Fenntarthatósági jelentés elkészítésének értelmezése

Kérdés: A számviteli törvény fenntarthatósági jelentés elkészítésével kapcsolatos rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatban lennének kérdéseink:
1. A számviteli törvény külön fejezete szól a fenntarthatósági jelentésről. A számviteli törvény szerint az éves beszámolót minden vállalkozás köteles közzétenni, az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentésnek csupán a megtekintését kell biztosítani az érdekelt felek részére. Ha a fenntarthatósági jelentést az üzleti jelentés részeként kell elkészíteni és közzétenni, akkor hogyan kell megfelelni a kötelezettségnek, ha az üzleti jelentés egészére a közzététel nem vonatkozik? A 95/I. § szerinti fenntarthatósági jelentés közzétételére vonatkozó szabályozás és 154. § (12) pontja szerinti üzleti jelentés megtekintésére vonatkozó szabályozás hogyan van szinkronban?
2. Cégcsoportunknál 2025. évre vonatkozóan egy cég lesz fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett, 2026-tól várhatóan egy másik társaságunk is eléri a törvényben meghatározott határértékeket. Ki a kötelezett a fenntarthatósági jelentés készítésére, a cégcsoport vagy a cég? Kell-e konszolidált fenntarthatósági jelentést készíteni, ha az érintett társaság készít egyedi jelentést, vagy csak lehetőség van rá? Amennyiben konszolidált fenntarthatósági jelentést kell készíteni, abban az egyénileg nem kötelezett tagvállalatokról is be kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...A számviteli törvény már tartalmazza az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelv módosításainak átültetését, emiatt módosult az üzleti jelentésre vonatkozó közzétételi kötelezettség a fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Olaszországból beszerzett áru fuvarozása Ausztráliába

Kérdés: Egy belföldi vállalkozás Olaszországból szerez be árut, és továbbértékesíti egy ausztráliai magánszemély részére. Az áru közvetlenül mozog Olaszországból Ausztráliába. Hogyan számláznak az egyes szereplők, ha az olaszországi cég bonyolítja le a fuvaroztatást?
Részlet a válaszából: […] ...helye, azaz Olaszország. A számlát tehát a magyar cég felé az olasz szabályok szerint kell kiállítani. Mivel Olaszország is tagja az Európai Uniónak, ezért az ottani szabályoknak is meg kell felelnie a Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Vásárolt megmunkálóközpont lízingbe vétele

Kérdés: Társaságunk 2024. 03. 26-án vásárolt egy megmunkálóközpontot [160.000 euró]. Eredetileg úgy volt, hogy saját finanszírozású beruházás lesz, emiatt a 161. Befejezetlen beruházásra lett könyvelve. Később sikerült egy lízingcéggel megállapodni, és utófinanszírozásban lízingszerződést kötni. 2024. 05. 16-án szállították le cégünkhöz a megmunkálóközpontot, és ezen a napon ki is kellett számláznunk a megmunkálóközpontot a lízingcégnek változatlan áron. A gép a lízingcég tulajdonába került, mi havonta lízingdíjat (bérleti díjat) fogunk fizetni a lízingcégnek. Hogyan könyveljem az értékesítést? Mert ez nem egy aktivált tárgyi eszköz, hanem befejezetlen beruházás volt. Azon a napon, amikor megérkezett a gép cégünkhöz, ki is kellett állítani a számlát az értékesítésről.
Részlet a válaszából: […] A megkeresésben leírtak nem minden esetben jogszerűek a megfogalmazás szerint. A megmunkálóközpontot nem akkor kell könyvelni, amikor megvásárolták, hanem akkor, amikor azt birtokba vették. Feltételezhetően a cég általi tényleges átvétel időpontja nem 2024. 03. 26-a volt, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Euróban kötött kölcsönszerződés forintátutalással

Kérdés: A kft. a tárgyévben kezdte meg a működését. Az indulással kapcsolatos forrásigényt a tulajdonosok tagi kölcsön formájában biztosítják, amelyre kölcsönszerződést kötöttek, a kölcsön keretösszegét pedig euróban határozták meg. A kft. a könyveit forintban vezeti. A keretszerződés alapján nyújtott kölcsönösszegek egy részét a tulajdonosok a szerződésnek megfelelő euróban utalták át a cégnek, azonban számos alkalommal forintot utaltak a cég forintszámlájára. A közleményben feltüntetésre került, hogy a tulajdonos mennyi eurónak gondolta ezt a kölcsönt, amit jellemzően a Google Finance által megadott aznapi árfolyammal forintosított, majd utalt. A kft. a számviteli politikájában az MNB középárfolyamát választotta. Ezeket az utalásokat nyilvántarthatjuk-e egyáltalán devizás kötelezettségként a hivatkozott 10 keretszerződés keretében? Ha igen, milyen euróösszegben? A közleményben megadottak szerint, vagy az utalás napja szerinti MNB-középárfolyammal kell visszaosztani a beérkezett forintösszeget?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően – tulajdonosonként kölcsönszerződést kell kötni, kölcsönönként a Ptk.-ban előírt tartalommal, függetlenül attól, hogy euró vagy forint kerül átutalásra. A kft. által választott árfolyam lehet az MNB, illetve az EKB által közzétett, hivatalos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Alapkezelő által felszámított jutalék

Kérdés: Egy befektető nagy összegű eurót ad portfóliókezelésbe egy külföldi banknak azzal, hogy csak és kizárólag a külföldi bank alapkezelője által kezelt befektetési alapokba fektetheti a pénzt. Az alapkezelő ezért jutalékot fizet a befektetőnek, ami meg is jelenik a kivonaton. Ez a jutalék a pénzügyi műveletek bevétele vagy egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból az következik, hogy a külföldi bank alapkezelője azért fizet a befektetőnek, mert a befektető az alapkezelő által kezelt alapokba fektet. Szerintünk ez nem jutalék, hanem üzletszerzésért fizetett összeg (az alapkezelő oldaláról végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Euróátvezetés egyik bank számlájáról a másik bank számlájára

Kérdés: Ügyfelünk nagyobb devizaösszeget utal át egyik eurószámlájáról a másik banknál vezetett eurószámlájára. Jól gondoljuk, hogy ezen a tranzakción árfolyam-különbözet fog keletkezni? A kimenő összeg a választás szerinti átlagárfolyamon, a bejövő összeg pedig választott bank adott napi középárfolyama szerint kerül forintosításra. Nem választotta az MNB-árfolyamot.
Részlet a válaszából: […] ...kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Ezen előírás lényeges eleme a bekerülés napjára vonatkozó devizaárfolyam. Egyik eurószámláról a másik eurószámlára történő átvezetéskor beszélhetünk-e bekerülésről, illetve kikerülésről, az euró elhagyja-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Devizás bankszámla könyvelése

Kérdés:

Milyen árfolyamon kell könyvelni az olyan gazdasági eseményt, amikor a devizabank pozitív egyenlegből negatív egyenlegbe fordul egyetlenegy terheléssel? Mi a helyzet akkor, ha a bankszámlához tartozik folyószámlahitel, és ha nem tartozik? Alapesetben a választott árfolyam MNB. Amikor pozitív oldalon terhelések vannak, akkor átlagárfolyamot használunk. Számszaki példával szemléltetve: Az egyenleg 30 euró, az átlagárfolyam 370 Ft/euró. A terhelés 40 euró. A választott árfolyam 390 Ft/euró. Akkor milyen árfolyamon kell könyvelni a –40 eurót, ha van folyószámlahitel, ha nincs? Illetve, ha egy könyvelési tételben szeretném könyvelni, vagy ha kettészedve: –30 euró és –10 euró.

Részlet a válaszából: […] ...nem lehet negatív egyenlege, mivel a devizaszámláról nem lehet többet levenni, mint amennyi azon van. Így, ha a devizaszámlán 30 euró van, akkor arról maximum 30 eurót lehet levenni, és mindjárt tegyük hozzá, hogy azon az árfolyamon [a kérdés szerint 370 Ft/euró]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Külföldi utazás, szállás, étkezés elszámolása számla nélkül

Kérdés: Az adott vállalkozó magyar társaság, de külföldi az ügyvezető, külföldi tulajdonosok. A cég ügyvezetőjének az a feladata, hogy Európában utazva, ingatlanok felkutatásával foglalkozzon, azokat – ha olyan – megvásárolja. Emiatt sokat utazik, és ezzel kapcsolatban különböző költségek merülnek fel. Szálloda, utazás, étkezés stb. Az ügyvezető ezekről a szolgáltatásokról számlát, bizonylatot nem kért, de a cég bankkártyájával fizetett, így minden költése a bankkivonaton látszódik, beazonosítható. Ezek a költségek, ráfordítások a bankkivonat alapján számviteli szempontból elszámolhatók költségként, ráfordításként? Ha igen, akkor ezek a társasági adóban is érvényesíthető kiadások, nem kell az adóalapot ezekkel az összegekkel megemelni? Még az is felmerült, hogy esetleg áfát is kell fizetni (bár véleményem szerint nem kell, mert nincs számla)?
Részlet a válaszából: […] Kérdéseire egyértelmű a válasz: a bankkivonat alapján a kifizetést, a bankszámla csökkenését (kapcsolódóan a bankköltséget) lehet elszámolni, amelyet a könyvvitelben a külföldi cégekkel szembeni követelésként kell kimutatni. A külföldi utazással, szállásfoglalással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Visszaélés-bejelentési rendszer I.

Kérdés:

Olvastam, hogy a vállalkozásoknak 2023. december 17-től visszaélés-bejelentő rendszert kell működtetniük. Mit jelent ez a rendszer, és kire vonatkozik ez a kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] ...összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (Panasztv.). A jogalkotás alapja a 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv volt. Az irányelv célja az uniós jog megsértésével kapcsolatos visszásságok feltárásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Vásárolt euró év végi értékelése

Kérdés: Az egyik vállalkozás ügyvezetője december végén úgy vett eurót, hogy azt február végén előre meghatározott árfolyamon eladja a banknak. Van-e teendő ezzel a devizakészlettel? Át kell-e értékelni a 2023. december 29-i árfolyamra?
Részlet a válaszából: […] ...van, a számviteli törvény vonatkozó előírásait ez esetben is be kell tartani!A december végén vásárolt eurót az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint [a forintért vásárolt devizát (eurót)] a fizetett összegben kell nyilvántartásba venni, és amelynél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
1
2
3
48