197 talált cikk az eszközátadás kifejezésre

Kérdés: Ügyfelünk egy külföldi vállalatcsoport magyarországi leányvállalata. A társasággal gazdasági kapcsolatban álló kapcsolt vállalkozás a magyar leányvállalat érdekében felmerült költségeket szeretné a magyar társaságra átterhelni (termelési és minőség-ellenőrzési támogatással kapcsolatos költségek, az ügyvezetéshez kapcsolódó díjak). Az átterhelés havi vagy negyedéves rendszerességgel történne. Az ilyen költségek átterheléséhez milyen dokumentáció és egyéb feltételek szükségesek az áfa, illetve a transzferárszabályok szempontjából? Milyen szerződéses és egyéb dokumentáció szükséges az ügyletek megfelelő alátámasztásához? Áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősülhet-e az ilyen költségek átterhelése? Milyen szempontokat kell figyelembe venni a számlázás és az adókötelezettség meghatározása során? Transzferárszempontból milyen módszerrel, illetve milyen szempontok alapján célszerű meghatározni az alkalmazandó ellenértéket?

Kérdés: A kft. három év futamidőre nyílt végű pénzügyi lízing keretében személyautót lízingelt. A futamidő végén nem élt a vétellel és a vevőkijelölés jogával, a lízingelt eszközt visszaadta a lízingbe adónak, az autót a könyvekből kivezette. A lízingbe adó cég a visszavett eszközt egy harmadik félnek értékesítette, a maradványérték és az eladási ár közötti részt a kft.-nek visszautalta. Kell-e a kft.-nek erről bizonylatot kiállítania (különösen számlát), ha igen, az áfával növelt-e, illetve mi szerepeljen a bizonylaton gazdasági eseményként?

Kérdés: Társaságunknak 3 tulajdonosa van, mindhárom tulajdonos bizalmi vagyonkezelő, ahol magánszemély a vagyonrendelő és a vagyonkezelő is. A tulajdonosi arány 37,5%, 37,5%, 25%. A társasági szerződés tartalmazza az osztalékfizetésre vonatkozóan, hogy a tulajdonosi aránytól el lehet térni. A kérdésem az, hogy az eltérésről a beszámolót elfogadó határozatban kell-e dönteni, és így közzétenni, illetve, ha itt kell dönteni, akkor szükséges-e az eltérés tényét vagy annak lehetőségét rögzíteni, vagy elegendő a tényleges kifizetést megelőzően egy újabb egyhangú határozattal rögzíteni? Ha a beszámolót elfogadó határozatban kell erről rendelkezni, akkor szükséges konkrét arányokat, számokat is meghatározni, nem ér rá később? Ehhez kapcsolódik, hogy amennyiben eltérően történik az osztalékkifizetés a tulajdoni arányokhoz képest, akkor felmerül-e bármilyen közteher, például illetékfizetési kötelezettség? Ebből a szempontból van-e jelentősége annak, hogy a tulajdonosok bizalmi vagyonkezelők, vagy közvetlenül a magánszemélyek? Konkrétan arra gondolok, felmerül-e ajándékozási illeték?

Kérdés:

100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságunk vagyonkezelésbe kapott több ingatlant. Az önkormányzattal kötött vagyonkezelői szerződés visszapótlási kötelezettséget ír elő. Az ingatlanhasznosítás bérbeadással valósul meg, illetve strandfürdőt üzemeltetünk. A bérbeadási tevékenységet bejelentettük az áfa hatálya alá. Az ingatlanokon felújítást hajtottunk végre, illetve pl. a termálstrandon új medencét is építettünk, a beruházásokhoz kapcsolódó áfát visszaigényeltük.
– A beruházások, illetve felújítások aktiválása után kell-e vagyonkezelői szerződést módosítani, mivel a vagyonkezelt ingatlanok könyv szerinti értéke változott (növekedett)?
– Van-e teendő a visszaigényelt áfával?
– Milyen egyéb számviteli teendők szükségesek a tulajdonosnál és a vagyonkezelőnél?

Kérdés: Egy mezőgazdasági részvénytársaság 2021-től, élve az Szja-tv. 4.37. pontjában foglaltakkal, a vállalkozás tagjai részére folyósított költségek fedezésére vagy fejlesztési célra adott, támogatásnak nem minősülő támogatást adott át a maximált 50 millió Ft értékben. Az átadott támogatást a zrt. személyi jellegű kifizetésként könyvelte. 2025-ben a magánszemély tagok egy része magán-vagyonkezelésbe adta a részvényeit úgy, hogy a vagyonrendelő és a vagyon jogosultja is magánszemély, a korábbi magánszemély tag. A vagyonkezelő a vagyonkezelést egy vagyonkezelő kft.-n keresztül végzi. Két kérdés merült fel: 1. A részvénytársaság részvénykönyvébe ettől kezdve a részvények tulajdonosaként a vagyonkezelő kft.-t kell feltüntetni? 2. A további években a támogatás továbbra is átadható-e ennek a tagnak ebben a formában? Ha nem, akkor ez a pénzeszközátadás a továbbiakban végleges pénzeszközátadásnak minősül-e a részvénytársaságnál? Kérem, ebben az esetben térjenek ki a válaszban, hogy adóköteles bevételnek minősül-e a továbbiakban a vagyonkezelőnél!

Kérdés: A banki tranzakciós illeték könyvelése minek minősül a számvitelben? Része a bankköltségnek, csak külön soron szerepel a banki kivonaton? Vagy az Önök korábbi véleménye alapján egyéb ráfordítás? Esetleg véglegesen átadott pénzeszköz? Véleményem szerint a bankköltség része, ahogyan a kivonaton szereplő „könyvelési díj” sem igénybe vett szolgáltatás. Véglegesen átadott pénzeszközről az átadó (is) döntene, de ebben az esetben nincs döntési jogunk, hiszen szükségünk van banki szolgáltatásra, és a bankok áthárítják ezeket a költségeket. Ha véglegesen átadott pénzeszköz lenne, akkor az adózás előtti eredményt is meg kellene növelni vele? Hiszen nincs az átadás mögött jogszabályi kötelezettség, ami mentesítene az adóalap növelése alól.

Kérdés:

A kft. taggyűlése úgy döntött, hogy a kft. tulajdonosai a saját tőkét megemelik a tulajdonosok által átadott eszközök (anyagok, tárgyi eszközök) piaci értékével, esetleg pénzeszközök átadásával, amelyek együttes értéke 20 millió forint lesz. A 20 millió forint összegű eszközátadásból a jegyzett tőkét 12 millió forinttal emelik meg, a különbözetet, 8 millió forintot pedig a tőketartalékba helyeznek. Hogyan kell a fentiek szerinti tőkeemelést bizonylatolni és könyvelni?

Kérdés:

Van két kft., kapcsolt vállalkozások. Ez egyik át akar adni a másiknak 1 Mrd Ft piaci értékű tárgyi eszközt. Mindkét cég a Tao-tv. hatálya alá tartozik.
Három variációban gondolkodnak:
a) Tényleges piaci áron történik az eladás – ez számvitelileg, adóügyileg rendben van.
b) Ingyenes eszközátadás.
– A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 67. §-a értelmében nem követel semmilyen áfát, illetve nem ellentétes a jogszabállyal, ha eltérnek a piaci értéktől.
– A fogadónál 1 Mrd Ft eszközérték-beruházás lesz, PIE-vonzattal az egyéb bevételen keresztül (1 Mrd), Écs alapján visszavezetésre kerül folyamatosan.
– Az átadónál kivezetés (persze lehet, hogy 1 Mrd Ft-nál kisebb összeg a nyilvántartás szerinti érték) – egyéb ráfordítás.
– Fontos kérdés a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul?
c) 0 és 1 Mrd Ft közötti értéken történne az eladás – az áfa a számla alapján kerül felszámításra [lásd a b) pontot is].
– A befogadónál csak a számla alapján lesz beruházási érték?
– Esetleg piaci értéken kellene a beruházást állományba venni a szállítókkal szemben és PIE-vel/egyéb bevétel/d szemben?
Gondolunk egy végletekig kiélezett helyzetre is, hogy ha 1 Ft-ért adja el, vagy ha ingyenesen adja át – micsoda jelentős különbség. Hiszen 1 Ft híján 1 Mrd Ft az „ajándék”. Itt is kérdésként merül fel a tao szerinti adóalap növelés/csökkentés. Ez hogyan alakul? Illetve felmerült a b) és c) pont kapcsán az esetleges illetékfizetés kérdése is.

Kérdés: Egy nonprofit társaság 100%-os önkormányzati tulajdonban van, és a 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/F. § (4) bekezdése alapján közhasznú jogállással bír, közszolgáltatási szerződést kötött a fenntartó önkormányzattal, azaz magánokiratban vállalta a Civil tv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. Ebből arra következtetek, hogy vonatkozik rá a 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 12. §-a (1) bekezdése: A közhasznú szervezet a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania. Ez a társaság az alapfeladata ellátásához önkormányzati működési támogatást kap, amellyel el is számol, részben pályázati forrásra tesz szert, részben vállalkozási bevételt realizál, és abból nyereség is keletkezik, amelyet visszaforgat az alaptevékenység kiadásaiba, vagy ahhoz szükséges tárgyi eszközre. Jól gondolom, hogy ez helyes, és hogy ennek a visszaforgatásnak nincs időkorlátja, mert így a következő éve veszteséges lehet? A fenntartó 5 évre visszamenőleg a vállalkozási tevékenység nyereségét el akarja vonni. Jogosan teheti ezt meg, és bármikor visszamenőlegesen is? Ha jogos, mi lesz a fedezete, hiszen az a nyereség és a kapcsolódó pénzeszköz már nem áll rendelkezésre?

Kérdés: Nonprofit (nem közhasznú) gazdasági társaság kulturális tevékenységgel foglalkozik. Jelenleg még több a költsége, mint a bevétele, ezért a tulajdonos pénzt tesz a cégbe. Nem kölcsönt ad, véglegesen adja a cégnek. Ajándéknak minősül-e a támogatás, és illetékköteles-e? Annyi támogatást ad, hogy ne legyen veszteséges, és saját tőke problémája legyen a nonprofit kft.-nek.