191 talált cikk az eszközátadás kifejezésre

Kérdés: Kft.-nk („A” cég) tulajdonosa egy másik kft.-nek („B” cég). A „B” cégnél rendelkezésre álló közel 40 millió forintot fel lehet adómentesen használni „A” cégben? Pl. szállítói kötelezettségek vagy adókötelezettség kiegyenlítésére? „B” cég nem szeretne kölcsönt nyújtani. Milyen egyéb lehetőségei vannak adómentesen a pénz kihelyezésére, és „B” cégnek a gazdasági tevékenysége során való felhasználására? Ha ez nem lehetséges, milyen adókötelezettség terheli „A” és „B” céget a fenti kötelezettségek kifizetésekor?

Kérdés: A 9761. kérdésre adott válaszban (SZL 517. lapszám, 2024. 12. 12.) említették, hogy ingatlant nem lehet a vagyonfelosztáskor kiadni, amelyet törvényileg tilt a számviteli törvény. Megtennék, hogy részletesen leírják, hogy mely szakasz tiltja, illetve ha más törvénnyel együttesen értelmezhető a tiltás, akkor a teljes képet bemutatják, hogy mi alapján tiltott az ingatlan vagyonfelosztás során történő kiadása?

Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?

Kérdés: Társaságunk kutatás-fejlesztési együttműködést tervez egy másik vállalkozással közösen. Az elképzelés szerint alapvetően mindkét fél a saját költségeit viseli, illetve társaságunk opcionálisan magára vállalja a másik fél költségeinek egy részét (max. az összköltség 50%-áig). A projekt végén, ha elkészül a termék (egy szoftver, illetve esetleg hozzákapcsolódó technika), akkor az értékesítés árbevételéből a felek a létrehozási költségek vállalásának arányában lesznek jogosultak részesülni. A költségtakarékosság végett nem tervezünk projekttársaságot vagy közös vállalatot létrehozni, hanem egy megállapodásban rögzítenénk, hogy a másik fél jogosult az értékesítésre, de időközönként (pl. havonta) elszámolásra köteles velünk szemben, és az arányos árbevételt át kell adnia számunkra. A K+F együttműködésben milyen jogcímen számlázható, illetve könyvelhető az opcionális költségátvállalás? Megfelel-e pl., ha a másik fél a fejlesztésben részt vevő programozóinak, informatikusainak a „mérnökóráit” számlázza ki felénk? Ha így történik, akkor a mi oldalunkról az a költség is elszámolható a K+F tevékenység terhére? Ha elkészül az értékesíthető szoftver, és az eladást a másik fél végzi majd, milyen jogcímen számlázhatjuk és könyvelhetjük a nekünk járó hányadot?

Kérdés: Egy befektető nagy összegű eurót ad portfóliókezelésbe egy külföldi banknak azzal, hogy csak és kizárólag a külföldi bank alapkezelője által kezelt befektetési alapokba fektetheti a pénzt. Az alapkezelő ezért jutalékot fizet a befektetőnek, ami meg is jelenik a kivonaton. Ez a jutalék a pénzügyi műveletek bevétele vagy egyéb bevétel?

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?

Kérdés: Az erdőgazdálkodó, mint a terület vagyonkezelője, és a vadgazdálkodó, mint a terület haszonbérlője megállapodnak abban, hogy a vadkár ellen az erdősítést védő, azaz nem vadászati célú vadvédelmi kerítések megépítése, karbantartása, bontása az erdőgazdálkodó feladata. A kerítések fenntartásához a vadgazdálkodó éves hozzájárulási díjat fizet az erdőgazdálkodónak, az új kerítések létesítési költségének 50%-át pedig átvállalja. Az új kerítések létesítését a felek úgy számolják el, hogy a beruházás költségének 50%-át az erdőgazdálkodó átszámlázza a vadgazdálkodónak, majd 50-50%-os értéken a kerítést külön-külön eszközként nyilvántartásba veszik. Helyes ez az elszámolás? Szerepelhet-e egy kerítés egyszerre két társaság nyilvántartásában? Ha nem, akkor hogyan kellene szabályosan eljárni?

Kérdés: A bérlő a társaság tulajdonosától határozatlan idejű bérleti szerződés alapján bérelt ingatlanon felújítást végzett, amely ingatlant a tulajdonos ázsiós tőkeemelés (apport) formájában át kíván adni leányvállalatának. A társaság tárgyi eszközei közül ki kell, hogy vezesse a felújítási költségeket terven felüli értékcsökkenésként, mivel a bérleti szerződés lejárt, és a szerződésben nincs mód átterhelni a felújítási költségeket. Ez esetben felmerülhet-e térítés nélküli eszközátadás és annak áfavonzata, vagy kivezethető terven felüli értékcsökkenésként? (Az apport értéke várhatóan a piaci ár tekintetében a tulajdonos könyveiben szereplő könyv szerinti és a volt bérlő könyveiben szerepelt bérelt ingatlanon végzett felújítás értékének fog megfelelni.)

Kérdés: 1. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, mindkét cég a kiva hatálya alá tartozik. Az egyik társaság likviditási, finanszírozási célból ingyenes pénzeszközátadást teljesít a másik társaság felé 2023-ban. Van-e bármelyik társaságnak:
– adóalap-növelési kötelezettsége,
– illetékfizetési kötelezettsége, illetve
– bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé?
2. Két gazdasági társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, a kiva hatálya alá tartozó adóalany ingyenes pénzeszközátadást teljesít, vagy követelést enged el a társasági adó hatálya alá tartozó cégnek. Van-e bármelyik társaságnak adóalap-növelési, illetékfizetési kötelezettsége?

Kérdés: Társaságunk visszavonuló áfaalany egyéni vállalkozótól megvásárolná bejáratott kereskedelmi ügyletét. Az ügyfél három tételt foglal magában: az eladó a saját tulajdonú üzlethelyiséget magánszemélyként értékesítené, az árukészletet vállalkozóként áfás számlával adja el, a tevékenység bejáratottságára, ismertségére, kedvező elhelyezésére hivatkozva kér egy meghatározott összeget. Az ügylet nem anyagiakban megtestesülő "üzleti értéke" valójában minek tekintendő, hogyan kell számlázni, áfaköteles-e, és hogyan számolhatjuk el ráfordításként?