv. 71. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a termékértékesítés, a szolgáltatásnyújtás adóalapjába nem tartozik bele a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény. A (2) bekezdés meghatározza, hogy mi minősül üzletpolitikai célú árengedménynek. Ezen meghatározással a két cég közötti - a kérdés szerinti - értékesítés nem egyeztethető össze. Ebből következően a piaci érték és az eladási ár különbözete után a fizetendő áfát fel kell számítani, amelyet az eladó cég megfizet, a vevő cég pedig levonásba helyezhet, az ezen áfát is tartalmazó számla alapján. (Ha a két cég kapcsolt vállalkozási viszonyban van, akkor az Áfa-tv. 67. §-ában foglaltakat is figyelembe kell venni!) Ha a két cég kapcsolt vállalkozás, akkor a Tao-tv. 18. §-a alapján a szokásos piaci árat kell dokumentálni, majd az attól való eltérés összegével - a kérdés szerinti esetben - az eladó növeli, a vevő pedig csökkenti az adózás előtti eredményét. Nem kapcsolt vállalkozások között a térítés nélküli átadás/átvétel[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. november 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4807
Kapcsolódó tárgyszavak:

2. találat: Értékesítés piaci ár alatt

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?
Részlet a válaszból: […]alól. Nem független felek: (az Áfa. tv. 259. §-ának 13. pontja szerint) olyan, jogilag egyébként egymástól független felek, akik (amelyek) a) egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások; b) között névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn; c) között az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja; d) között a 6. § (5) bekezdése szerinti viszony áll fenn; e) egymás közeli hozzátartozói, vagy az a)-d) alpontokban meghatározottak közeli hozzátartozója. A 6. § (5) bekezdése szerinti viszony a munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony, vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelyben a jogosult irányítása és felelőssége mellett a kötelezett alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése eredményének, díjazásának, valamint egyéb feltételeinek és körülményeinek meghatározásában. Az ügylet számviteli elszámolása valójában nem tér el az eszközértékesítés általános szabályától. Mivel tárgyi eszközt értékesít a kft., a jelképes áron számlázott értéket az egyéb bevételek között kell elszámolni, a tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti nettó értékét pedig egyéb ráfordításként. Amennyiben nem független fél felé történt az értékesítés, akkor a számlán fel kell tüntetni a piaci árat is, arra kell felszámítani a fizetendő áfát. A számlázott jelképes értéket és a piaci árra felszámított áfát kell a vevők között követelésként kimutatni. Mivel a vevő a teljes áfát nem fogja megfizetni, a meg nem fizetett áfát pedig mint elengedett követelést kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni. A vevő a számla alapján könyveli a tárgyieszköz-beszerzést beruházásként a számlázott összegben. Az előzetesen felszámított áfát - ha az egyéb feltételek teljesülnek - teljes összegében levonásba helyezheti, az elengedett áfa miatti kötelezettségét pedig rendkívüli bevételként kell elszámolnia. Tekintettel arra, hogy azt az áfát is levonásba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 4086
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: ,